Történelmi szemle, 2004 (46. évfolyam)

1-2. szám - FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VÁROSOK A 14-17. SZÁZADBAN - Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében

2 KUBÍNYI ANDRÁS hasonló jogállású bánya- és erdélyi szász város volt ekkor az országban.' Térkép­re vetítve az említett városokat, különös képet kapunk. A Zágráb - Székesfehér­vár - Buda - Pest - Kassa - Nagybánya - Kolozsvár - Nagyszeben vonaltól délre eső területen nincs egyetlen „valóságos" város sem (leszámítva a fallal nem öve­zett Szegedet, amelynek a királyi szabad városok közé való sorolását egyesek -szerintem indokolatlanul - megkérdőjelezik­). Ez nehezen képzelhető el. A város fogalmának értelmezése Mályusz és követői nézetei egybecsengenek Werbőczyével, és jogi alapú városfo­galmat alkalmaznak. A „város" mibenlétének a definíciója szinte lehetetlen, kü­lönböző megközelítések jöhetnek szóba, amelyek közül a jogi csak egyik, még ha talán a legrégibb is. Szóba jöhetnek ezenkívül - többek közt - gazdasági, népes­ségstatisztikai, topográfiai (beleértve nemcsak a beépítés módját, hanem az erő­dítettséget is), terminológiai meghatározások.­ Máig hat a történetírásban a nagy szociológus, Max Weber 1921-ben kiadott posztumusz és nem végleges szó- 6 Mivel szűkebb értelemben csak a tárnoki városok számítottak szabad királyi városnak, alakítot­tam ki a tágabb értelmű királyi szabad város kifejezést. Megjegyzendő, hogy a Hármaskönyv fent idézett, III. rész 8. címében említett személynöki városoknál a szakirodalomban vitatott, hogy csak az ott felsorolt Székesfehérvár, Esztergom és Lőcse számítható-e közéjük, vagy a korona­birtokok között az 1514:3. tc.-ben felsorolt további négy is. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Fordították és jegyzetekkel ellátták Nagy Gyula, Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen, Márkus Dezső. Bp. 1899. 708. Jobb kiadása, törvénycikkszá­mozás nélkül: Monumenta Russicorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy. Edd. Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi. Bp. 1979. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici 11/12.) 256-257. A fenti kérdésekre részletesebben: Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad vá­ros"? Sajtó alatt a Fővárosi Levéltár kiadványában.­ Timon Ákos: Magyar alkotmány és jogtörté­net különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Bp. 1919. 750. „közjogilag szabad váro­soknak" nevezte a fentieket, amit el is tudok fogadni. 7 Ld. az előző jegyzetben idézett tanulmányomban részletesen. 8 A könyvtárnyi irodalomból csak két összefoglalás jellegű munkát idézek a német szakirodalom­ból. Carl Haase: Stadtbegriff und Stadtentstehungsschichten in Westfalen. (Überlegungen zu einer Karte der Stadtentstehungsschichten.) In: Die Stadt des Mittelalters. Hrsg. von Carl Haase. Bd. I. Begriff, Entstehung und Ausbreitung. Darmstadt, 1969. (Wege der Forschung Bd. CCXLI­II.) 62-76.; Eberhard Isenmann: Die deutsche Stadt im Spätmittelalter. 1250-1500. Stadtgestalt, Recht, Stadtregiment, Kirche, Gesellschaft, Wirtschaft Stuttgart, 1988. 19-25.; Megjegyzem, hogy a Lexikon des Mittelalters. Bd. VII. München, Stadt címszava általános része (Kutatásfoga­lom és -történet) szerzője, Ernst Pitz professzor jól összefoglalja a városfogalom kutatástörténe­tét, maga azonban nyíltan nem foglal állást. (Pitz saját definíciós kísérletét ld. alább, 25. l.) A ma­gyarországi szakirodalomban a városfogalom nemzetközi kutatástörténetét ismertette Ladányi Erzsébet: A városfogalom kutatásának módszertani kérdései. In: A Dunántúl településtörténete. IX. k. Város - mezőváros - városiasodás. Szerk. Solymosi László és Somfai Balázs. Veszprém, 1992. 43-52.; Uö: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai város­fejlődés korai szakaszában. Bp. 1996. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata. 15.) 6-23.

Next