Történelemtanítás, 1982 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 1. szám
Módszertan* „A marxista—leninista eszmék terjesztése a társadalomtudományok oktatásában” nemzetközi szakértői tanácskozásról A szakértői tanács 1981. évi ülését szeptember 10—13. között tartotta a bulgáriai rilai kolostorban. Csehszlovákia négytagú (két szlovák, két cseh), Lengyelország, NDK és Magyarország két-kéttagú, a Szovjetunió egytagú delegációval képviseltette magát. A vendéglátó Bulgária háromtagú delegációt állított össze. A szakértői tanácskozás egyetlen kérdést vitatott meg: a kommunista és munkáspártok dokumentumainak felhasználását a történelem és az állampolgári ismeretek tanításában. Mivel a témát már egy évvel ezelőtt a szakértői bizottság 1980. évi moszkvai ülésén eldöntötték, s beszámolóját minden országnak előre be kellett küldenie, az ülésen nem volt szükség a tájékoztató jellegű hosszú előadások felolvasására. Közös megállapodással minden delegáció csupán néhány kérdést exponált. Részben további, vagy egyes kérdésekben a beszámolónál mélyebb információkat nyújtókat, részben megvitatásra szántakat. Csak így vált lehetségessé, hogy a szakértői bizottság minden ország írásos és szóbeli beszámolóit megvitassa. Az egyes országok az orosz ABC sorrendjében szerepeltek, így először a magyar beszámolóra és annak vitájára került sor. Mi előzetesen két anyagot adtunk közre. Egyrészt egy taxatív jellegűt a tankönyvekben található pártdokumentumokról és Marx—Engels—Lenin műveiből származó forrásanyagokról, másrészt a feldolgozás pedagógiai kérdéseit elemzőt. A leírtakból semmit sem ismételtünk meg. Szóbeli beszámolónk inkább vitatásra szánt kérdéseket exponált. Kifejeztük azon nézetünket, hogy nyugtalan és feszültségekkel terhes korunk sok új eszmei, elméleti, ideológiai kérdést vet fel. Ezeket a különböző ideológiai irányzatokat különböző országokban különbözőképpen elemzik, értékelik, s nagymértékben hatnak az egyes kommunista és munkáspártok elméleti és gyakorlati tevékenységére is. A tömegkommunikáció sokszínű, sokoldalú tájékoztatást ad. A tanulók gazdag és gyakran igen vegyes információkhoz jutnak. Ezek az információk különös erővel hatnak a politikai tapasztalatokkal kevésbé felvértezett fiatalságra. A legnagyobb rendező szerepe ezen a területen az állami oktatásnak lehet. Ezért is különösen fontos, hogy a marxizmus-leninizmus alapjait és a pártpolitikát megismertető, elemző oktatásunk alkalmazkodjék az új adottságokhoz és követelményekhez, megújítsa önmagát. Minden módon arra kell törekedni, hogy az oktatás a formális megoldások és megmerevedett elvek helyett a fiatalságot izgató kérdésekre az ifjúságot aktivizáló, szellemiségét megmozgató módokon minél pontosabb válaszokat adjon. Ezt a munkát felfogásunk szerint csak az iskolai nevelés-képzés-oktatás szerves egységében lehet és szabad tekinteni. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a történelemoktatásnak, amelynek keretein belül a saját természetes helyén, történetiségében mint történelmi dokumentumokkal foglalkoznak a pártdokumentumokkal. Épp ezért a pártdokumentumokat sem tartalmi, sem pedagógiai szempontból nem lenne helyes kiemelni a történelemtanítás folyamatából, ebből a természetes, szerves egységből. A pártdokumentumokat tehát a történelemtanításban saját történelmi helyükön, peda