Tükör, 1966. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)

1966-07-05 / 27. szám

HANOI ÉS HAIPHONG IR­TU KO­R Az argentin hadsereg jobboldali tábornokai megdöntötték Illia elnök kor­mányát és Ongania tábornok kezébe adták az állam vezetését. Ongania már Frandizi elnök hatalmának két évvel ezelőtti megdöntésében is vezető szerepet játszott. A katonai junta fő kifogása az Iltia-rezsim ellen: nem súj­tott le elég h­atározottan a baloldalra. A puccsisták első intézkedése az or­szág valamennyi demokratikus intézményének a megbénítása volt képünkön: a puccsisták nehéz fegyvereket vonultatnak fel Buenos Airesben a Casa Ro­sado, az elnöki palota elé. Így kényszerítik a polgári politikusokat távozásra. (MTI telefotó) Az Egyesült Államok politikai és katonai vezetése az agresszív háború útján ismét lépett egyet. Az elmúlt hét szerdáján bombákat zú­dítottak Honoi és Haiphong külvárosaira. Erről ők maguk mondták már jóelőre, hogy új fejezetet nyit a viet­nami háborúban. Gálád lépésük minden eddiginél veszélye­­sebbé változtatta a délkelet-ázsiai helyzetet. HIBA VOLT, VAGY NEM? A Gallup intézet legutóbbi kérdése az amerikaiakhoz, tekintetbe vé­ve a vietnami események menetét, véleménye szerint hibát követtünk-e el, amikor csapatokat küldtünk abba az országba? A válaszok: most 1966 március 1965 szeptember Igen, hiba volt — — — 36% 25% 24% Nem volt hiba — — — 49% 59% 61% Nincs vélemény — — — 15% 16% 15% MIÉRT KOCKÁZTASSAM MEG? Most hallani először amerikai tisztektől és katonáktól, hogy kérdéseket tesznek fel országuk kormányának a vietnami háborúban játszott szere­péről és céljairól. Egy amerikai őrnagy mondotta a U. S. News & World Report munkatársának: Miért kockáztassam meg, hogy a fűbe harap­jak egypár tábornok kedvéért, akit Kynek vagy Thinek hívnak, vagy a budd­histák kedvéért, akik felgyújtják az amerikai konzulátusokat? DE GAULLE A francia-nyugatnémet szerződés megkötése után, 1963-ban, amikor csakhamar kiderült, hogy a németek nem akarnak amerikaellenes útra lépni, De Gaulle kijelentette minszterei előtt: „Mint látják, a szerződé­sek olyanok, mint a fiatal lányok vagy a rózsák. Tartanak, ameddig tarta­nak.” S még hozzáfűzte Victor Hugo híres verssorát: „Ó jaj, hány fiatal lányt láttam már meghalni” „Semmilyen megpróbáltatás sem változtatja meg az emberi természetet és semmilyen válság az államokét” - jegyezte fel emlékirataiban De Gaulle. Ő az „örök Franciaország”, s a partner - szerinte - az „örök Oroszország”. Kétségkívül ebben rejlik pátosza és gyöngesége egyaránt. (A Nouvel Observateur megállapításai a francia államfő politkájáról a moszkvai út alkalmából) VEZETÉS ÉS SODRÓDÁS Johnson azért veszíti el népszerűségét, mert egyik pillanatban úgy lát­szik, hogy a fegyveres erők nyomásának, a másik pillanatban pedig, hogy a külföldi közvélemény ítéletének enged. Egyszóval nem vezeti a nyugati vi­lágot és Amerikát, hanem csak sodortatja magát az eseményekkel. Amerika követné az elnököt az egyik vagy a másik irányba, ha vezetne. Ő azonban ehelyett mindenki előtt kedvező színben igyekszik feltűnni. Vá­gya a népszerűségre megakadályozza abban, hogy valóban népszerű legyen. (A Weltwoche című svájci lapból) VÁLTOZÁSOK CSÍRÁI A Finnországban elkezdődő kísérletnek (szociáldemokraták, kommunisták és agrárpártiak kormánykoalíciója) nagy kihatása lesz Európára­. A kor­mányalakítás szenvedélyes érdeklődést kelt a dolgozókban, akik ebben a kísérletben a teljes szívből óhajtott változás csíráit látják. Franciaor­szágban például annál is inkább érdeklődést vált ki a kísérlet, mert a finn és a francia kommunisták tevékenysége nagyon sok hasonló vonást mutat. (A France Nouvelle című lapból) BÉREMELÉS A Vatikán valamennyi alkalmazottjának fizetését tíz százalékkal felemel­ték VI. Pál trónralépésének harmadik évfordulóján. A mostani pápa már má­sodszor emeli a béreket, első aktusainak egyike is 15 százalékos fizetésjaví­­tás volt. Egy római kommentár: Krisztus koporsóját nem is lehet ingyen

Next