Tükör, 1919 (7. évfolyam, 1-47. szám)
1919-01-19 / 2. szám
Ilii. évfolyam. K 1 m Maros-Vásártariy, 1919. január 19. vasárnap 2-ik szám. Falelós »fsrkesztö * k lorvay Zoltán 5. ert*«s*»öséges klscéhivatal Maros-Visirhe^, t*éthersyl-Wf 3S. £ vkestlötégllelefon 6t. Kiadd laptulajdonosit Révész Béla .£££ y ' Előfizetés! ára: Egy évre ... 38 kor. Félévre .... 15 kor. Egyes szám ára 33 fül. Kiadóhivatal telefon 61. ’ A színjáték utolsó fölvonása előtt is, meglátjátok, lámpaláza lesz a szereplőknek. Nagyon jól fogják ugyan tudni a szerepeiket, de mégis fáznak majd a Chateau folyosóin. Mert januárban vagyunk. Néhány nap múlva véget ér az utolsó fölvonáskor, felgördül a függöny és kincseket érő antik réztubákon harsány belépőt fújnak a népek kürtösei. Olyan monstruózus lesz a sajtóorchester és olyan végelláthatatatlan földgolyó közönségének tarka tömege, hogy annak egy morajlására összedőlne az oszlopos színház. A vég kezdetéig hangos a világ: a távol tengerek fetisimádói épenúgy mormolják szappanbuborékos igényeiket, mint ahogy pattognak a Quai d’Orsai ápolt körmű paganistái. Addig senki sem lesz vágyavesztett, minden élő nőni akar, folyók és tengerek csapnak ki a medreikből, hegyek türemlenek föl, de aznap elnémul minden, kiki a szivedobbanását hallgatja és nyugatra fordítja hivő arcát, a fénynek és bársonyos beszédnek városa felé. Aznap arra nézünk mi is, láztól vibráló, bánattól árnyékolt szemekkel. Aznapra szokott nagyzólásommal itt hagyom dús jövedelmű magyar állásomat s beállok a párisi Avenue d’Jénan utcaseprőnek, ruebalayeurnek. Hiszen ott a franciák söpörtek eleget, söpörjön már más is. Az örökös, robajez útján, a Place de l’Étoile diadalívétől a Trocadéro palotájáig suhannak el Versailles, felé a békekövetek autói. Mint jó magyar ember, természetesen aznap nem dolgozom, hanem seprőm nyelére támaszkodva nézem a békegladiátorok fölvonulását. A Szajna balpartjáról aztán átjönnek hozzám a Marsmező névtelenjei, ácsorgó kispolgárok, kik barátságos terefére, közben sorolják fel előttem az előkelőségeket. Szelíd gúnnyal illetik majd a gyarmatok színes kacikáit, kik gummikerekű hintóikból tiszteletteljesen üdvözlik a Trocadéro , előtti rhinocerosszobrot, melyet az európai fehérek egy bálványának néznek. , " Népies barátaim tisztelettel éljenzik majd az emberiség szavalóbajnokait, kik a bársonyszékekből a férges lövészbárkokig, a Kárpátoktól az Adriáig hirdették a végső diadalt. Ezeknek arci képét meg lehet majd venni a Szajna mentén a ponyvakereskedésekben. Barátaim a győzelmi tudat polgári fölényével, ujjal mutatnak majd a háborúban vesztes nemzetek sápadt képviselői felé, kiknek autói, mint a sorban utolsók, kanyarodnak Saint-Cloud irányában. A vestekedés gyönge pírja önt el: megaláztak. Mire egy derék utcagondozó társam bocsánatot kér tőlem, ah, ő nem akart megsérteni, tudom én azt, csak le akartak bennünket győzni. Ezután már csak mi győzzük türelemmel. Hiszen mindjárt kezdődik a béketárgyalás. A követek kiszállnak a napkirály követte udvaron és heroldok hirdetik a lovagi torna utolsó attrakcióját. Most aztán itt hagynak a jámbor citoyének egyedül, keserű idegent a palotás nagyváros embervadonjában. Révedezve nézek a Champs Elysées platánjaira. Mint egy loggia, hajlanak ezek össze a faburkolaton sétálók feje fölött. Ellátok a soron végig, tűnő tornyok és stilusos házsorokon át, messze-messze keletre, hol „Polonia asszonyai uj és uj lengyelt egyre szülnek és bőven ont halat a Visztula. Most parcellázák a hatalmasok, a népek önrendelkezésének pajzshordozói az én országomat is. Lehet, hogy lámpalázuk van, amikor ítélkeznek. Hiába, nagy a közönség és annak ösztönös, egészséges bírálata idegessé tesz. A lámpaláz azonban múlékony. Bismarcktól tanulhatták, hogy nem kell ilyenkor trémázni. Elhangzik a döntő szó, döbbenetes szenvedélyek katharzisa folyt leelőttünk, vége szakad az óriás színjátéknak. Zúgó taps és riadó tetszés fakad föl az utcán, hallatlan tömegek hódolata allelujázik a világ urai