Történelemtanítás, 1961 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1961 / 1. szám
megismerésébe. Felkeltse a múlt és történelmi tanulságai, a jelen nagy haladó történelmi küzdelmei iránt az érdeklődést. Lerakja a gyermekből serdülővé váló ifjú marxista-leninista társadalom- és történetszemléletének alapjait.” „Az általános iskolai történelemtanítás didaktikai jellegét a jövőben elsősorban az elbeszélő, olvasmányos előadásmód fogja meghatározni.” Ha a tantárgy alapvető feladatát felbontjuk oktatási, képzési, nevelési feladatokra, a tennivalók igen gazdag skálája áll előttünk. Hogyan függnek össze az új tantervben a nevelési feladatok a tananyaggal, azaz hogyan függ a tananyag a nevelési-képzési feladatoktól? Az általános iskolai történelemtanítás oktatási-képzési-nevelési feladatait elsősorban a társadalmi formák alapvető, jelenségeinek, az osztálytársadalmak alapvető osztályellentéteinek szemléletes megismertetése által végzi. Az emberiség és a magyar nép történetének nagy korszakait élményszerű képekben mutatja meg. A következő jelenségek kerülnek az előtérbe: az emberi munka és a dolgozó ember mindennapi élete, az osztályharcok kimagasló eseményei, hőseiknek rajzával, népünk hősei a honvédő háborúkban, a munkásosztályharca a szocializmusért és e harc kimagasló alakjai, tájékozódás az emberi civilizáció és népünk művelődésének néhány jelentős állomásáról. Az általános iskolai történelemtanítás művelődési anyaga nem lesz sem hungarocentrikus, sem Európa-centrikus. Alkalmassá válik arra, hogy a tanulók világnézetét az egész világról alkotott társadalmi, történeti és ateista nézetek segítségével formálja. Az általános iskolai történelemtanítás ott ér véget, ahol a „ma” kezdődik: a szocializmus világméretű győzelmének útját és a béke megvédésének lehetőségét tárja az általános iskolai tanulók elé, így az emberiség jövőjébe vetett optimista hitet sugározza a gyermekeknek. A tananyagot a tervezet szerint az általános iskola felső tagozatán 4X2 órában fogjuk tanítani, vagyis az V—VIII. osztályokban heti 2 órában. (A tantárgyért aggódók figyelmét érdemes felhívni a következőkre: az általános iskola heti összóraszáma 30-ra csökkent. Ugyanakkor nem változott a történelemtanítás összesen heti 8 órát kitevő dotációja a heti óratervben, így a tantárgynak az összóraszámban való részesedési aránya emelkedett.) A tananyag elosztásában a döntő elv az volt, hogy az eddigieknél fordítsunk nagyobb gondot napjaink politikai küzdelmeinek „előtörténetére”, vagyis a kapitalizmus kialakulásától napjainkig eltelt időszakra. Az új- és legújabbkor az általános iskolai történelemtanításnak több mint a felét teszi ki. A tananyag vázlatos áttekintésben a következő: korral, ill. tvi-Új emberiség és a magyar nép történelmi útja ,,képek”-ben, a közép-VII. o.: elbeszélő, olvasmányos egyetemes és VIII. o.: 1900-tól napjainkig. Az általános iskolai történelemtanítás tantárgyi struktúráját átmenetesen, a fokozatosság jegyében kell megformálni. Az V. osztályban „történelmi olvasmányok” szerepelnek, amelyek átmenetet képeznek az alsó tagozati történelmi tárgyú olvasmányok és a rendszerező történelemtanítás között. A VI. osztálytól kezdődően a történelemtanítás fokozatosan alkalmazza a tananyag olvasmányos de egyben rendszerező kifejtését. A történelem marxista-leninista szemlélete szempontjából alapvető fogalmakat (mint amilyenek pL. ősember, ősközösség, rabszolgák, rabszolgatartók, jobbágy, földesúr, hűbériség, tőkés, proletár, kapitalizmus, osztály, osztályharc, igazságos és igazságtalan háború stb.) az általános iskolai történelemtanítás keretében leíró, elbeszélő, a képzelet tevékenységét kiváltó módszerek segítségével kell kialakítani Az általános iskolai történelemtanítás absztrakcióinak foka, a fogalomalkotás nem szakadhat el a tananyagban szereplő konkrét tényektől. Ezen a fokon a tantárgynak főként az induktív utat kell követnie. A tananyag tönege éselrendezése az eddigieknél tágabb teret enged a képzési feladatok teljesítésének, számolva azzal, hogy a képzés eredményei emelik az oktatási-nevelési eredményeket. 2