Történeti Lapok, 1874. április -1875. március (1. évfolyam, 1-52. szám)
1874-07-26 / 17. szám
268 tűzni ki s az európait csak háttérben tartva és annyiban, mennyiben ezt felvilágosítani fogná. Az európai parasztság történetéről már vannak külföldön munkák. Maga a magyar parasztság sorsának meghatása rendezett könyvtárak hiányában felette nehéz munka, és sok évet kíván. Egyébiránt ha a tárgyat jutalom-kérdésül tüzended ki, én pártolni fogom. És ha kívánod, az academia némelly tagjaival (történeti és törvény-osztálybeliekkel) közlendem tervedet és előleges magán tanácskozás alá bocsátom. De tudnom kell ez nincs-e ellenedre. Vörösmarty és Bártfayék szives üdvözletöket jelentik s én is legszívesebb kivánatomat Neked és a Méltóságos asszonynak tiszteletemet. Ki vagyok Pest. mart. 16. 1847. tisztelő barátod Bajza József. FÁY ANDRÁS, mint a magyar életbiztosító társulat teremtője. Közli: K. Papp Miklós. íme ismét egy adat a halhatatlan emlékű Fáynk életéhez. Alig teremte meg az első hazai takarékpénztárt, már új közintézet létesítésén fáradozott! Dr. Wesselényi Miklós volt a legelsők egyike, kinek az „Élet vagy korbiztositó-intézet“-ről irt, s kinek ügybuzgóságára számított. E levél , mely nemzetgazdászatunk történetéhez egyik legbecsesebb adat, 1847. február 26-án két s Wesselényihez volt intézve. Tartalma itt következik: Igen tisztelt barátom! A hazai első Takarékpénztár, felfogva és méltányolva helyzetének, fekvés, közlekedés és kereskedelem tekinteteinél fogva, középpontiságát a hazában, s ezen okból több oldalról felszóllitatva a honnak olly férfiai által, kik a jövendőt megérteni képesek, legközelebb múlt januári Közgyűlésében, egy kölcsönösségre alapítandó Élet- vagy Korbizt ősi tóintézetnek Pesten leendő felállítását határozta el. Illy intézeteknek kiszámithatlan idveik, általánosan elismertetvék immár egész Európában s nem is hiányzanak előttünk jeles minták, miket sok részben utánzásra használhatunk. Azonban a külföldi mintáknak különösen pedig halálozási tábláknak — Sterblichkeits-Listen — hazánkra! alkalmazása, mi fődolog és szemügy illy nemű intézetek felállításainál, saját adatgyűjtéseink és teendőink sorába tartozik, s mellőzhetlen kötelességünk, ha biztos sikerrel és állandósággal kívánunk munkálkodni. E részben mi magyarok nem vagyunk olly szerencsések mint Franc- és Svéd-hon, s iijabb időben Russia, melly országok alkalmas politicai nép-öszveirásokkal bírnak, s ennélfogva kénytelenek vagyunk halálozási némi adatok gyűjtése végett, egyedül egyházi könyvek jegyzéseire és lelkesebb egyházi személyeink nemes buzgalmaira támaszkodni. E czélból orvosi geographia kivonataihoz képest, a honnak különböző vidékeiben, felszóllítottuk a közjóért buzgóbb egyházi férfiakat, sikert reményivé buzgóságaiktól. Miután azonban Zsibón és Zilahon a lelkész urakat nincs szerencsénk személyesen ismerni, tégedet, mint minden közjóért lángoló ember-barátot s hazafit, vagyunk bátrak teljes bizodalommal felszólítani az iránt, hogy becses közbenjárásod által a helybeli lelkész uraknál, számunkra az ide mellékelt kérdések nyomán adatokat gyüjtetni s azokat nekünk megküldeni kegyeskedjél. Bizakodva azon ügynek szentségében, mellyben felszólításunkat tesszük, s mellynek egyedül emberiség és hazafiság, nem pedig nyereség-vagy a rugója (melly utóbbinak a kölcsönös biztosító-intézeteknél alig is lehet helye) nem kétkedünk, hogy ebbeli fáradalmadat tőlünk megtagadni nem fogod. Ezen teljes bizodalomból bátorkodom neked ide mellékelni azon kérdéseket, mikre gyűjtendő adatokért esedezünk: 1. Mi a lélek száma a Városban, vagy helységben, egyházi Schematismus vagy populáris conscriptio nyomain, minden vallású lakosokat egybevéve ? 2. 1837-ik évtől kezdve 1846-ik évig bezárva, és igy 10 évet véve fel, mennyi gyermek született évenként? 3. Mennyi ember halt el 10 év alatt, évenként, de életkor számra feljegyezve? nevezetesen : a) mennyi gyermek halt el három