Történelmi szemle, 1998 (40. évfolyam)
1-2. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai
2 ZSOLDOS АЩ szék együttes területét. Ha ez valóban így van, akkor az érintett országrészben a világi igazgatás intézményeinek jelentős mértékű átalakulásával kell számolnunk az Árpád-kor folyamán. A változások megismerése érdekében érdemes szemügyre venni a részleteket. Bizonyosnak tekinthető, hogy az 1009. évi oklevélben emlegetett Wesperen civitas comitatusa, lényegében azonos a későbbi Veszprém megyével. Hasonlóképpen kétségtelennek tartható, hogy Alba civitas comitatusa alatt Fejér megye értendő. A Szent István oklevelében szereplő harmadik ispánság, Kolon azonosítása már jóval kevésbé egyértelmű. A veszprémi püspökségnek juttatott adományok sorában említi az okmány a Kolon vármegyéjében (in pago Colocensis [recte: Colonensis] civitatis) fekvő Morzolfew (Marcalfő, ma Sümeg)4 birtokot, mely az utóbb Zala néven ismert megye területén feküdt a középkorban. Érthető tehát, hogy a magyar történetírásban meglehetősen elterjedt az a nézet, mely szerint Kolon a későbbi Zala megyének felel meg, s a névváltozás hátterében az áll, hogy az ispánság központját Kolonvárról idővel Zalavárra helyezték át. Más felfogás ezzel szemben úgy véli, hogy a Kolon-Zala névcsere hátterében ennél jelentősebb igazgatástörténeti változások állnak. Feltűnő ugyanis, hogy az 1009. évi oklevél nem tesz említést Somogy megyéről, jóllehet az később egyházigazgatási tekintetben teljes egészében a veszprémi püspökség alá tartozott. Az a magyarázat, mely Somogy említésének hiányát annak tulajdonítja, hogy a Koppány „somogyi vezér" felett aratott győzelmét követően Szent István a pannonhalmi apátságnak adta az egyébként a megyéspüspököt megillető somogyi tizedeket, nem kielégítő. A püspöki joghatóság és a tizedszedés joga közé ugyanis nem lehet egyenlőségjelet tenni, arra pedig, hogy a pannonhalmi apátság a Somogy feletti püspöki joghatóság egészét elnyerte volna, nincs adat. Reális lehetőségként kell tehát számolni azzal, a szakirodalomban már korábban felmerült megoldási javaslattal, mely az 1009-ben említett Kolon ispánságot a későbbi Zala és Somogy megyék együttesében keresi. Az 1009-ben a veszprémi püspökséghez tartozó negyedik várat az oklevél Visegrádnak (Vyssegrad civitas) nevezi. Az oklevél ezzel olyan rejtvényt adott fel, mely mindmáig fejtörésre készteti a magyar történetírást: Visegrád vár ispánsága (comitatus Vyssegradiensis civitatis) ugyanis kizárólag ezen egyetlen forrásunkban fordul elő. Miféle ispánság volt a visegrádi? Az ország mely részére terjedtek az oklevélben emlegetett „határai és területei"? Kapcsolatban állt-e, s ha igene, milyenben azon megyékkel, amelyek a 13-14. századi adataink szerint a veszprémi egyházmegye alá tartoztak? Mikor és milyen körülmények között szűnt meg? Az alábbiakban ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására teszünk kísérletet. 4 György György: István király és műve. Bp. 1977. 182., 406. 5 Solymosi László: Veszprémi püspökség. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Bp. 1994. 728. os . A kérdésre összefoglalóan ld. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 191. 247-248., Kolonvárra: Bóna István: Az Árpádok korai várairól. 11-12. századi ispáni várak és határvárak. Debrecen, 1995. 41.