Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 4. évfolyam, 1820

1. szám - Mokry Benjamin : Egy két szó a' Czukkor-elektricitásról. 3-27

I. Értekezések. Egy két szó a Czukkor-elektricitásról Minekelőtte erről szóllanánk, azoknak kedve­kért, a' kik előtt az elektricitás, a' természetnek ez a' szélesen kiterjedő hatalmas ereje, 's an­nak tulajdonságai már vagy tsak közönségesen is eléggé esméretesek nem lehetnének , a' mondan­dóknak könnyebben lehető megértésekre , némelly előesméreteket arról megjegyezni szükségesnek láttam. — 1) Elektricitásnak *) neveztetik a' testeknek az a' tulajdonsága, melly szerint azok, ha a' ter­ *) Nevezetét az elektricitás azon mézgától, vagy gyanta nemű testtől vette, a* melly görögül elektrumnak (fosxl^OV) , Tacitustol (De moribus German. Cap. 45.) glosumnak ; a' mai német neve szerint pedig Bernstein vagy Bernstein­nak neveztetik; — mivel a' fellyebb említett tulajdonsá­gok legelőször ezen a' mézga vagy gyanta nemen tapasz­taltattak. Thaies, Plató, Theop­hrastus, Plini-IIS, Plutarchus 's a' t. az elektrumnak és turmalin­nak (régi neve szerént lyncuriumnak) azon tulajdonságo­kat, melly szerént azok a' könnyű testeket magokhoz húz­zák már tudták. — Ezeknek mindazáltal és más testeknek efféle 's más nevezetesebb electricitási tulajdonságaik nem­ elébb; hanem tsak­ a' tizenhetedik századnak vége felé kezdettek szorossabb visggálás alá vétetni, a' mellyre néz­ve főképen Guericke Otto, — Gilbert, — Boyle, — Gray, — du F­a­n, Franklin 's a' t. szerzettek magoknak halhatatlan­­ érdemet . Sokan az elektricitást magyarul ezen szóval menykövesség teszik ki, de nekem úgy látszik hogy ez, amannak erejét épen ki nem meríti, e­­mellett hibás jelentés is van vélle ös­ve kötve .

Next