Tükör, 1966. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)

1966-10-04 / 40. szám

LEVELEK EGY SZENVEDÉLY TÖRTÉNETE (Megjelent a 38. és 39. szómban) Kaffka Margit ismeretlen naplójában szereplő Bauer Ervin, születésének október 19-én lesz 76. évfordulója. Ez talán okot ad rá, hogy megemlékezzünk életművé­ről. B. P. Tokin: »Az el­méleti biológia és Bauer Ervin munkássága« című műve magyar nyelven is megjelent. Bauer 1890-ben Lőcsén született. Apja ta­nár volt, több nyelvészeti munka szerzője. Anyja a szegedi leánygimnáziumban francia és angol nyelvet ta­nított. Bauer Ervin tulajdonkép­pen matematikatanár akart lenni, anyja hatására lett orvos. Az apa ugyanis 47 éves korában rákban halt meg, az anya azt szerette volna, ha a fia felfedezi a rosszindulatú daganatok el­lenszerét, gyógymódját. Bauer diplomáját 1914-ben szerezte meg, majd behív­ták katonának. A háború meggyőződéses ellenfele lett, ebben nagy szerepe volt első feleségének, Kaff­ka Margitnak is. A monar­chia bukása után, 1919-ben részt vett a magyar tanács­hatalom megteremtésében. A Magyar Tanácsköztársa­ság megdöntése után Bécs- be, majd Göttingába emig­rált, második feleségével, Szilárd Stefániával. 1921- ben Prágába költözött, ahol 1923-ig a Károly Egyetem Biológiai Intézetének asz- szisztense volt. Itt főleg a sejttel, a környezet külön­féle behatásával foglalko­zott. Munkásságát az jelle­mezte, hogy az élet, a bioló­gia alapvető kérdéseihez következetesen dialektikus módon közeledett. Az anyai kívánság annyi­ban realizálódott életében, hogy 1923-ban Berlinbe köl­tözött és ott a Rákkutató Intézetben kapott állást, Blumenthal professzor munkatársaként. Itt készí­tette el a »Supertendin-Sil- be« gyógyszert, amely a nyirok felületi feszültségé­re gyakorolt hatásával a rosszindulatú daganatokat befolyásolta volna. 1925­ben költözött át a Szovjet­unióba, a Munkaegészség­ügyi Intézet meghívására, ott jelent 1935-ben meg fő­műve: Az elméleti biológia. Megbízták a II. Moszkvai Egyetem általános biológiai tanszékének vezetésével. Ebben az időben kezdődtek meg a heves biológiai elmé­leti harcok. Bauer Ervin a maga igazát alkotó mun­kásságával hirdette. Nemzetközileg ismert kuta­tó volt, Aschoff, a nagy kór­boncnok, könyvében meg­említi nevét a mellékvese­kéregnek a pigmentképző­désre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ruczika pro­fesszor a következőképpen jellemezte: »Dr. Bauer Er vin kivételesen képzett ku­tatónak bizonyult.« DB. VERESS SÁNDOR Hódmezővásárhely EBÉD IN MEMÓRIÁM BATU KAN — MEDITÁCIÓ AZ ELSŐ HAZAI HAPPENINGRŐL (Megjelent o 37. siómban) Hát végre itt van, meg­érkezett hozzánk is — meg­született az első hazai hap­pening. Nem kaptam meg­hívót a budai pincébe, ahol az „esemény” megtörtént, így hát csak Kamondy László cikkéből értesültem a részletekről. Bevallom, nemcsak őt, engem is medi- tálásra késztettek. Mi szülhette az első magyar happeninget? Feltűnési viszketegség csupán? Nincs jogom hozzá, hogy ezzel vá­doljam azokat, akik az ese­ményt pénzt, időt és fáradt­ságot nem kímélve végre­hajtották. Hiszen Kamondy László is jelzi, hogy vala­miféle lázadásról van itt szó: lázadásról a konven­ciók ellen. Az értelmetlen konvenciók ellen lázadni, valóban tisz­teletreméltó dolog. A Batu kán emlékére rendezett ebédből azonban nem de­rült ki, melyek azok a meg­szokások, amelyeket a résztvevők feleslegesnek