Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-16 / 20. szám

Ulpis - A­mi a szabad választást illeti, elismerem azt, hogy annak módozatai a szabadság hazájában , Ang­lia és Amerikában igen nagy tökélyre fejlődtek ki, de hogy ott valami nagyon édeni állapot volna e tekintetben, azt kétségbe kell vonni magából czikk­­ízó állításából,­­ mert hol a korteskedés legnagyobb fokra hágott s hol az illető állampolgárok (kortes­­kedés közben) „kilármázzák és kiczivakodják magu­kat“ bajos volna azt elh­inni, hogy „aztán menne minden újra a régi kerékvágásba“ már csak azért sem, mert a lárma és czivakodás — a történelem tanúsága szerint — még a legmiveltebb nemzetek­nél sem szokott utóhatás nélkül maradni. Különben ha szabadság létezik Angliában és méginkább Amerikában, el lehet mondani, hogy an­nak egy kis részével mi is dicsekedhetünk, a­men­­nyiben t. i. ennek egyik fő tényezője: az önkormány­zás elve nálunk is gyakor­lati alkalmazásban van. Az önkormányzás elvének gyakorlati érvénye­sítésében a közigazgatás legalsó fokán, a községek­nél, intézkedik hazánkban „a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVII. törvényczikk.“ Hazai tör­vényhozásunk ezen szülötte az,­ mely kevéssé nyerte meg czikkiró tetszését s mely szer­inte „valóságos lealacsonyitása az annyix’a tiszteletreméltó jegyzői állásnak s ezzel együtt az értelmiségnek“ (!?) Ugyan kérem egy ilyen fontos kérdésben, minő a közsé­geknek az önkormányzat elvén alapuló rendezése : feltehető-e az e tekintetben isészrehaj­latlannak jog­gal mondható törvényhozásunkról, hogy egy ily szép eszme diadalra juttatását, egy az ezen eszme meg­­megvalósításában a legnagyobb szerepkörre jogosí­tott állás, a községjegyzői állásnak sáx’ba taposásá­val tetézné be? Én azt gondolnám, nem s ha mé­lyebben a dologba pillantunk, be kell vallanunk, hogy az tényleg meg sem is történt. Elismerem ugyan azt, hogy a törvényhozás a szóban levő törvényczikknek a hazai községek mind­egyikére kiterjesztett alkalmazása által hibát köve­tett el, mivel az alábbiak figyelemre méltatása mel­lett ki sem tételezheti fel azt, hogy a szellemi elő­rehaladás mérvét tekintve egymástól annyira mes­­­sze álló községeknek ezen törvényczikk szabványai értelmében egyöntetű kormányzása hasznos és gyakorlati életnek teljesen megfelelő eredményeket volna képes felmutatni. De viszont n­em állíthatom, hogy lehetne a jogosság elvei szerint azon határ’­­v­on­a­lat meghúzni, melyen belől annak alkalma­zása czélravezető volna s illetőleg a melyen kívül álló községek más — nem tudom mily alakban nyil­vánuló — törvény által volnának kor­mányozhatók. Mert a­mint tagadásba vonható az, hogy Ma­­gya­­országban volnának olyan községek, melyek tisztán értelmiségből állanak, úgy másrész­ről teljességgel nem lehet állítani, hogy a csak földművelőkből álló községek a jelölt határvonalon­­ k­í­v­ü­l levőknek lennének minősíthetők; miután ha­zánkban számtalan oly község található, melynek­­ összes lakosságát az úgynevezett „kurta nemesek“ képezik, kik föld mivel ők lévén, nagyon megkö­szönnék, hogy jónak látta czikkiró őket a tán kivé­tel alá sorozható göcsejiek, palóczok, hegyi oláhok stb. osztályával egy kalap alá s’ántani s falusi jegyzőjük tiltakoznék czikkiró azon állítása ellen, hogy az ő állása, ha már valamit vesztett, —­­épen a községi képviselő-testületek rendszeresítése óta vesztett volna tekintélyéből. De még czikkiró állí­tására tekintettel pro domo egyátalán nem beszél­hetünk, mert megyénk lakosságát — a csak legkö­zelebbi szomszéd megyék népességének miveltségé­­hez is viszonyítva — e sorok írója annyira értel­mesnek ismeri, hogy azt tap­int­at­os vezetés mel­­lett a szóban levő törvény szabványaihoz képest rendben