Történelmi szemle, 2006 (48. évfolyam)
1-2. szám - TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: Követett és elvetett múlt az 1956-os forradalomban
98 STANDEISKY ÉVA A 19. századi eseménysor a nemzeti kulturális emlékezet legfőbb egységesítő eleme lett, s mintegy lepergett róla az a fajta hatalmi manipulációs máz, amely a negyvennyolcas tradíciókat a Rákosi-diktatúra éveiben bevonta, s eltűnni látszott a kommunista reformellenzék 1848-felfogása is. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főleg az 1956-os forralom érzelemvilágához, eseményeihez kapcsolható szimbólumokban élt tovább. 1848 sajátos kapaszkodó lett: 1918, 1945 félresikerült demokráciakísérlete, elvetélt forradalma időben még túl közeli volt. 1848 negatívumait elhalványította az idő, elhomályosította a nemzet kultuszigénye, s így alkalmassá vált a jelen -1956 forradalma - igazolására. 1848 a forradalom alatt elsősorban a letisztult, egyneműsödött múltat jelentette. A kulturális emlékezet egységesít, a kommunikatív emlékezet megoszt. Az 1918-as és 1944-1945-ös demokráciaminta így csak pluralitásában - véleménykülönbségekkel és érdekellentétekkel együtt - értelmezhető. Nyírbátor forradalom alatt választott vezetője, Nánássy István a szabadság, egyenlőség, testvériség „szent jelszavát" társította 1848-hoz, amivel hallgatóságának megnyerése volt a célja: „Szabadságért kell küzdenem, mint küzdöttek érte oly sokan, és hogy ha kell, kivéreznem, mint elvérzettek oly sokan, »fogadjatok ti szabadság-vitézek szent sorotok közé«" - idézte Petőfit a Nyírbátori Járási Nemzeti Tanács alakuló ülésén az 1848-as reminiszcenciákkal léptennyomon élő szónok („És a mi lelkünkből újra kitör a márciusi nemzedék szózata, kitör azért, mert ez utolsó évtizedben újra egészségtelen álomba merült a nemzet" stb.).21 A Sátoraljaújhelyi Nemzeti Forradalmi Tanács „Kossuth Lajos kedvenc városából" üzent a népnek. Felhívását Kossuth szavaival zárta: „ha annyi lelkesedés lesz a kivitelben, mint amennyit a felajánlásban tapasztaltam, a poklok kapui sem vesznek erőt Magyarországon".22 „Mi megmaradunk 48-soknak és 56-soknak. Magyaroknak, halasiaknak és szabadságszeretőknek. A demokrácia csak a néppel együtt valósítható meg - mi ebben hiszünk. Számtalanszor bizonyságot tettünk erről. Mélységesen megvetni tudjuk azokat, akik mindezt nem vallják" - mondta a kiskunhalasi forradalmi bizottsági elnök, Nagy Szeder István.23 Szabó Zoltán 1848-at összekapcsolta 1867-tel. „A magyar történelem egy olyan periódusában vagyunk - jelentette ki 1956. október 29-én -, amikor 1848 bátorságát és 1867 bölcsességét váltakozva kell alkalmazni, de úgy, hogy a kettő 21 Dr. Nánássy István, aki 1911-ben született földbirtokos családban, 1945 előtt jegyző, majd főszolgabíró volt, 1950-ig dolgozott helyi közigazgatási vezetőként. Az 1956. okt. 29-i tömeggyűlésen a Járási Nemzeti Tanács elnökévé választották. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. 1/8. A Nyírbátori járás. Szerk. Dikán Nóra. Nyíregyháza, 1994. 21-22. 22 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 356. 23 Zelei Miklós: A halasi norma. Nagy Szeder István regényes élete. Népkönyv, Bp. 2003. 199. Az interjú 1990-ben készült.