Tükör, 1966. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)
1966-07-05 / 27. szám
HANOI ÉS HAIPHONG IRTU KOR Az argentin hadsereg jobboldali tábornokai megdöntötték Illia elnök kormányát és Ongania tábornok kezébe adták az állam vezetését. Ongania már Frandizi elnök hatalmának két évvel ezelőtti megdöntésében is vezető szerepet játszott. A katonai junta fő kifogása az Iltia-rezsim ellen: nem sújtott le elég határozottan a baloldalra. A puccsisták első intézkedése az ország valamennyi demokratikus intézményének a megbénítása volt képünkön: a puccsisták nehéz fegyvereket vonultatnak fel Buenos Airesben a Casa Rosado, az elnöki palota elé. Így kényszerítik a polgári politikusokat távozásra. (MTI telefotó) Az Egyesült Államok politikai és katonai vezetése az agresszív háború útján ismét lépett egyet. Az elmúlt hét szerdáján bombákat zúdítottak Honoi és Haiphong külvárosaira. Erről ők maguk mondták már jóelőre, hogy új fejezetet nyit a vietnami háborúban. Gálád lépésük minden eddiginél veszélyesebbé változtatta a délkelet-ázsiai helyzetet. HIBA VOLT, VAGY NEM? A Gallup intézet legutóbbi kérdése az amerikaiakhoz, tekintetbe véve a vietnami események menetét, véleménye szerint hibát követtünk-e el, amikor csapatokat küldtünk abba az országba? A válaszok: most 1966 március 1965 szeptember Igen, hiba volt — — — 36% 25% 24% Nem volt hiba — — — 49% 59% 61% Nincs vélemény — — — 15% 16% 15% MIÉRT KOCKÁZTASSAM MEG? Most hallani először amerikai tisztektől és katonáktól, hogy kérdéseket tesznek fel országuk kormányának a vietnami háborúban játszott szerepéről és céljairól. Egy amerikai őrnagy mondotta a U. S. News & World Report munkatársának: Miért kockáztassam meg, hogy a fűbe harapjak egypár tábornok kedvéért, akit Kynek vagy Thinek hívnak, vagy a buddhisták kedvéért, akik felgyújtják az amerikai konzulátusokat? DE GAULLE A francia-nyugatnémet szerződés megkötése után, 1963-ban, amikor csakhamar kiderült, hogy a németek nem akarnak amerikaellenes útra lépni, De Gaulle kijelentette minszterei előtt: „Mint látják, a szerződések olyanok, mint a fiatal lányok vagy a rózsák. Tartanak, ameddig tartanak.” S még hozzáfűzte Victor Hugo híres verssorát: „Ó jaj, hány fiatal lányt láttam már meghalni” „Semmilyen megpróbáltatás sem változtatja meg az emberi természetet és semmilyen válság az államokét” - jegyezte fel emlékirataiban De Gaulle. Ő az „örök Franciaország”, s a partner - szerinte - az „örök Oroszország”. Kétségkívül ebben rejlik pátosza és gyöngesége egyaránt. (A Nouvel Observateur megállapításai a francia államfő politkájáról a moszkvai út alkalmából) VEZETÉS ÉS SODRÓDÁS Johnson azért veszíti el népszerűségét, mert egyik pillanatban úgy látszik, hogy a fegyveres erők nyomásának, a másik pillanatban pedig, hogy a külföldi közvélemény ítéletének enged. Egyszóval nem vezeti a nyugati világot és Amerikát, hanem csak sodortatja magát az eseményekkel. Amerika követné az elnököt az egyik vagy a másik irányba, ha vezetne. Ő azonban ehelyett mindenki előtt kedvező színben igyekszik feltűnni. Vágya a népszerűségre megakadályozza abban, hogy valóban népszerű legyen. (A Weltwoche című svájci lapból) VÁLTOZÁSOK CSÍRÁI A Finnországban elkezdődő kísérletnek (szociáldemokraták, kommunisták és agrárpártiak kormánykoalíciója) nagy kihatása lesz Európára. A kormányalakítás szenvedélyes érdeklődést kelt a dolgozókban, akik ebben a kísérletben a teljes szívből óhajtott változás csíráit látják. Franciaországban például annál is inkább érdeklődést vált ki a kísérlet, mert a finn és a francia kommunisták tevékenysége nagyon sok hasonló vonást mutat. (A France Nouvelle című lapból) BÉREMELÉS A Vatikán valamennyi alkalmazottjának fizetését tíz százalékkal felemelték VI. Pál trónralépésének harmadik évfordulóján. A mostani pápa már másodszor emeli a béreket, első aktusainak egyike is 15 százalékos fizetésjavítás volt. Egy római kommentár: Krisztus koporsóját nem is lehet ingyen