Történelmi szemle, 2005 (47. évfolyam)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György †: Bocskai István fejedelem és a katolikus egyház

TANULMÁNYOK TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Bocskai István fejedelem és a katolikus egyház* A reformáció genfi emlékművén is meg­örökített Bocskai István erdélyi fejedelem szerepe a magyarországi vallásszabad­ságért folytatott harcban még ma is felekezeti indulatokat vált ki. „Bocskai ellenállásának jogosságát még a mértékadó katolikus egyháztörténet-írás is kénytelen elismerni, igaz, nem rejti véka alá a protestáns oldalon történő túlka­pásokat sem. Protestáns szemszögből nézve is el kell ismerni, hogy a győzelem kivívásához ezekre aligha volt szükség, de a múltat sajnos nem lehet meg nem történtté tenni". Ezt olvashatjuk egy, a Bocskai-évfordulóra 2004 októberében megjelent tudományos tanulmánykötetben, mintha a 16-17. századi valláshábo­rúk még ma sem zárultak volna le.­ Érdemes ezért a Bocskai-szabadságharcnak a vallás ügyében hozott rendel­kezéseit és megállapodásait a nemzetközi összefüggéseiben is megvizsgálnunk. A 16-17. század fordulóján Európa két fontos királyságában is nyugvópontra ju­tott a protestánsok és a katolikusok politikai és vallási küzdelme. 1606-ban a Bocskai István magyarországi és erdélyi fejedelem vezette szabadságharcot lezá­ró bécsi béke rendelkezett a protestánsok jogairól.­ 1598-ban IV. Henrik francia király Nantes városában olyan ediktumot (pontosabban négy, egymáshoz kap­csolódó rendeletet) adott ki, amellyel a hugenották protestáns vallását elismerte­­ az erdélyi törvények szóhasználatát követve „bevett" felekezetnek." * Már e munka elkészülte és a Történelmi Szemle e számának összeállítása után távozott közülünk megdöbbentően váratlanul Tóth István György. A Történelmi Szemle felelős szerkesztőjétől a folyóirat szerkesztősége a lap következő, 2005. évi 3-4. számával fog elbúcsúzni. (A szerk.)­­ Tonh­aizer Tibor: Bocskai és a vallásszabadság. In: „Nincsen nekünk több hazánk ennél". Tanul­mányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerk. ifj. Barta János-Pap Klára. Debrecen, 2004. 150. A kötet további tanulmányai jó összefoglalást nyújtanak a Bocskai-kutatás újabb eredményeiről. Témánkra: Kónya Péter: A Bocskai-felkelés és az evangélikus egyház a királyi Magyarországon. In: i. m. 154-167. és Sipos Gábor: A református egyház helyzete Erdélyben a Bocskai-felkelés idején. In: i. m. 168-173. Vö. Nagy László: A Bocskai-felkelés katonai története. Bp. 1961.; Uő. Bocskai István a hadak élén. Bp. 1981. 145-182. 2 Bocskai István ma is legjobb életrajza: Srenda Kálmán: Bocskai István. Bp. 1942. 3 Ld. erre a nantes-i ediktum 400. évfordulójára kiadott kötet tanulmányait, abban különösen Guy Saupin, Robert Sauzet. Olivier Christin munkáit. La Tolérance. Colloque international de Nantes. Quatricme centenaire de Pédit de Nantes. Ed. Guy Saupin-Rémy Fabre-Marcel Launey. Rennes, 1999.; Thierry Wanegffelen: L'Edit de Nantes. Une histoire européenne de la TÖRTÉNELMI SZEMLE XLVII (2005)1-2:1-14

Next