Almási Balogh Pál (szerk.): Tudománytár 1844. Literatúra 8. kötet
F. S. [FEKETE SOMA]: Jules Michelet Németországról. [Tanulmány] 1844. Literatúra. 8. k. 1. füz. 3-7
4 JULES MICHELET személységét csak az értheti, ki a' más, ellentétek által az azt jellemző státusokat ismeri. A' polgárisodás' világa mindkét kapujánál Afrika és Ázsia felé, a' spanyolok és szlávok az örök kereszthadra rendeltetett, keresztyének által őriztetik, szemközt állva a' musulmán barbársággal. E világnak két földsarka, délen és nyugaton, Olaszország és Scandinávia. E két legvégső ponton súlyosan nehézkedik a' faj' és éghajlat' végzete. Középponton fekszik Németország. Nyomoztassanak, vizsgáltassanak, ha lehet, Poroszországban és Sléziában, Schweitzban, Lotharingiában 's Németalföldön azon szeszélyes csavarodások és tekervényességek , mellyeket a' német nyelv leír. A' népet is ott találjuk mindenütt. Németország Schweitznak és Svécziának svédjeit, Spanyolországnak gothjait, Lombardiának lombárdjait, Angliának angolszászait, Francziaországnak frankjait adá. Európának minden népségét elnevezés megujitá. Nyelv és nép mint termékeny elemek mindenütt elözönlenek, mindenen keresztül nyomultak.S még ma is, hol a' népvándorlások' ideje lejárt, a' német örömest odahagyja hónát, 's örömest fogadja fel az idegent. Ő minden nép között legvendégszeretőbb. Az ember csak egész bátorsággal lépjen kúposfedelű lakába , tarkabarka fából épült rűtkülsejű házába; üljön a' tűzhöz és mit se féljen; ez által szívességet teszen a' gazdával. Illy nagy a' németeknek az idegen (das Fremde) iránti előszeretetök» Az austriai, sváb, bármilly rosszul bántak velek katonáink, sokszor könnyezének a' francziák' távozásukkor. Némelly füstös vityillóban minden franczia journált megtalál az ember. (!) A' német rokonérzelmű az egész világgal; szeret, elfogadja a' divatokat, más népek' eszméit, a' kisebbítés , kicsúfolás' gyakorlati jogát mindenre fentartván magának. E' néptörzs' jelleme, mellynek annyi mással kelle összevegyülnie , az önmegtagadás' könnyededségében áll. A' vazall urának, a' tanuló, a'kézműves pedig testületeinek hódol. E'társulatokban a' sajátképi érdek második vonalban áll; a' lényegest a' barátságos összejövetelek, kölcsönös szolgálatok, 's azon szokások, társulatok, czéhek 's beavatások teszik, melylyek a' társakra nézve önválasztott vallás' nemét alapítják meg. A' közasztal olly oltár, hol a' német az önzést feláldozza, ott az ember szivét embernek, méltóságát 's okosságát az érzéki éldeletnek adja martalékúl. Régi Németország'comicus és érzékeny mysteriumai, serszentelés, a' kőmivesek' és kovácsok'szentelt széhei, a' kádárok', asztalosok' komoly beavatásai — mindenekből kevés létezik jelenleg , de abban, mi még megvan, még feltaláltatik ama' haszonkeresetlen közgondolkozás' szelleme.