Történelmi szemle, 2002 (44. évfolyam)
1-2. szám - TANULMÁNYOK - Font Márta: Magyarország és a Kijevi Rusz az első ezredfordulón
TANULMÁNYOK FONT MÁRTA Magyarország és a Kijevi Rusz az első ezredfordulón a Kijevi Rusz, a középkori Magyarország északkeleti szomszédja, arról a Dnyeper-parti városról kapta nevét, amely a mai Ukrajna fővárosa. A középkori államiság és a mai Ukrajna között a kontinuitás csak részben áll fenn. Egyrészt a Kijevi Rusz létrejötte és fennállása idején a keleti szláv népesség mai tagolódása még nem alakult ki, másrészt a kijevi nagyfejedelmek alattvalói között jelentős számban találunk varég-ruszokat (tőlük származik az államalakulat nevének másik eleme), északon a balti és finn népességhez tartozó csoportokat, délen pedig a steppei nomád törzseket, törzstöredékeket. Az államiság kezdetét a magyar történetírás tradicionálisan az 1000. évhez, I. (Szent) István király koronázásához köti, nem tagadva azt, hogy az államszervezés felé az első lépéseket Géza fejedelem tette meg azzal, hogy 973 húsvétján követeket küldött Ottó császárhoz Quedlinburgba. Ez a lépés a keresztény misszió támogatásának szándékát jelentette. Az államiság létrejöttét megelőzően a honfoglalástól az utolsó nagyobb katonai vereségig 970-ben a magyarság meglehetősen nagy katonai aktivitást mutatott. A 973. évi lépés egy új politika kezdetét jelentette. A keleti szlávok lakta terület földművelő népessége nemegyszer szenvedte el a nomádok betöréseit, ennek következtében a szlávok közül sokakat elhurcoltak, majd rabszolgaként dolgoztatták vagy eladták őket. A 9-10. századi földművelő keleti szláv népesség számára a társadalmi mobilitáshoz szükséges impulzu s Előadásként elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia és az Európa Intézet Budapest rendezésében 2000. dec. 8-án Budapesten tartott, a Magyarok és szomszédaik az államalapítás korában c. konferencián. A Kijevi Rusz ezredforduló körüli helyzetéről részletesebben ld. Font Márta: A Kijevi Rusz. In: Európa és Magyarország Szent István korában. Szerk. Kristó Gyula-Makk Ferenc. Szeged, 2000. 255-272.; a két szomszédos ország 10-11. századi állapotának összevetéséről Id. Márta Font: Mittelalterliche Herrschaftsbildung in Ungarn und in der Kiewer Rus' im Vergleich. Ungarn-Jahrbuch 24(1998-1999) 1-18. 2 A magyarországi történetírás hatalmas anyagából jelzésként néhányat említve Id. pl. Györffy György: István király és műve. Bp. 2000. 67-109.; Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301. Bp. 1998. 82-115.; Koszta László: A kereszténység kezdetei és az egyházszervezet kialakulása Magyarországon. In: Az államalapító. Szerk. Kristó Gyula. Bp. 1988. 153-207. TÖRTÉNELMI SZEMLE XLIV (2002)1-2:1-10