Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-02-26 / 9. szám

I III. évfolyam. Szekszárd, 1921 február 26. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal a Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 ás 102. Esfi fizetési ár: egész évre 80 K, félév 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kü­ldendők. 9. szám. W Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 miliméter széles hasábon miliméter soronként 1 kor. 20 I­, a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámhír valamizt a nylltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések külön árszabás szerint. Ui pártalakulás. A legújabb politikai esemény, hogy megalakult a Polgárok és Munká­sok Szövetsége, vagyis egy nagy liberális blokk, melynek politikai hi­telét, jóllehet igen tiszteletreméltó nevekkel is találkozunk az alapítók között, nem sokra értékeljük. Kern mintha a polgárok és haza­fias munkások között való közele­dést és szövetséget nem kisérnénk helyesléssel — hisz igen nagy szük­sége van szerencsétlen hazánknak, hogy a különféle társadalmi osztá­lyok megértéssel, nem­­ pedig ellen­séges érzülettel legyenek egymás iránt­­ — jogos bizalmatlanságot kelt ezen szövetség már összetételénél fogva is. Hogy másra ne hivatkoz­zunk, ott van Batthyány Tivadar gróf, akiről tudjuk, hogy Károlyi Mihálynak vezértársa volt és aki a Károlyi-pártnak legszélsőbb irányza­tát képviselte mindenkor. A parla­menti intrikáknak és obstrukcióknak legbőbeszédűbb és leglelkesebb tá­mogatója volt, aki tele tüdővel, reg­­geltől­ napestig hirdette az általá­nos, egyenlő, titkos, legszélsőbb, ta­lán még a csecsemőkre is kiterjedő választójogot. Az 1918 októberi for­radalomnak egyik vezéralakja volt Batthyány, majd pedig a Károlyi kormánynak belügyminisztere. Nekünk az ország békés és nyu­godt fejlődését biztosító kísérletezé­sektől és rázk­ódtatásoktól mentes po­litikára van szükségünk, nem pedig arra, hogy politikailag sokszorosan diszkreditált felforgatók és radikáli­sok nyerjenek ismét politikai súlyt, vagy kerüljenek uralomra. Elég volt a szélsőségekből — hisz attól koldul ez a szegény ország. Azt a keresztény politikát, amely a köztisztességet fokozza és amely tisztultabb felfogást, tisztább és szi­gorúbb erkölcsöket kíván belevinni a közintézményekbe és­ az egész köz­életbe, a parlamentbe és a sajtóba, szóval azt az irányzatot, amelynek alapja a keresztény etika és célja a nemesebb purifikálás, szívvel-lélek­­kel helyeseljük. Akármennyire fennen lobogtatják azt a zászlót, amelyre a köztisztes­ség és a közerkölcs van felírva, akár­mennyire át vagyunk hatva az igazi keresztény érzületben és gondolatban rejlő igazságok erejétől, épp úgy hi­báztatjuk és elítéljük azokat a túl­­hajtásokat és visszaéléseket, amelyek ezen szent jelszó ürügye alatt tör­ténnek. Elítéljük mindazokat, akik saját egyéni önző céljaik elérésére csupán konjunktúrának tekintik a keresz­tény jelszót és azt diszkreditálják, akik a maguk lelki sivárságát és szellemi szegénységét nagy öblös hanggal és brutális erőszakoskodás­sal iparkodnak leplezni. Mélységes tisztelettel és hódolattal hajolunk meg egy Apponyi Albert gróf előtt, akinek egész élete, mint az igazi vallásosságnak és leg­nemesebb erkölcsi életnek ragyogó példaképe tündököl mindenek fölött. De Apponyi Albertnek ékesen szóló ajkai minden megnyilatkozásában ugyancsak a vallás és a keresztény erkölcs nevében a megértést,, a tü­relmet és a megbocsátást hirdetik. Azonban a politikai kalandorok­ból elég volt — azokból nem ké­rünk többet. Elővigyázatra van szükség és ne engedjük a közéletet a politikai csempészek dugáruival megfer­tőzni. . Minél hangosabb valaki a fó­rumon a mai időkben, annál gya­­núsabb és annál nagyobb elővigyá­zatra van szükség. Gondoljunk csak Friedrich István esetére, akit a királyi ügyészség a Tisza István gróf ellen elkövetett gyilkosság bűntettéért, mint felbuj­tót vádol meg. Ugyanaz a Fried­rich István, aki Károlyi Mihálynak legbensfibb politikai barátai közé tar­tozott, vele járt Amerikában és vele csinálta meg az októberi forradal­mat, izgató beszédeivel vezette a né­pet a lánchídon a királyi várlak el­len, aki néhány nappal későbben a katonát látni nem akaró Linder had- Hírek.