Tolnamegyei Ujság, 1931 (13. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-03 / 1. szám

m I * Íí ,»< í XIII. évfolyam. », M ■ V­iv.­ jr m­i szám­ára 24 fillér. Szekszárdi 193­ január 3. 1. szám. TOLNAMEGYEI UJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre ______6 pengő.­­ Egész évre______12 pengő. Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden azerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény.­­ A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi nív, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. A békerevízió szervi fejlődése. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1930 as évek uralkodó eszméi között a vezető szerepet a békerevízió eszméje fogja játszani. Erre a meg­állapításra az vezet, hogy úgyszólván alig telik el egy hét anélkül, hogy valamely fontos nyilatkozat, vagy az­­ európai érdeklődés központjában álló újságcikk ne terelné egyre növekvő erővel az érdeklődést a békerevizió­­ problémája felé. Ma itt, holnap ott­­, merül fel valamelyes mozzanat és még olyan helyeken is hallunk a B békerevizióra vonatkozó fejtegetések­ről, ahol azelőtt ezt a szót még ki­ejteni sem volt szabad és a leg­távolibb célzással sem lehetett érin­teni a békeszerződések által előidézett igazságtalanságokat és lehetetlen álla­potokat. Legújabban egyik legelterjedtebb és legtekintélyesebb német újság, a Der Tag karácsonyi száma közli a Mussolini olasz miniszterelnök, Scho­­­­ber osztrák külügyminiszter és gróf­­ Károlyi Gyula magyar külügyminisz­­ter nyilatkozatait, melyeknek min­­denikéből kicsendül a hevesebb, vagy­­ mérsékeltebb szemrehányás a béke­szerződések megalkotói ellen és annak i­s határozott éreztetése, hogy a meg­­­­gondolatlan békekontraktusok által­­ előidézett tarthatatlan állapotokon­­ mielőbb segíteni kell. Mussolini utal­t arra, előbb említett nyilatkozatában,­­hogy már többször és egész világosan beszélt a békeszerződések revíziójá­nak lehetőségéről és szükségességéről. A lehetőség kifejezetten benne van a népszövetség alapszabályaiban, a szükségességet pedig az igazság elve követeli, már­pedig az igazságosság és az erkölcs az egyedüli alapjai a népek közötti tartós, szilárd és őszinte békének. Schober osztrák kancellár népe véleményét nyilvánítja akkor, amikor keserűen tiltakozik az osztrák-magyar monarchia szétdarabolása ellen, mely tény által brutálisan fel lett dúlva a történelmi ösztönök és szükségletek által megalkotott egységes gazdasági terület. E két külföldi államférfi nyilatkozatával tökéletesen kvadrál a gróf Károlyi Gyuláé, amely szerint a békerevízió kérdése immár nagy nemzetközi problémává lett, amellyel ma már minden állam kénytelen fog­lalkozni. Kénytelen pedig azért, mert az Európára nehezedő válságok magva a békeszerződések igazságtalan ren­delkezései által vettetett el Mint minden élő organizmus, úgy a nem­zeteké is, szervezetük"­élettani tör­vényeinél fogva egyre küzd a termé­szetes életműködésüket m­eguelen­tő gátlások ellen és ez a küzdelem ma már öntudatossá vált történelmi erő­képen minden külerőszak nélkül azt fogja eredményezni, hogy a gyanak­vásokat és nyugtalanságokat előidéző méreganyag, a történelmi szellemmel szembeszálló igazságtalanság kiküszö­­böltessék az európai nemzetek orga­nizmusából. Ennek az igazságnak meggyőző ereje előbb-utóbb meg fogja törni azokat is, akik ma nyíltan szembeszállanak a revízióval. Kény­telenek lesznek belátni, hogy a revízió megvalósítása az ő szempontjukból is célszerűbb, hasznosabb és kevésbé veszélyes, mint a mai állapot fenn­tartása. Mintha csak külügyminisz­terünk egyszerű és logikus gondolat­menetét akarná plauzibilissé tenni, a prágai Fritomnost című cseh politikai szemle azt fejtegeti egyik legújabb számában, hogy a békerevízió köve­telése egyáltalán nem jelent semmi újságot és nem tekinthető forradalmi akciónak az európai rend ellen, mert a revízió követelése önmagától követ­kezik a békeszerződések szervi fejlő­déséből. 