Katolikus gimnázium, Trencsén, 1907
I. Óvár. Zsolnai medencében: Óvár, Sztrecsnó, Budatin és Ljétava vára. Emlékek, oklevelek nem szólnak alapítójáról, de a gondolkozó utas némi sejtelemmel tekint fel a Vág jobb partján fellegekbe nyúló sziklának kétségkívül még pusztulásában is nagy történeti múltról némán tanúskodó romjaira. Már a legrégibb időkben keletkezhetett egy Óvár, hogy egyrészt a szoroson való átkelést ellenőrizze, mi könnyű feladat, mert csupán kődobálás vagy hengerítés is pótolhatja a mesterséges fegyvereket, másrészt a hajózókat megadóztathassa, így Óvár a Marahánok idejében védmű, a Csákok korában valóságos sarcoló hellyé és rablófészekké aljasait. Valószínű, hogy a tatárdúlás korában még védmű, utóbb talán Kún László korában a hatalmas Csák kezébe került. Az utolsó Csák halála után királyi kézre került a hatalmas olygarcha egyéb birtokaival együtt. I. Ulászló alatt Czapek volt kapitánya, de csak rövid ideig, mert már 1446. jan. 15. helyben hagyja az országtanács a királynak azon intézkedését, mely szerint sz. miklósi Pongrác, I. Óvárt és Sztrecsnó várát zálogul nyerte Ulászlótól tartozékaival együtt, azon 12,000 ar. fejében, melyet a hatalmas párt fűnök Szakolca városának biztosítására fordított és Czapek Sándor kapitánynak azon felül még 6000 ar. forintot fizetett. Utóbb Mátyás király által a várak örökös birtokában megerősíttetvén óvári és sztrecsnói melléknevet nyert. A husziták már Zsigmond ideje óta szorongatták s végre is V. László idejében kénytelen volt kapuit önként megnyitni elüztök. Későbbi idők folyamán fz