____ — Katonai szemle. Báró Wil­er­ding Rezső tábornok, csapatfelügyelő, a Mária Terézia rend lovagja, vezér­kari főnökének, rövidi Maxon ez­redes, hadosztályparancsnoknak kíséretében e héten megszemlélte a a vármegyei helyőrségeket. — A főigazgató Szekszárdon. Dr. Vass Bertalan a székesfehérvári tan­­­kerület kir. főigazgatója a gimná­zium tanmenetének megvizsgálására Szekszárdra érkezett. Dr. Vasa Ber­talan, aki nagyváradi főigazgató volt és a román megszállás miatt mene­külni volt kénytelen , régi ismerője az itteni tanügyi viszonyoknak, mert főigazgatóvá való kinevezése előtt a pécsi cisztercita rendű főgimnázium­nak volt az igazgatója. — Simontsits Béláné emlék­ünnep. Mint minden évben, úgy most is ke­­gyelettel adózott a Szekszárdi Hóm- Kath. Óvoda és Gyermekmenh­ely me­leg szivü alapítójának és lelkes el­nöke, Simontsits Béláné emlékezeté­nek folyó hó 21-én. A tagok gyász­­misén vettek részt, ezután az óvoda helyiségében ülést tartottak báró Schell Józsefné szül. Sigray Klára grófnő elnökletével. Az emlékbeszé­det dr. Font Ferenc püspöki hely­­nök, apátplébános tartotta. Utána ifj. Leopold Lajos szólalt fel, meleg hangon mondott köszönetet dr. Schell Józsefné elnöknek Triebler Ilona al­­elnöknek és a kedves Testvéreknek az óvoda ügyében kifejtett lelkes odaadó munkájukért. A gyűlés után a tagok egy része Simontsits Béláné sírjához vonult ki és azt megkoszo­rúzták. Az emlék­ünnepély alkalmá­val 20 gyermek ruháztatott fel tel­jesen.­­ A bortermelési adó nagymérvű emelése kétségtelenül igen súlyos terhet fog róni szőlősgazdáinkra. A 84 korona hektoliterenkinti adót, a­mint értesülünk, csak nagy­ harcok után tudta keresztülvinni Hegedűs pénzügyminiszter, a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában. A nemzet­gyűlési bizottság egyébként több feltételt szabott, a­melyeknek kivívá­sában képviselőnk, dr. Örffg Imre is élénk részt vett, így a saját szük­ségletre szánt bor adómentességét, valamint azt a kikötést, hogy a tor­ügy­miniszternek, a jelenlegi pécsi bolsevista vezérnek volt államtit­kárja, aki még 1918 ban szabad­­kőmives páholymester és a cionis­tagárda szervezője volt, alig né­hány hónappal későbben a leg­­intranzingesebb keresztény tógát öltve magára, a politikai konjunk­túrát kihasználva, az általa ké­szített szélső választójog segélyé­vel, az ország egyik legnagyobb államférfiát buktatta el óriási többséggel. Nagy elővigyázatot ajánlunk te­hát az új pártalakulással szem­ben, nem kellenek nekünk a ra­dikális honmentők, a Batthyány Tivadarokból elég volt, legyen végre béke, nyugalom, megértés és rend ez országban. Nem kellenek a kalandorok, nem kellenek a szélsőségek se jobbra, se balra. Spartacus: árak esése esetén a pénzügymi­niszter köteles lesz a bortermelési adót leszállítani, a bizottság fel­vétette a törvényjavaslatba. Dr. Orffy Imre ezenkívül a bortermelő közsé­gek érdekében külön indítványt is tett és pedig azt, hogy a hektolite­renkinti 12 koronából ne 6 korona illesse a termelő községet, hanem 8 s a belügyminiszter rendelkezésére csak 4 K jusson. Ezt az indítványt beható eszmecsere után a pénzügy­­miniszter s a bizottság egyhangúan magukévá tették, a­mi azt jelenti, hogy a bortermelési adót kezelő községek e címen befolyó jöve­delme a négyszeresére fog emel­kedni az eddigivel szemben. Re­méljük, hogy ez a nagy jövedelem­­többlet Szekszárd város s sok bor­termelő község háztartási terhein je­lentékenyen könnyíteni fog. — Doktorrá avatás. A budapesti tudományegyetemen f. hó 19-én avat­ták orvosdoktorrá bilkei Pap István dunaszentgyörgyi földbirtokos, theo­­logiai tanár két jeles tehetségű fiát : Pap Lajost és Zoltánt, akik közül az utóbbi okleveles lelkész is. Csók