Top Gun, 2001 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám
A Az ihitii/iiiki Louisiana állambeli Barksdale légi támaszpontról. A H mínusz 11 óra 25 perctől egymás után elstartoló 7 Boeing B-52G Stratofortress egyenként 5 db AGM-86B típusú robotrepülőgépet vitt magával a több mint 11 200 km-es útra. 7 órával később, vagyis H mínusz 4 órakor további 20 B-52-es emelkedett a levegőbe az indiai-óceáni Diego Garcia légibázisról. A következő felszállók éjjel 1-kor, vagyis mínusz 2 órakor a Szaúd-Arábia északi részén fekvő Al Jouf reptérről indultak. E gépek az akkor éjszaka támadók közül a leglassúbbak voltak. A „Normandy" kódnevű harci kötelék 8 db Apache csatahelikoptere az amerikai hadsereg 101. légideszant-hadosztályának színeit viselte. Velük együtt repült - a kötelék navigálására - a légierő 2 db MH-531 Pave Low speciális felszerelésű nehéz helikoptere. A csatahelikopterek dolga az iraki honi légvédelem két, Bagdadtól nyugatra található, stratégiailag igen fontos helyeken telepített radarállomásának megsemmisítése volt. Mégpedig azért, hogy ezzel utat nyissanak a csapásmérők számára. Az Apache-oknak röviddel azelőtt kellett kiiktatniuk a radarokat, hogy a szövetséges vadászbombázók berepültek volna felderítési körzetükbe. A parancsnokságnál egyrészt a csapás meglepetésszerűségére törekvés miatt, másrészt a célokban okozott károk azonnali felmérése érdekében döntöttek a vadászbombázók helyett inkább a viszonylag lassú forgószárnyúak bevetése mellett. Orrába beépített 30 mmes gépágyúja és egyik szárnycsonkja alá függesztett 871 literes póttartálya mellett még minden Apache 8 db Hellfire, lézerirányítású páncéltörő rakétával és egy, 19 db 70 mm-es nem irányított rakétákat tartalmazó blokkal kelt útra. Az északnak tartó, elsötétített helikopterek személyzete éjjellátó szemüvegekkel felszerelkezve könnyedén követte a méltóságteljes, 190 km/h sebességgel a domborzathoz tapadva haladó anyagépeket. Röviddel utánuk startoltak el a légi utántöltők. Az akkor éjjelre kijelölt 160 közül a legelsők, hogy elfoglalva a számukra kijelölt légtereket, ott körözve várják a támadók első hullámát. 1 óra 31-kor, azaz mínusz 1 óra 29-kor indították útnak a Vörös-tenger északi végében hajózó amerikai San Jacinto cirkálóról az első Tomahawk típusú robotrepülőgépet Amint elhagyta a vetőcsövet, szárnyai kinyíltak, és a tengerszintre süllyedve programja szerint útnak eredt. Nem sokkal ezután ugyanilyen robotgépeket lőttek ki a Bunker Hill cirkálóról is. Valamint az amerikai flotta két veterán óriásáról, a Wisconsin és a Missouri csatahajókról, melyek a Perzsa-öbölben cirkáltak. Kis idővel azután, hogy a tengerről elindított Tomahawkok elsüvítettek célpontjaik felé, az egyenesen Amerikából odaindult 7 B-52- es is megérkezett Szaúd-Arábia északi részének azon pontja fölé, ahonnan indítaniuk kellett a robotgépeket. A nehézbombázók sikeresen útjukra bocsátották mind a 35-öt. Ezek fedélzeti számítógépeibe Mosul térségének 8 kommunikációs vagy légvédelmi központjának, illetve légi támaszpontjának adatait táplálták be. Ahogy az ALCM jelű robotgépek talajközelbe ereszkedve útra keltek, az óriásgépek is hazaindultak. Barksdale-i landolásukig nem kevesebb, mint 34 óra 20 percet töltöttek a levegőben. A repüléstörténet leghosszabb bombázóbevetését teljesítve jócskán túlszárnyalták a RAF Vulcanjainak 1982-es rekordját. 2 óra 15-kor, vagyis mínusz 45 perckor az első csapásmérők is a levegőbe emelkedtek. F-117A-k, F-111 F-ek, F-15E-k, A-6-osok, Tornado IDS-ek gurultak a startra. Védelmükre F-14-es, F-15C és F/A-18-as vadászok szálltak fel. A kötelékekkel tartó F-46 Wild Weasel Phantomok, A-7 Corsairek, EF-111 Ravenek és EA-6B Prowlerek feladata a célterületek légvédelmének elnémítása volt. A RAF pilótája, Broadbent alezredes így írta le akkori felszállásukat a bahreini Muharraq légibázisról: A 8 Tornádóból álló kötelék vezéreként a sor elején gurultam. Teljes rádiócsendben egyenként szálltunk fel. A startengedélyt a toronyból egy zöld lámpa felvillanásával adták meg. Túlterhelt gépeink nehézkesen szakadtak el a betontól és emelkedtek fel 3000 méterre. Percek alatt elértük az első tankolásra kijelölt légteret, hogy a Victorokból végre teletöltsük tartályainkat. A súlyos fegyverzet miatt ugyanis csak a minimális üzemanyagmennyiséggel szánhattunk fel. Mialatt a robotgépek földközelben haladva tántoríthatatlanul fogyasztották előre beprogramozott útvonalaik kilométereit és az F-117A lopakodók utazómagasságukat tartva, ám mégis láthatatlanul száguldót A szárnyak alatti csomópontokon jól látszanak a 2500 km-es hatótávolságú AGM-86B típusú robotrepülőgépek Január 16-án - késő délután - a szerelők ezen az AH-64A Apache-on is a helyére rakták az utolsó Hellfire páncéltörő rakétát ! ELSŐ ÉJSZAKÁJA 2001 JANUÁR –