lehet kormányozni. Hanem hát a jegyzői állásnak a községek ren­dezéséről szólló törvény által történt lealacsonyítása azon okból származott, mivel a szervezett képviselő­testületek üléseiben annak nem az elnöki, hanem a­­ jegyzői szék feleltetett ki. És ez a gyakorlatnak megfelelőleg teljesen rendén van, mert általánosság­ban is elmondható az, hogy a képviselő-testületek gyűléseihez, mindenütt inkább lehet alkalmas a gyű­lés rendes vezetésére képes elnököt, mint ügyes jegy­zőkönyvvezetőt (tollvivőt) találni; s mivel a tör­vény intenziója a községi (különösen pedig a szoros értelemben vett falusi) képviselő-testületeknél a jegy­zőtől több értelmiséget kíván, mint a gyűlés veze­tésével megbízott elnök-birótól: oka, hogy a jegyző csak tényleg s nem n­évi­eg első ember a kép­viselő-testületben. Hogy pedig a községi képviselő­­testületi gyűlések alkalmával az elnöklő falusi bíró­nak alárendelt jegyző nem szűnik meg ekkor sem első ember lenni, ha hatáskörének teljes is­meretével b­í­r, azt a hét évi tapasztalás igazolja. Azt pedig jogosan czikksz­ ó sem állíthatja, hogy a fentebbi feltételek mellett bárminemű hi­vatalos foglalkozásainak közepette nem a jegyző te­kintetnék a község tényleges fejének. Különfélék. — Lapunk megjelenési idejében, tekintettel a kiállí­tásra azon változás állt be, hogy mai számunk csütörtökön, a jövő szám pedig a jövő hét csütörtökjén fog megjelenni.­­ A lóverseny, mely a kiállítás második napján, va­sárnap délután 4 órakor veszi kezdetét, igen érdekesnek ígérkezik; a pályázók elegendő számban jelentkeznek s a versenyt rendező bizottság gondoskodott a néző­közönség kényelméről, a­mennyiben a pályatér közelében ülőhelye­­lyeket rendezett be. Az ülőhelyekre előjegyzéseket a ver­senybizottság már most is elfogad s a jegyek a kiállítás megnyitásától kezdve a kiállítási pénztárnál lesznek kaphatók.­­ A kiállításra a szomszéd Baranya megyéből is ér­keznek vendégek ; itt leend többek közt Perczei Miklós főispán ur is. : —■ Tűz Szegzánton. Folyó évi május 13-án esti 10 és egy negyed órakor a belvárosi templom tornyában tűz jeleztetett. A tűzoltóság összes szereivel a legutóbbi esőzé­sek folytán feneketlenné vált mellékutczákon a helyszínére sietett s a lakosság erélyes segédkezése mellett a különben is veszélytelen tüzet csakhamar e­lfojta. Egy szegény özvegy asszonynak egyetlen vagyona: a háza lett a vészes elem martaléka. A választmány által életbeléptetett azon­ intézke­­dés, hogy a tűzoltó-szereket szállító lovak díjaztassanak, megtenné jó gyümölcsét, mert a tűz jelzésekor mindjárt há­rom pár ló állt a tűzoltóság rendelkezésére. — Majális. A bonyhádi algymnasium tanuló ifjúsága f. é. május 20-án a berekaljai erdőben majálist rendez, melyre a meghívók már szétküldettek. Kedvezőtlen idő esetén a majális más napon tartatik meg. — Színészet. Csóka Sándor színtársulata május 10-én a „Csók“ vígjátékot adta elő Tőkés Emilia asszony ju­talmára. A jutalmazott a csekély közönségnek is ép oly kedvvel játszott, mintha a ház terve lett volna. K­e­n­é­z­y Csatár úr mint műkedvelő „Carlo“ szerepében ismét si­kert aratott. Május 12-én az „elbűvöltek“ czimü bohózat, Balogh István e silány lérezműve került szinre. Breznay mint Boriczky Dani és Ajtay, mint szakács, művészi ala­kításaikkal tűntek ki. Ők a közönség kedvenczei, mely irán­tuk minden alkalommal nyilvánítja rokonszenvét. Május 13-án „a háromcsörü kacsa“ czimü Operette került színre Schöner István és Gózony Endre urak, mint mű­kedvelők felléptével. A színház zsúfolásig megtelt s a kö­zönség a műkedvelőket úgy mint a többi szereplőket zajo­san megtapsolá. Az előadás, tekintve a csekély időt, mely a műkedvelő urak rendelkezésére állt, elég jól sikerült; kü­lönösen Gózony Endre ur a színpadon otthonosságával s kifogástalan énekével tűnt ki. Május 14-én „Dr. Wespe“­­féle vígjáték adatott, mely alkalommal Schönfeld Al­bert helybeli franczia nyelvtanár ur guitáron egy ábránd­indulót játszott. Hej! a guitár csak guitár, még ha valaki oly művész is rajta, mint Schönfeld úr! — Ilona-FöldvárTÓl Hőke Lajos úr írja nekünk: Duna-Földvár, május 7-én. Tisztelt szerkesztő úr! Ezelőtt két évvel a „Tolnamegyei Közlöny“ tárczájában közzé tet­tem „Duna-Földvár s vidékének történetét különös tekintet­tel Tolnamegyére.