Sándor, aki a szekszárdi Ferenc­­közkórháznál volt múlt évben gya­korlaton, január hóban szintén orvos­doktorrá avattatott. — Árvizsgáló bizottsági ülés. A törvényhatósági ár­vizsgáló bizottság f. é. február 16 án és 17 én Jakab László m. kir. p. ü. főtanácsos elnök­lésével ülést tartott, amikor is 104 ügyet intézett el. A hatósági engedé­lyek iránt beadott kérvények tár­gyalásakor feltűnt, hogy különösen a mezőgazdasági munkákkal foglalkozó fiatal, munkaképes egyének közül sokan akarnak élelmiszerek és ipar­cikkek közvetítésével, kofálkodással foglalkozni, természetesen az ilyen kérvényeket a bizottság nem is véle­ményezte, mert fiatal, nehezebb testi munkára képes egyéneknek a mező­gazdaság köréből való távozása a termelésre pótolhatatlan kárral járna, viszont a különben is feles számmal levő közvetítők számának további növelése az elsőrendű életszükségleti cikkek árainak drágaságát még in­kább fokozná. — Fegyelmi eljárás beszüntetése. A m. kir. belügyminiszter Szűcs Fe­renc városi pénztári ellenőr ellen in­dított fegyelmi eljárást megszüntette. — Áthelyezések- A kultuszminisz­­miniszter Schmidtné Faragó Vilma polg. leányiskolai tanárnőt a bács­­bodrogvármegyei kir. tanfelügyelő­séghez, Czeller István menekült ta­nítót a döbröközi róm. kath. iskolá­hoz, Vitkovics Imre áll. tanítót a kistengeliczi állami elemi iskolához, Spuler Ferenc és Székely Ferenc áll. tanítókat a szekszárdi napközi ott­honba osztotta be, Madary Gyula áll. tanítót és Horváth Ferenc gazd. szak­tanítót Dunaföld­várra vissza­helyezte. — Egy ezredes halálos balesete. Pahlenburgi Paternos István ezre­des, a tolnai gyalogezred parancs­noka kedden reggel ki akart lova­golni a gyakorlótérre. Mikor már a nyeregben volt, a lova—valószínűleg a köpeny szélének a csiklandozásá­­tól — megvadult és ledobta magá­ról. Az ezredes olyan szerencsétlenül zuhant a földre, hogy mire a legénye odaért hozzá, akkorra már meghalt. Valószinü, hogy a nyakszirtjét törte, vagy hogy szivszélhüdés ölte meg. A tragikus végű ezredes, akinek D O #­­11 nagy érdemei vannak a nemzeti had­sereg megteremtése körül, csak 47 éves volt és általános a részvét sze­rencsétlen özvegye iránt, akivel alig egy fél éve lépett házasságra­a. Csü­­törtökön délután katonai pompával helyezték örök­ nyugalomra a tolnai temetőben. A temetésen részt vett báró Willerding tábornok, csapatfelügyelő, rövidi Maxon ezredes, hadosztály­parancsnok, a vármegye képvisele­tében Forster Zoltán alispán és dr. Éri Márton főjegyző. — Adomány: Huszár Andoriné a „Simontsits Béláné" alapítványnak 200 koronát, Schultz Gusztávné és Mihályi Erzsébet a róm. kath. Óvoda Egyesület részére 50—50 koronát, Kurdy Józsa pedig egy babát aján­dékozott, mely adományokért köszö­netet mond nekik az egyesület el­nöksége. — Eljegyzés. Ráth György ev. lelkész Bonyhádon házasságot kötött Hegedűs Irénnel Sopronból 1921 február 5-én. Minden kü­lön értesí­tés helyett. • v — Pénzügyi szakosztályi ülés. A közgyűlést előkészítő vármegyei ál­landó választmány pénzügyi szak­osztálya folyó hó 23-án Török Béla elnöklésével ülést tartott, amelyen a vármegyei alapok zárszámadásait tár­gyalta ; az alispánnak a vármegyei Gazdasági Egyesület hathatós segé­lyezését célzó előterjesztésére kimon­dotta, hogy átmenetileg a vármegyei ebtartási szabályrendeletben megálla­pított minimális ebadótételek tízsze­res felemelése iránt a törvényható­sági bizottságnak javaslatot tesz. — Halálozás: Mitl­veg Henrik bá­­taszéki teresianumi alap. nyug. fő­tiszt, a Ferenc József-rend lovagja 83 éves korában Mohácson folyó évi február hó 7 én meghalt. — Színészet. Szombaton este Biró Böske jutalomjátékául „A farkas” című vígjáték került színre. Biró Böske, Fekete és Verzár mindhár­man kiválóan játszották meg szere­püket. A közönség a színház teltsé­­gével tüntetett Biró Böske művé­szete mellett. — Vasárnap a „Kutya­­­mosó“ tartotta derültségben a közön­séget. — Kedden Bokor Viktor ju­­talomjátékául „A kis király“, B&-

Next