Tükör, 1966. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)
1966-10-04 / 40. szám
LEVELEK EGY SZENVEDÉLY TÖRTÉNETE (Megjelent a 38. és 39. számban) Kaffka Margit ismeretlen naplójában szereplő Bauer Ervin, születésének október 19-én lesz 76. évfordulója. Ez talán okot ad rá, hogy megemlékezzünk életművéről. B. P. Tokin: »Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága« című műve magyar nyelven is megjelent. Bauer 1890-ben Lőcsén született. Apja tanár volt, több nyelvészeti munka szerzője. Anyja a szegedi leánygimnáziumban francia és angol nyelvet tanított. Bauer Ervin tulajdonképpen matematikatanár akart lenni, anyja hatására lett orvos. Az apa ugyanis 47 éves korában rákban halt meg, az anya azt szerette volna, ha a fia felfedezi a rosszindulatú daganatok ellenszerét, gyógymódját. Bauer diplomáját 1914-ben szerezte meg, majd behívták katonának. A háború meggyőződéses ellenfele lett, ebben nagy szerepe volt első feleségének, Kaffka Margitnak is. A monarchia bukása után, 1919-ben részt vett a magyar tanácshatalom megteremtésében. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe, majd Göttingába emigrált, második feleségével, Szilárd Stefániával. 1921- ben Prágába költözött, ahol 1923-ig a Károly Egyetem Biológiai Intézetének aszszisztense volt. Itt főleg a sejttel, a környezet különféle behatásával foglalkozott. Munkásságát az jellemezte, hogy az élet, a biológia alapvető kérdéseihez következetesen dialektikus módon közeledett. Az anyai kívánság annyiban realizálódott életében, hogy 1923-ban Berlinbe költözött és ott a Rákkutató Intézetben kapott állást, Blumenthal professzor munkatársaként. Itt készítette el a »Supertendin-Silke« gyógyszert, amely a nyirok felületi feszültségére gyakorolt hatásával a rosszindulatú daganatokat befolyásolta volna. 1925-Hát végre itt van, megérkezett hozzánk is — megszületett az első hazai happening. Nem kaptam meghívót a budai pincébe, ahol az „esemény” megtörtént, így hát csak Kamondy László cikkéből értesültem a részletekről. Bevallom, nemcsak őt, engem is meditálásra késztettek. Mi szülhette az első magyar happeninget? Feltűnési viszketegség csupán? Nincs jogom hozzá, hogy ezzel vádoljam azokat, akik az eseményt pénzt, időt és fáradtban költözött át a Szovjetunióba, a Munkaegészségügyi Intézet meghívására, ott jelent 1935-ben meg főműve: Az elméleti biológia. Megbízták a II. Moszkvai Egyetem általános biológiai tanszékének vezetésével. Ebben az időben kezdődtek meg a heves biológiai elméleti harcok. Bauer Ervin a maga igazát alkotó munkásságával hirdette. Nemzetközileg ismert kutató volt, Aschoff, a nagy kórboncnok, könyvében megemlíti nevét a mellékvesekéregnek a pigmentképződésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ruczika professzor a következőképpen jellemezte: »Dr. Bauer Ervin kivételesen képzett kutatónak bizonyult.« DR. VERESS SÁNDOR Hódmezővásárhely ságot nem kímélve végrehajtották. Hiszen Kamondy László is jelzi, hogy valamiféle lázadásról van itt szó: lázadásról a konvenciók ellen. Az értelmetlen konvenciók ellen lázadni, valóban tiszteletreméltó dolog. A Batu kán emlékére rendezett ebédből azonban nem derült ki, melyek azok a megszokások, amelyeket a résztvevők feleslegesnek ítéltek. És ha ki is derült volna: az értelmetlenség ellen értelmetlenséggel támadni, mindenképpen értelmetlenség marad. De hát kik is rendezték az első hazai happeninget? „Jobbára művészek, kritikusok és azok hozzátartozói.” Üzenem happeningező művészeinknek, kritikusainknak (és hozzátartozóiknak is, hátha hatni tudnak rájuk): nemcsak az étkezésben , kulturális életünk számtalan más területén is elkelnének az újítások, kísérletek. Persze az értelem határain belül maradó, valóban újat adó kísérletek. Csak hát azokhoz mondanivaló kell, formakészség, tehetség. A happeninghez pedig mindössze sósvíz, hideg csirke és lángoló babakocsi — és az utóbbiakat valóban lényegesen könynyebb előállítani. OROSZ JÚLIA ötödéves bölcsész, Bp. VH, Cserhát u. 17. NŐK ÉS FÜZETLAPOK (Megjelent a 37. számban) Csoóri Sándor írását egy aránylag nagyforgalmú körúti eszpresszóban olvastam, fiatal nő létemre egyedül. A szöveg kissé meglepő, általánosító, és az egész női nemre nézve lekicsinylő. Úgy gondolom, a XX. században egy nő már otthonosan érezheti magát nyilvános helyeken is. Előfordulhat olyan is, hogy valaki elfárad, vagy két elintézendő ügy közötti időben újságot, vagy regényt akar olvasni egy kávé, esetleg ital mellett, még ha nő is. A konyak nem létfontosságú. Hogy idegesen írnak, vagy olvasnak? Ez is megeshet. Jelenleg én is egy kicsit idegesen írok, de nem a nyilvánosság és nem is a kisebbségi érzés, hanem a sorrendiség miatt. Hogy a „második nem”-hez soroltak. Ha egy nő zavartan, vagy idegesen tartózkodik nyilvános helyen, valószínűleg az „első nem” az okozója. És mennél fiatalabb egy nő, annál inkább zavarják, ami általában zavartságot szokott okozni. Ha az ember semmi kézzel foghatót nem csinál, azért az agya még működhet. Elképzelhető, olyan nő is, aki csak úgy gondolkodik. Sajnos sok minden akadályozza a nőket abban, hogy nyilvános helyen otthonosan érezzék magukat. Elsősorban azért, mert hivatalosan is az „erkölcsös” férfi nem megakadályozza szórakozásaiban. Például éjjeli mulatókba egyedülálló nőket be sem engednek. Úgymond, ismerkedni akarnak. De vajon az egyedülálló férfiak mit akarnak? Biztos vagyok benne, hogy nem magányra vágynak, és még csak nem is leplezik sem írással, sem olvasással. HORVÁTH MÁRIA Budapest XV., Lenin u. 11. EBÉD IN MEMÓRIÁM BATUKAN — MEDITÁCIÓ AZ ELSŐ HAZAI HAPPENINGRŐL (Megjelent a 37. számban) KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: BOGNÁR Károly H. FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS JUDIT MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBART OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KÜLFÖLDI RIPORTÁZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK. GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ A HELYI (BUDAPESTEN A KERÜLETI) kézbesítő POSTAHIVATALOKNÁL ÉS A KÉZBESÍTŐKNÉL ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.— FORINT NEGYEDÉVRE 48.— FORINT EGY ÉVRE 192.— FORINT 662796 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Halász Judit, aki „Fügefalevél”-ben vett részt a pécsi filmrandevún. A Játékfilm Szemléről szól cikkünk a 6—7. oldalon Fotó: Keleti Éva, MTI