Történelemtanítás, 1985 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 1. szám

tályában próbáltak ki. Ebben a szakaszban a kísérlet tárgya egy különálló heti 1, vagy 2 órás állampolgári ismereti stúdium bevezetése volt. 1975 februárjában az akkor már készülő általános tantervi reform főbizottsága azonban úgy dön­tött, hogy az állampolgári ismereteket integrálni kell a történelem tantárggyal, hiszen a 72-es párthatározatban az is szerepelt, hogy „keresni kell a jelenlegi tan­tárgyi szétaprózottság felszámolásának útjait”. Az 1975/76-os tanévtől, az addigi tapasztalatokat felhasználva új eszköz — az állampolgári ismeretek munkafüzet­e alapján folyt a kísérlet 30 iskolában. A gyerekek ekkor már határozottan szerették a tárgyat, de viszonylag kevés po­zitív ismeretet gyűjtöttek össze belőle. Ezért újabb átdolgozásra került sor. Ezt a változatot magas szintű társadalmi és állami szervek, illetve intézmények véle­ményezték. Ilyen előzmények után készült el a kísérleti tankönyv és olvasókönyv, ame­lyet az 1981/82-es tanévben Szentendre város és járás iskoláiban, valamint a tanárképző gyakorló iskoláiban próbáltunk ki azokkal a gyerekekkel, akik már az 5. osztálytól új tanterv szerint dolgoztak. A kipróbálás időszakában a tan­könyvet bírálatra megkapta az összes egyetem és főiskola, társadalmi vitát ren­dezett róla a Pedagógus Szakszervezet Fejér és Borsod megyében, így született meg az 1984-ben általánosan bevezetett tankönyv. A tankönyv fokozatos érlelésével párhuzamosan folyt a tanárok felkészülése, felkészítése is. 1975-ben az OPI útmutatót adott ki az általános iskolában folyó állampolgári neveléshez. 1977-ben tanulmánykötet jelent meg az állampolgári nevelés módszereiről. 1977-ben a Minisztertanács külön határozatban foglalko­zott az általános és középfokú intézményekben tanító pedagógusoknak az állam­­polgári és jogi ismeretek tanítására való felkészítésével. Miután döntés született a történelem és állampolgári ismeretek integrálásáról, megindult a felkészítés a tanárképző főiskolák tanárképző szakán is. Az 1973/77-es tanévtől a III. évfolyam második félévében, heti 3 órában tanulnak a hallgatók vizsgával záruló Állampolgári és jogi ismereteket. 1980-ban jelent meg a főiskolai jegyzet, amelyet az OM az általános iskolai tanárokhoz is eljut­tatott. A már működő tanárok tanfolyamokon készültek fel az új feladatra. Két ízben Szegeden egy-egy hetes bentlakásos tanfolyamot szerveztünk a történe­lem szakfelügyelők számára, amelyhez igen nagy segítséget nyújtott a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara. Tavaly nyáron a Deb­recenben tartott Társadalomtudományi Nyári Akadémia is az állampolgári isme­retek stúdium bevezetésének szolgálatában állt. A megyei és a fővárosi tanfolya­mokat széleskörűen segítették a helyi politikai, társadalmi, jogi, gazdasági intéz­mények felelős munkatársai. A bevezetés megkönnyítésére volt hivatott az ál­lampolgári ismeretek tanításának tartalmi és módszertani kérdéseivel foglalko­zó útmutató (amely sajnos csak 5000 példányban jelent meg, és így nem jutott el minden tanárhoz), valamint az OPI által kiadott részletes tanmenetjavaslat (dr. Czuth Béláné munkája). A bevezetést szemléltető eszközök is segítették: a kísérleti osztályokban készített video-magnófelvételek és írásvetítő transzparen­sek, amelyeket valamennyi iskola megkapott. Befejezésül az állampolgári ismeretek tanításának nehézségeiről és problé­máinkról kell szólni. 1. Természetes nehézséget jelent az állampolgári ismeretek anyagának — a gazdasági, társadalmi viszonyoknak és a jogszabályoknak — állandó változása. Ezt egyrészt a tankönyv és a taneszközök folyamatos korrekciójának kellene kö­vetnie, másrészt a pedagógusok folyamatos informálásának és továbbképzésé­nek. Minderre a megfelelő formák még nem alakultak ki. A Tankönyvkiadó .

Next