előtt és a népek arcán kipiroslik a békesség nevető rózsája. Ki látná ilyenkor néhány hunyt’ szemű, a megbúvó ember vonásain a kétségbeesett lemondás torz mosolyát ? * M. K. ára 30 fill. Pártpotiváli politikai hetilap. Ára 30 fill. TÁVIRATOK Saját tudósítónktól. Budapest, január 18 / Coolidge professzort informálta a magyar belügyminiszter. Budapest. Coolidge professor az antant politikai bizottságának tagja ma délután fogadta a belügyminisztert, aki részletesen informált az ország belviszonyairól A professzor azon kérdésére, nem lehetne-e a választást elrendelni az ország meg nem szállott részein. A miniszter kijelentette, hogy a kormány ezt nem teheti, mert ez joglemondásnak volna tekinthető és erre semmiféle kormány nem kapható, ha mégis akadna, huszonnégy óráig nem tarthatna márkát. Ezután ismertette az általános politikai helyzetet A professzor a kormányválságról érdeklődött, mire a belügyminiszer megismertette a nap eseményeit s rámutatott az ország rendkívül elkeseredett hangulatára a megszállás miatt. Ismertette a panaszokat, melyek a megszálott területekről érkeznek. A professzor tudomásul vette az előadottakat s véleményt nem mondott. . . -A szocialisták álláspontja. Budapest. Ak szociáldemokrata párt választmánya ma délután három órakor összeült, hogy a munkástanács határozata óta beállott új helyzettel, valamint a polgári miniszterek áttal felajánlott megoldási tervüiattel foglalkozzék. A pártválasztmány határozata utánhat órakor a munkástanács ülése elé kerül, amely még ez éjjel dönteni fog, úgy, hogy a lemondott kormány és Károlyi már holnap véglegesen tájékozva lesznek a szociáldemokrata párt álláspontja felől. Foch követelése a németektől. Páris. Foch Trierben a fegyverszünet egyhónapi meghosszabbításáért a következő feltételeket szabta: Büntetésíti, mert a németek nem szolgáltak be elég lokomodvet és vigyont a következő mezőgazdasági népeket kell február 17-éig iiyennyolchavi használatra átadni: négyezer közekét, hatezerötszáz vetagépet , ugyanannyi magszóró gépet éskét, 12.500 koronát, 2500 acélhengert, ugyanannyi szántóhengert, fűkaszáló gépet, kaszát, háromezer kötegcsavarót. A Károlyi-kormány nem internáltatt Mackensent. A Magyar Távirodát illetékes helyről felhatalmazták a Fremdsnblatt mai jelentésének leghatározottabb megcáfolására, mintha Mackensen a Károlyi kormány kívánságára internálták volna. Ellenkezőleg Károlyi tiltakozott az internálás ellen. Lovászyék új pártot alakítanak. Budapest, Buza, Nagy Vince és Festetich miniszterek, valamint néhány államtitkár és pártja, úgyszintén Kock János a délelőtt folyamán felkeresték Lovászyt, a«i'»« közölte, hogy kilépnek a flm-etlenségi pártból, mert a pártba sok olyan elem bejutott, akik veszélyeztetik a párt hagyományait. Lovászy meghallgatta elvbarátait és kijelentette, hogy lemond a pártelnökségről. Csatlakoztak e lemondáshoz Abrahám Dzső és Fernbach Károly alelnökök is. Eiután Buza Barnáék kijelentették, hogy visszavonják kilépési szándékukat és a jelenlevők arra az elhatározásra jutottak, hogy a függetlenségi pártból új párt alakítását tartják szükségesnek. Rövid hírek. Budapest Clarrer Ferenc a külügyminisztérium osztályának a vezetője kijelentette a „Magyarország" tudósítójának, hogy azon hír, mintha lemondott volna, nem felel meg a valóságnak. Lemondásáról csak a lapokból értesült. Miskolc este előrenyomuló ukrán csapatok létszáma negyvenezer. Előnyomulásuk célja nem hódítás, hanem hogy a magyarországi ukránokat megvédelmezzék a cseh megszállás ellen. Róma. Charo francia gőzös fedélzetén 650 orosz, görög és szerb utassal Marseillesből pirkUSZ felé való útjában aknára futott és elsülyedt. Ötszázan odavesztek. ‘TV'YlIKffTMTMTMw—aaagBSBMSaBH» .1 Felhívás kisiparostársaimhoz ! A hirtelen beállott háborús átmeneti állapot készületlenül és váratlanul érintette még a nagytőkéseket is, de a legnagyobb meglepetést mégis nekünk kisiparosoknak okozta, akik nem is álmodtunk azokról a válsá*gokról, melyek a mai gazdasági és