Történelmi szemle, 1980 (23. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Heckenast Gusztáv: A vashámor elterjedése Magyarországon (14-15. század)
2 HECKENAST GUSZTÁV partiparról a kialakulóban levő városi kézművességre helyeződött át. Az új lelőhelyek feltárása és a munkaszervezet átalakulása mintegy száz év alatt készítette elő az új technika bevezetését. Legrégibb adatunk a Szlovák Érchegységben folyó vastermelésről az észak-borsodi vasvidék egyetlen okleveles említésével, a Bükk északi lejtőjén fekvő Dédes 1247. évi határjárásában feltűnő „cultura ferri"-vel, egykorú, Pelsőc 1243. évi határjárásában fordul elő Csetnek közelében egy „fluvius ferricudinae", amely kifejezés kétségkívül a Nyugat-Magyarországról ismert Vignapataka, illetve a Mecsek-beli Kovácssédek latin fordítása. Hogy mikor kezdődött Csetnek körül a vasművelés, nem tudjuk. Végleges választ a kérdésre csak a régészet adhat. A Csetnek (eredetileg Chitnek, Chythnyk) helynév azonban a 'pajzskészítő', fegyvergyártó' jelentésű, ugyancsak szláv eredetű Csatár ~ Csitár helyneveink lengyeles (Szczytniki) változata,és Csatár stb. nevű helységeink a 10. századból eredeztethetők. Ezen az alapon a Csetnek körüli vastermelést az észak-borsodi Vasvárhoz kapcsolhatjuk, és a 13. századnál korábbi kezdeteit feltételezhetjük. A Gömör megyei Vashegyen (Keleznik) a vasbányászat, s környékén a vasfeldolgozás viszont, úgy látszik, csak a tatárjárás után kezdődött. Az Ákos nemzetség, a későbbi Csetneki, illetve pelsőci Bebek család 1318. évi birtokosztályában tűnik fel a Turóc patak völgyében fekvő Vygne falu, a Vashegy melletti, már 1273-ban is említett Nandrás szomszédságában. II. Bálint megállapítása szerint Vygne 1273-ban még nem létezett, 1427-től kezdve pedig Levárt néven szerepel. 1318-i említése az első adat a későbbi kövi uradalom területén folyó vaskohászatról. A Vygne helynéve kétségtelenné teszi az itteni vaskohászok szláv etnikumát, egyúttal azt is bizonyítja, hogy a gömöri vaskohászat ekkor még nem haladta meg az észak-borsodi vasvidék technikai színvonalát. A Torna megyei vaskohászat kezdetei ugyancsak az észak-borsodi vasművelésből, illetve a tornai erdőispánság kovács szolgálónépeitől vezethetők le. 1283-ban tűnik fel a mai Tornaszentandrás község határában, a Tornaszentjakab és Tornabarakony területéről ismert salaklelőhelyek szomszédságában villa Kowachy, amelyet időnként Borsod megyéhez számítanak. Kovács szolgálónépeit az oklevelek már nem említik. 1304-ben a Kovácsi 2 Heckenast (Gusztáv) - Nováki (Gyula) - Vastagh (Gábor) - Zoltay (Endre): A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. (A honfoglalástól a XIII. század közepéig.) Budapest, 1968. 3 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A-Cs. Budapest, 1963. (A továbbiakban: Györffy, I.) 770. 4 Georgius Fejér: Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus ac Civilis. Budae, 1829-1844. (A továbbiakban: Fejér, CD.) IV/1. 292. 5Heckenast - Nováki - Vastagh - Zoltay i. m. 140, 153. 6 Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle 15 (1972) 287. ''Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 53.) 27-30, 94-97. » .. Bálint: Gömör megye. I-IV. Budapest, 1976-1944-1946-1969. IV. 175. Élete végén II. i. m. I. 54. arra az álláspontra jutott, hogy „a két név nyilván már korábban egymás mellett élt, azaz a Lévárt az egykori gyepük bizonysága. A névadást másként különben alig lehetne értelmezni s a kovácsműhely (Vigne magyar jelentése) szinte nélkülözhetetlen az őrségnél". Ha ez valóban így volt, a Vashegy bányászásának kezdete is visszavezethető az államalapítás koráig; a perdöntő érvet itt is a régészetnek kell szolgáltatnia. "Heckenast - Nováki - Vastagh - Zoltay i. m. 140-141.