1 1 ­ TÁRCA. Újévi hangulat 1931-ben. I Jő fájáról sárguló levélként, (Hull, hull mindegyre a sok röpke év, Szívünkből vélük száll sok szép reménység *S veszíti lángját régi, büszke hév. ‘De amiképen boldogan derül föl A nagy természet újabb élete, Akként ragyog ki ujjongó szívünkből Új álmok boldog, szent ígérete.­­Nagy, fényes álmok szunnyadnak szivünkben S gyötörhet bár a küzdelmes jelen, Mi nem fogunk megingni nagy hitünkben,­­ Mely áttört itt a bánatfellegen. A sok csalódást taint­ó évvel együtt Nyugodtan adjuk ím a múltnak át. Reménység magvát szebb jövőbe vetjük S köszöntjük vígan új év hajnalát. Ünnepnap volt itt mindig a magyarnak Új esztendőnek első hajnala, Fölzendült büszkén s boldog diadalnak fittét hirdette szebb jövő dala. Új évnek első nagyreményű napján’ Nem szállt szívünkbe csüggedés soha, Vad árral szemközt bár gyakran haladván Lett légyen sorsunk bármily mostoha. Legyen számunkra biztató ígéret Ez az új év is, mely már ránk ragyog, élessze lángját szebb jövő hitének És bízzunk benne, hivő magyarok. Úgy nézzük, mint mely a szent, drága célhoz Egy nagy lépéssel visz majd közelebb !­ha küzdelmünkben tetterő acéloz, Mienk lesz itt a legdicsőbb szerep 1 Babay Géza. Dr Jozgits János bonyhádi praelátus búcsúztatása. December utolsó vasárnapján fé­nyes papi segédlettel celebrálta ün­nepi nagymiséjét a bonyhádi templom­ban a nyugalomba vonuló Jozgits János pápai praelátus, plébános. Mise után a közönség a katolikus körbe vonult, ahol díszközgyűlés keretében búcsúztak a hívek a körnek 34 éven keresztül volt egyházi elnökétől, akit díszelnöknek választottak. A feldíszí­tett hatalmas teremben lévő emelvé­nyen felállított asztal mellett foglalt helyet az ünnepelt, továbbá Bitter Illés clairvaux-i apát, dr Perczel Béla felsőházi tag, Szondy Mátyás, a kör világi elnöke, dr Hvozdovich Pál járásbírósági elnök, dr Bitter Károly ügyvéd, dr Eibach Kornél bankigaz­gató, Grész Viktor p. és t. főfelügyelő és Schlenker Mihály r. k. iskolai igazgató.­­ Az ünnepélyt a Katolikus Legény­egylet vegyeskarának „Tenger cail- I lag“ címü bájos zenéjű éneke vezette­­ be. (A dal szövegét és zenéjét év­tizedekkel ezelőtt maga dr. Jozgits szerzette, a bonyhádi polgári leány­iskola felszentelésére.) Majd dr Perczel Béla emelkedett szólásra és a kat. egyház, iskola és egyletek nevében és azok megbízásából intézett benső­séges búcsúbeszédet az agg főpaphoz, elmondva, hogy alkotni vágyó lelké­nek maradandó, jelei az ő kezdemé­nyezésére épült bonyhádi katolikus kör, a bonyhádi Immaculata polgári leányiskola és nevelőintézet, valamint a Szent Imre utca élén álló hatalmas, emeletes hitközségi palota. Hogy az utódokat is át­efigye­­lő alkotás szel­leme — úgymond dr Perczel — a kör megfestette a távozó praelátus arcképét, amelyet ez alkalommal le is lepleztek. Az ünnepi beszéd után Szondy Mátyás, a kör elnöke vette át meg­őrzés végett a művészi képet, majd Schlenker Mihály igazgató-tanító az egyházközség német polgárai nevében azok német anyanyelvén búcsúzott Arcképek. Irta: Károsai Pál. Az első magyar nyelvű egyetemi székfoglaló. 