“ Azon óhajtásomtól indíttatva, hogy a községi s megyei monográfiák a hazai földrajz és történe­lem kiegészítéséül, a középiskolákban taníttassanak, néhány ily iskolai czélra szánt közép és megyei monográfiát a „Nem­zeti Hírlap“ szerkesztőjének mutatványkép megküldöttem, hogy ennek mintájára más megyék és községek is a keb­­lökbeli középiskolák számára hasonló monográfiák készí­tése s taníttatásáról gondoskodjanak. A „Nemzeti Hírlap“ húsvéti ápril 21-ki száma tárczájában elsőben is Duna-Föld­vár s Tolnamegye földrajzi s történeti monográfiáját adta, melyet t. Szerkesztő ur, ha czélszerünek látja, ám tessék saját lapja részére is átvenni. Az elemi iskolák ötödik s hatodik osztályaiban is tanítható lenne ugyan az e megyei s az itteni nagyobb községekben, az illető tanítók, lelkészek által. A saját községekre alkalmazandó­­ monográfia, de különösen három középiskolánk van, hol ez tüzetesen tanít­tathatnék : a bonyhádi evang. és gyönki ref. kisgymnasium­­ban, meg a szegzárdi polgári iskola. Többizben panaszoltam már ezen megyei közlönyben és a budapesti lapokban, évek óta, minden eredmény nélkül azon sajnos, sőt szégyenletes helyzetet, hogy megyénkben, míg a 40,000-nyi két protes­táns felekezetnek két gymnasiuma van, a 170,000-nyi ka­tolikusoknak, itt, hol a tanügyminister gondozása alatt levő pesti egyetem és bécsi Terézakadémia földvári, szegzárdi, báttaszéki uradalmakból, eme tudományos intézetek csak a jövedelmet húzzák, de hogy hivatásuk és kötelességük sze­rint az itteni iskolákról gondoskodnának, még csak a szeg­zárdi polgári iskola segélyzésében van tavai óta némi nyoma. Tolnamegye földrajzának s történetének súlya a Dunára, ettől pedig Bonyhád és Gyönk távol esvén, akik a Dunát nem látták, a Kaposról csekély fogalmat meríthetnek a fe­jedelmi folyam nagyságáról és fontosságáról; a bonyhádiak különösen a közel cikedoni romokból, e zárda minőségéről. Az idegen gymnasiumokban tanuló megyei ifjak magán szorgalom útján szerezhetnének szülő megyéjök monográfi­ájáról tudományt. (A levél azon részét, mely a duna­ föld­­vári járás részére országgyűlési képviselőket ajánl, kihagy­tuk, mert az ez irányban megindulandó agitatiót egy kissé korainak tartjuk. A szerk.­ — Szöllőnemesítés" A pinczehelyi derék plébános ur példája Gyönk némely szöllősgazdáit azon gondolatra hozta, hogy ők is­ megpróbálják az u. n. olasz riesling fajt szelleikben meghonosítani. E czélból mintegy 4000 sima vesszőt hozattak s a jelenlegi tavaszon elültették. A polgár­gazdák beoltással kísérelték meg e czélt hamar­abb érni el. — Tamásiból írják nekünk: Becses lapja 18-ik szá­mának ujdonsági rovatában „helyreigazítás“ czímén megje­lent czikkre fogadjon el tőlem egy rövid megjegyzést. Tudva, hogy Fördős Géza szolgabírónk nem önmagasztalási czélból, sem más valaki hiúságának megsértése szándékából felszól­­lalni nem fog, a ma már majd sokat is emlegetett szokolyi bankjegy hamisítási ügyben a valódi igazság érdekében nyil­vánossá teszem, hogy Dobosffy Gyula úr, a bankjegykészítő bandát Somogy megye egyik községében képzelte és állította, holott az eredmény szerint nem ott, hanem Szokolyban volt és ha Fördős szolgabir’ó úr egy kora