Történelmi szemle, 2015 (57. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Kolostorhálózat - településhálózat - népesség - A középkori Magyar Királyság demográfiai helyzetének változásaihoz
CIUM TANULMÁNYOK F. ROMHÁNYI BEATRIX Kolostorhálózat - településhálózat - népesség A középkori Magyar Királyság demográfiai helyzetének változásaihoz t közhely, hogy egy-egy terület népességének kutatása időben visszafelé haladva egyre nehezebb, és egyre kevesebb biztos pontra támaszkodhat a kutató. Ha tehát ennek ellenére a több száz évvel ezelőtti - a rendszeres népszámlálások korát megelőző - népességszámról szeretne valamit mondani, ez legalábbis kételkedésre ad okot. A kísértés azonban kétségkívül nagy, és a történészek - köztük igen tekintélyesek is - már legalább száz éve kísérleteznek különféle módszerekkel, hogy közelebb jussanak a középkori és kora újkori lélekszám meghatározásához. E próbálkozásoknak - becslésről a matematika 1 A viszonylag bőséges szakirodalmat e keretek között csupán felsorolásszerűen idézve: Györffy György: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Magyarország történeti demográfiája. KJK, Bp., 1963. 3-62.; Szabó István: Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. Uo. 63-113.; Pálóczi Horváth András: Régészeti és demográfiai módszerek Árpád-kori településtörténeti kutatásainkban. In: A magyar középkor kutatóinak nagyvázsonyi találkozóján elhangzott előadások és hozzászólások. Szerk. Éri István. Veszprém, 1973. 14-67.; Fügedi Erik: A befogadó: a középkori magyar királyság. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Magvető, Bp., 1981.387-418.; Kristó Gyula: Magyarország lélekszáma az Árpád-korban. In: Magyarország történeti demográfiája (896-1996). Szerk. Kovacsics József. KSH, Bp., 1997. 110- 154.; Engel Pál: Az Anjou- és a Zsigmond-kori Magyarország demográfiai problémái. Uo. 111— 116.; Kubinyi András: A magyar királyság népessége a XV. század végén. Uo. 93-110.; Draskóczy István: Szászföldi összeírások és a Szászföld lélekszáma a XV-XVI. század fordulóján. Uo. 125- 139.; Dávid Géza: Magyarország népessége a XVI-XVII. században. Uo. 141-171.; Font Márta: A honfoglalástól Mohácsig. In: A Kárpát-medence etnikai és demográfiai viszonyai a honfoglalástól a török kiűzéséig. Szerk. Uo. PTE, Pécs, 1998. 5-30.; Kubinyi András-Laszlovszky József: Népességtörténeti kérdések a késő középkori Magyarországon: népesség, népcsoportok, gazdálkodás. In: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk. Uők-Szabó Péter. Martin Opitz, Bp., 2008. 37-48.; Vajda Tamás: Adalékok a Dél-Alföld késő középkori demográfiájához. In: Műhelyszemináriumi dolgozatok I. Szerk. Kovács Szilvia-Révész Éva. SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, Szeged, 2013. 145-180. Kubinyi imént idézett két munkájában a Magyar Királyság népességét 1500 körül legalább 3 300 000 főre teszi, máshol azonban (Kubinyi András: Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. In: Nándorfehérvártól Mohácsig. Argumentum, Bp., 2007. 203.) több mint 3,5 milliót is ír. Ez azonban a szövegösszefüggésből következően Horvátországgal együtt értendő. Nem kifejezetten demográfiai témájú, mégis itt idézhető Takács Miklós egyik, az általam használthoz hasonló módszerre épülő tanulmánya. Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - másodszor. In: Sötét idők rejtélyei: 6—11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. Szerk. Liska András-Szatmári Imre. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2012. 405-500. TÖRTÉNELMI SZEMLE LVII (2015) 1:1-49