Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 5. évfolyam, 1821
9. szám - Nyíry István : Az emberi Életidő' számvetési Története, - mint a' Polgári Mennyiség tudományának kezdete. 49-69
— 1 51 ) — Az utolsó esztendő után^ az (e-4-l).dik elejéig, a' Születtek* számjok lévén mindöszve ι (e-fl)s. (minthogy mindenik esztendőben S születik, és mig nem születik senki meg nem hal) ; lesz az Élőknek számjok, (mellyet mint az élő Nép számot : N-nel jegyezünk), annyi mint a' Születtekből kivévén a' Holtak summáját, az az N·(£±i)S — (c+1) s = (C±1)JL-2 2 ^ Ez a' szám e+1, mellyel az S Születést kell 2 sokszorozni, hogy az N népszám kijöjjön, Születés sokszorozójának nevezzük. 4. Minthogy esztendőnként a' feltétel szerént egy egy Születésből hal meg: e esztendő Szüeletéseiböl folyvást cs is fog esztendőnként meg a halni. Ezen közép felvetés után tehát esztendőnként annyi hal meg, a' mennyi születik, az az e' szerént a' Születések' sokszorozója , annyi mint a' Halottak sokszorozójamert mind a' kettő «-H, 2 , 5. Ha tehát a' Születtek, vagy Holttak sokszorozóját = K-nak nevezzük: lész, K=e+', az ' ' 2 honnan 2k=e-f-l , és e=2k—az az, az emberi nyom esztendeinek számja annyi mint a' kétszer vett Holttak' (vagy Születtek') sokszorozójukból egyet kivévén, p. o. Ha azon sokszorozó k=30, lész Nyom=60—vagy , ha a' Nyom van tudva e=60 . lész a' . 22 % • §. rll. A' Következetek folytatása. 6. Meg halván tehát mindenik esztendői Születésből esztendőnként __!_, az esztendőne k