Tükör, 1967. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)

1967-04-04 / 14. szám

Valósággal háborús állapotok uralkodnak Anglia déli partjainál, ott, ahol Cornwall és Devon világhírű fürdőhelyektől nem messze, zátonyra futott és elpusztult a Torrey Canyon nevű óriási olajszállító hajó. A szakértők elő­ször mentéssel kísérleteztek, de a mind gyorsabb tempóban kiömlő nyers­olaj pusztulással és fertőzéssel fenyegette az egész tájat. Végül nem maradt más hátra: a brit légierő bombatámadást intézett a hajó és a tenger fel­színén úszó olaj ellen, felgyújtották a 118 ezer tonna olajat, amely olaj­pestissel fenyegette egész Dél-Angliát. Felső képünkön: a három részre tört hajó; alsó képünkön: a kilométer­ magas lángokkal égő olajtenger a tenger felszínén (MTI telefotó) -TÜKOR A NÉPEK RATIFIKÁLNAK ,,A Russel-törvényszék egyetemességre törekszik. Vagyis nem elégszik meg az­zal, hogy néhány értelmiségi ítéletet mond afelett: háborús bűnöket követ­nek-e el az amerikaiak Vietnamban vagy sem? Állásfoglalását a tömegek elé bocsátja. Az ítéletet tehát a néptömegek mondják majd ki. A nemzetközi lel­kiismeret törvényszékének ítéletét a néptömegek ratifikálják, így válik az ítélet egyetemes érvényűvé és törvényessé.” * (Jean-Paul Sartre az amerikaiak vietnami bűneit kivizsgáló társadalmi bíróság feladatáról) ELNÖKVICCEK AMERIKÁBAN Miért nem lő Johnson elnök újabban mókusra texasi birtokán? Válasz: azért, mert még mindig nem kapta vissza távcsöves puskáját Oswaldtól, Pablo Casals bebocsátásra vár a menyország kapuja előtt. Igazoltatják, majd két csellóakord lejátszása után beengedik, Picasso is megérkezik, tőle egy skic­cet fogadnak el személyi igazolvány gyanánt. A főbejárathoz közeledő Eisen­hower eleve tiltakozik, mi az, hogy igazoltatnak, engem mindenki ismer. - Na de uram, Casals és Picasso is igazolta magát! - Ki az a Casals és ki az a Picasso? - Parancsoljon befáradni hozzánk! ön tényleg Eisenhower — ismeri el az őrtálló főangyal.­t A Fact című New York-i magazinból) BŰN ÉS BÜNHŐDÉS Krupp, Németország nagyság szerint kilencedik konszernje, amely 1966-ban kerek 5 milliárd márkát forgalmazott - Németország legnagyobb adósa. 263 hi­telező banknál 2,5 milliárd márka adóssággal szerepel, de ez az összeg a szál­lítási tartozásokkal és kötelezvény kölcsönökkel együtt meghaladja a 3 milli­­árdot. A konzekvencia: a legnagyobb nyugatnémet bankárok a kormánnyal egyet­értésben úgy döntöttek, hogy pontot tesznek a világ legnagyobb, egyetlen kéz­ben levő tőkés vállalatának végére. A szanálási program fejében kötelezték Alfried von Kruppot, hogy cégét záros határidőn belül alapítvánnyá vagy rész­vénytársasággá alakítsa át. Az ágyúgyárosok dinasztiája a banktőke pergő­tüzében kihal. SZEGÉNY DEMOKRÁCIA! Paul Lücke nyugatnémet belügyminiszter mondta egy, a többségi választási rendszerről mondott, rádióban is közvetített beszédében. Nincs olyan demok­rácia, amely az arányos képviseleti rendszerrel hosszabb ideig életképes ma­radna. Olaszországban ez Mussolinihez, Németországban Hitlerhez vezetett. Spanyolországnak csak az a szerencséje, hogy Franco személyében egy olyan politikushoz jutott, aki . . .lépésről lépésre, szép nyugodtan elvezeti ezt az orszá­got a demokráciához. (!) HOMOKZSÁK A vietnami háború a borzalmakon kívül néhány abszurdummal is gazdagabbá teszi az emberiség történelmét. A Newsweek jelentése szerint a Pentagon az utóbbi kilenc hónapban csak homokzsákokra 93 millió dollárt költött, minthogy 334 milliót használtak fel a fedezéket kereső katonák. Csak most jöttek rá, hogy a jutazsákokra nem szabad több pénzt kiadni, mert a mocsaras dzsunge­­lekben túl gyorsan tönkremennek. A lövészárkok mellvédjén azóta megjelent a homok­d­nylonban. KÜLÖNÖS KARAMBOLOK A madarak és a gépmadarak találkozása néha katasztrofális következmények­kel, a repülőgép lezuhanásával jár. Amikor azonban ez nem következik be, akkor is milliós költségek keletkeznek. Az amerikai légierő évi ötmillió dollárt költ a madaraktól megsérülő géptestek és másik ötmilliót a madártetemektől használhatatlanná vált léglökéses motorok javítására illetve kicserélésére. MÉRTÉKLETESSÉG Derby angol város mozijai az elmúlt hetekben rosszul egyeztették műsoraikat és emiatt egyszerre került színre az Othello és a Julius Caesar filmváltozata. Ami­kor egy harmadik mozi a Don Juant készült műsorra tűzni, a tulajdonosok közbeszóltak: nem szabad túlzásba vinni a kultúrát, az is megárt. (A New Statesman »Az Anglia« című rovatából)

Next