1824 január hó 10 én nagy ünnepe volt a budapesti egyetemnek. Egy fiatal egyetemi tanár magyar nyelven mondta el székfoglalóját. Nagy szó volt ez abban az időben. Hiszen, mint ismeretes, az egyetemek nyelve csak hetven éve, 1859 óta magyar, addig csak latin és német szó hangzott el a régi pesti egyetem falai között. De a nemzeti ébredés mindenhova be­világított. És hirdetői, rajongói tá­madtak a magyar nyelnek is. A ma­gyar nyelvnek akkor már számot­tevő irodalma volt. Bessenyei, Ka­zinczy, Vörösmarty, a Kisfaludyak, már élvezhető formában tárták fel a nemzetnek a magyar nyelv szépsé­geit. És egy fiatal orvos, az egye­temnek legifjabb tanára bevitte a magyar nyelvet az egyetem falai közé is. Jogot, elismerést, tiszteletet követelt számára. Ez a fiatal orvos­tanár Gebhardt Ferenc volt, ki ezál­tal a küszöbön levő magyar rene­szánsznak egyik előküllöse lett. Korának megértő embere volt. Ér­dekes elolvasni egyetemi székfogla­lóját: „A tapasztalati orvosi tudo­mánynak méltóságáról és a kezdő­­ orvosnak az orvosi gyakorlására való vezérléséről.“ Minden sorában ott lát­juk, ott érezzük, a kitűnő orvos mel­lett, a minden magyar életért aggódó hazafit. Az orvost belehelyezi az idők történelmébe s zálogát találja benne a magyar sors jobbrafordulására. Gebhardt Ferenc 1791 január hó 23-án született Pakson. Édesapja sze­gény viszonyok között élő kereskedő volt, ki élete legnagyobb céljának fia neveltetését tartotta. 1814 ben a pesti egyetemen orvosdoktor lett. Ismere­teinek kiegészítésére Bécsbe ment s ott nagy szorgalommal hallgatta egy éven át Hildenbrand, Kern és Boér előadásait. 1815 novemberében, alig hogy visszatért, a pesti egyetem hires professzora, Bene Ferenc veszi maga mellé asszistensnek. 1820—1824-ig, mint helyettes tanár működik az egye­temen, 1824-ben pedig a sebészek számára rendelt belgyógyászati sebé­szet rendes tanára lett. Legnagyobb elismerésre méltó munkássága volt az, hogy 1824 ben, egyetemi tanári ki­­neveztetésével egyidőben felállította a védhimlőojtóintézetét, mely 1850-től kezdve országos központi ojtóinté­­zetté alakult s melynek igazgatásával őt bízták meg. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága, évi 500 forint fizetéssel rendes tagjá­nak nevezte ki. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiának ugyanis kezdetben nem választott, hanem kinevezett, fizetett tagjai voltak s amit még meg­említeni érdekes, hogy mikor Geb­hardt meghalt, vele a legutolsó ki­nevezett tag hunyt el. 1835 ben a bajai freuendorfi kertmivelő társaság tiszteletbeli tagjává választotta.­­ 1840 ben orvosirói és tanári érdemei­ért magyar nemességet nyert, 1857- ben pedig királyi tanácsosi címmel tüntették ki. Birtokosa volt a Ferencz József rendnek is. Szülővármegyéjé­vel mindvégig fenntartotta a kapcso­latot, annak táblabirója volt és sok­szor utazott haza egy kis pihenésre. Pesten halt meg 1869 október hó 27-én s sírjához elkísérte egy nem­zet hálája és kegyelete. Szakcikkeit részint magyar, latin és német nyelven irta. Legkitűnőbb munkája: „A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonalai“. A különös orvosi pathologia és therapia. Pest 1828—1838. Két kötetben, mely nagyon sokáig az orvostudomány egyik legelismertebb szakmunkája volt. Fia szintén kiváló orvos lett. Geb­­­­hardt Lajos, egyetemi tanár, Buda­pest főorvosa, a fővárosi bakteorolo­­giai és fertőtlenitő intézet felejthetet­len megalapítója volt s így nagynevű apjának emlékéhez híven, hozzájárult ahhoz, hogy nagyapjának, a paksi kis boltosnak álma beteljesedjék, hogy kiváló és a hazáért élni és dol­gozni tudó nemzedéket adjon a ma­gyarságnak.

Next