Történeti szemle, 1928 (13. évfolyam)

Értekezések - Mahler Ede: A kronológiai kutatás tudományos módszereiről

A KRONOLÓGIAI KUTATÁS TUDOMÁNYOS MÓDSZEREIRŐL. A történeti kutatásnak alig van ága, melyet oly mosto­hán és rendszertelenül művelnének, mint a történeti krono­lógia. Különösen áll ez az ókori Kelet népeire vonatkozólag. Itt nem ritkán előfordul, hogy még a legkiválóbb történet­tudósok által végzett kronológiai kutatások számos ered­ménye több évszázaddal tér el egymástól, nemcsak ott, ahol a történeti idők kezdetén lejátszódott eseményekről van szó, hanem még ott is, ahol a történet legfontosabb korszakai­nak sorsdöntő tényeit tárják fel, így nemcsak az egyiptomiak és babilóniaiak óbirodalma történetének keretén belül buk­kanunk olyan kronológiai adatokra, amelyek a leghíresebb kutatók eredményeiben több évszázaddal térnek el egymás­tól, de ugyanaz az eset sokszor még e népek későbbi kor­szakára vonatkozólag is, ahol pedig már biztos történeti ta­lajon állunk és e népek kultúrája — amint ezt számos ránk maradt emlék igazolja — a legmagasabb fokát érte el, így fölmerültek oly vélemények,­ amelyek szerint az egyiptomi Aténa és az akkádi Naramszin kortársak voltak, míg mások szerint e két uralkodó között csaknem félévezred időkülönb­ség van, amennyiben Naramszin Kr. e. 3750 körül uralko­dott, Ména pedig Borchardt szerint a Kr. e. 4186., Ed. Meyer szerint a Kr. e. 3315. évben. Itt tehát oly nagy idődifferencia ! Lásd : Albright, Menes and Naramsin. Journal of Egyptian Archeology. VI. 1889, 89 kk. 2 Die Annalen u. die zeitliche Festlegung des alten Reiches der ägypt. Geschichte. Berlin, 1917. 60. o. •* Geschichte des Altertums. 2. Aufl. 1909. 125. o. Történeti Szemle. XIII.

Next