reggelen Szokolyba személyesen ki nem megy és erélyes kihallgatásokat nem esz­közöl, az ennek következtében — a földben elásott és a kút fenekén elrejtett — sikerrel megtalált gépek és hamis bank­jegyek most is ott nyugodnának, — ott, ahol létezhetésüket Dobosffy úr nem is képzelte. Amint egyrészt nem akarnám Dobosffy úr képzelt babérait egészen lehervasztani , úgy másrészt a jelentékeny eredményt nem merném egészben a szolgabirónak tulajdonítani, miután kívüle még mások is szerepeltek, akik között azonban mégis D. betűvel kezdődő név nincsen. — A hernyók nagymérvű pusztítására vonatkozólag írják nekünk Duna-Földvárról: A múlt két évben a fagy miatt nem volt, a jelenben pedig a sok hernyó és cserebo­gár miatt nem lesz gyümölcs. A fagy ellen hiába küzd az ember, de a hernyókkal, cserebogarakkal el lehetne bánni. Tessék a hegy­­i kertbiróságnak kiadni a rendeletet, hogy novemberben és februárban a gyümölcsfákról a hernyók tíz forint birság alatt letisztittassanak, tessék a bírságot a mu­lasztókon szigorúan végrehajtani. A másodszor jövő hernyók a fák egy-két arasz szélesen bekátrányozásával vagy töl­cséralakban papírral körülkötésével elriaszthatók. A kes­keny kulimászba egy-két hernyó belevész, de ezek hátán, mint hídon a többi feljut a falevélhez. A­­ papi tölcsérig pe­dig a hernyó felmászik, hanem itt akadályi’a találván, vis­­­szafordul. A hernyók, a fák elágazásai közt szoktak nap­nyugta után összegyűlni, akkor is lehet őket nagyban pusz­títani. A cserebogár a fáról magától le nem hull, azért hát le kell rázni,­ összeszedni s a sertéseknek, ludaknak odavetni. A sok hernyóból sok pille lészen. Egy község birája pár év előtt a helybeli gyerekeknek minden száz pilléért egy krajctárt fizetett. A fiuknak tetszett a mulatság és száze­zernyi pillét hordtak össze. Tessék mindezeket megpróbálni annak, aki szereti a gyümölcsöt. — Halálozás. Ápril végén meghalt Duna-Földvár leg­öregebb asszonya, a terjedelmes Bisitz család ősanyja, 96 éves korában. Maradt négy fia, két leánya, s mintegy het­ven első és másodunokája. Az elhunyt Sár-Bogárdon szü­letvén, növekedvén, oda kívánkozott néhai férje mellé temet­­tetni, mit gyermekei kegyelettel teljesítenek. Már maga a szokatlan nagy életkor s a számos unokák érdekessé teszik az elhuytat az élők emlékezetében; még érdekesebbé lesz, ha hozzá gondoljuk, hogy a boldogult matrónának négy fia, úgyszólván a semmiből kiváló szorgalma­s ügyessége által nagybérlők s kereskedők lettek, különösen Salamon, a 21 gyermekből egy nővel maradt 15 élő gyermek atyja, sok éven át Duna-Földvár lakosa, az ozorai uradalom állodiatu­­r’áinak egyik bérlője, Tisza-Abádon nagybirtokos, kinek is­mét legidősb fia Móricz, a könynyelmü mágnás urfiak pa­zarlásaiból magának Uj-Bécsben máris millió értékű nagy­birtokot szerzett. — A diphteritis Szárazdon még mindig szedi áldo­zatait. A most lefolyt héten az egész vidéken köztisztelet­ben álló jegyzőnek Frank Jakab urnak egy kis leánykáját ragadta el, — hajadon leányán szinte e baj tünetei mutatkoz­tak , de talán ezt sikerül az orvosi tudománynak megmenteni. Színházi műsor. Vasárnap május 19-én „A sárga csikó.“ Bérletfolyam. Hétfő: május 20-án „Faust.“ (Ope­rette.) Bér­letfolyam. Kedd: május 21-én „Két árva.“ Bér­letszünet. Di­tró­y Mór és Ditróyné Eibenschütz .Mari mint vendég. Szerda: május 22-én „Gyula és Györ­gyike.“ Ezt követi „Egy játszma piquet.“ Bérletszü­net. Ditróy pár mint vendégek. Csütörtök: május 28-án „Az erkölcsi halott.“ Bérletszünet. Ditróy pár mint vendégek. Péntek: május 24-én „Renée király le­ánya.“ Bérletszünet. Ditróy pár jutalomjátékául és búcsú fellépéséül. Szombat, május 25-én „Szép Helena“ (Operette­) Béxdetszünet. Ligeti Katalin jutalmául,

Next