ítéltek. És ha ki is derült volna: az értelmetlenség el­len értelmetlenséggel tá­madni,. mindenképpen ér­telmetlenség marad. De hát kik is rendezték az első hazai happeninget? „Jobbára művészek, kriti­kusok és azok hozzátarto­zói.” Üzenem happeningező mű­vészeinknek, kritikusaink­nak (és hozzátartozóiknak is, hátha hatni tudnak rá­juk): nemcsak az étkezés­ben — kulturális életünk számtalan más területén is elkelnének az újítások, kí­sérletek. Persze az értelem határain belül maradó, va­lóban újat adó kísérletek. Csak hát azokhoz monda­nivaló kell, formakészség, tehetség. A happeninghez pedig mindössze sósvíz, hi­deg csirke és lángoló baba­kocsi — és az utóbbiakat valóban lényegesen köny- nyebb előállítani. OROSZ JÜLIA ötödéves bölcsész, Bp. VH. Cserhát u. 17. NŐK ÉS FÜZETLAPOK (Megjelent a 37. siómban) Csoóri Sándor írását egy aránylag nagyforgalmú kör­úti eszpresszóban olvastam, fiatal nő létemre egyedül. A szöveg kissé meglepő, álta­lánosító, és az egész női nemre nézve lekicsinylő. Ügy gondolom, a XX. szá­zadban egy nő már ottho­nosan érezheti magát nyil­vános helyeken is. Előfordulhat olyan is, hogy valaki elfárad, vagy két el­intézendő ügy közötti idő­ben újságot, vagy regényt akar olvasni egy kávé, eset­leg ital mellett, még ha nő is. A konyak nem létfontos­ságú. Hogy idegesen írnak, vagy olvasnak? Ez is meg­eshet. Jelenleg én is egy ki­csit idegesen írok, de nem a nyilvánosság és nem is a kisebbségi érzés, hanem a sorrendiség miatt. Hogy a „második nem”-hez sorol­tak. Ha egy nő zavartan, vagy idegesen tartózkodik nyilvános helyen, valószí­nűleg az „első nem” az oko­zója. És mennél fiatalabb egy nő, annál inkább za­varják, ami általában za- vartságot szokott okozni. Ha az ember semmi kézzel fog­hatót nem csinál, azért az agya még működhet. Elkép­zelhető, olyan nő is, aki csak úgy gondolkodik. Saj­nos sok minden akadályoz­za a nőket abban, hogy nyilvános helyen otthono­san érezzék magukat. El­sősorban azért, mert hiva­talosan is az „erkölcsös” férfinem megakadályozza szórakozásaiban. Például éjjeli mulatókba egyedülál­ló nőket be sem engednek. Ügymond, ismerkedni akar­nak. De vajon az egyedül­álló férfiak mit akarnak? Biztos vagyok benne, hogy nem magányra vágynak, és még csak nem is leplezik sem írással, sem olvasással. HORVATH MARIA Budapest XV., Lenin u. 11. KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: BOGNÁR karoly H. FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS JUDIT MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBART OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JANOS KÜLFÖLDI RIPORTÄZS: TARJÁN IMRE KULTURÁLIS ÉLET: VARKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JANOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vili. GYULAI PAL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK. BUDAPEST 8, PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ A HELYI (BUDAPESTEN A KERÜLETI) kézbesítő POSTAHIVATALOKNÁL ÉS A KÉZBESÍTŐKNÉL ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.— FORINT NEGYEDÉVRE 48,— FORINT EGY ÉVRE 192,— FORINT 662796 ATHENAEUM NYOMDA ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁSA FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Halász Judit, aki „Fügefalevél”-ben vett részt a pécsi filmrandevún. A Játékfilm Szemléről szól cikkünk a 6—7. oldalon Fotó: Keleti Éva, MTI

Next

/
Thumbnails
Contents