Tükör, 1969. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1969-10-07 / 40. szám
ÖNMAGÁT ILLUSZTRÁLTA A1± HÍRTÜKÖR „Nixon elnöknek az Egyesült Nemzetek Szervezetében tartott beszéde egyúttal önnön szavainak illusztrációja volt. Ama szavainak ugyanis, amelyek szerint a »»nemes retorika még nem garanciája a nemes eredményeknek«." (The Observer) ÚJ TANÁCSADÓ „Az elnök vietnami tanácsadóinak körét John N. Mitchell-lel, az igazságügyminiszterrel bővítette. Mr. Mitchellt sokkal inkább tartják a »»kemény vonal« hívének, mint Nixon két másik vietnami tanácsadóját, William Rogers külügyminisztert és Henry Kissingert." (U. S. News and World Report) AZ ÍR„ANSCHLUSS”? „Jack Lynch, az Ír Köztársaság miniszterelnöke ismét az észak-írországi válság középpontjába került azzal, hogy újból határozottan kijelentette: az Ír Köztársaság hosszútávú célja Írország két részének újraegyesítése." (Sunday Times) DE GAULLE ÁRNYÉKA „Az Európai Gazdasági Közösség minden legutóbbi fejleménye és eseménye azt a tényt húzza alá, hogy a tábornoknak az Elysées-palotából való áprilisi hirtelen távozásával a gaulleizmus nem halt meg. Még hosszú ideig fog tartani, amíg az »európaiaknak« sikerül majd visszanyerni az egységre törekvés ama fokát, amelyet egyszer már elértek — ha egyáltalán sikerül valaha ... A gaulleista örökségnek egyébként még mindig hatása van Angliára. Noha mind a három párt hivatalosan elkötelezettje annak, hogy Anglia beléphessen a Közös Piacba, a közvélemény azonban ellene van. Egy legutóbbi közvéleménykutatás szerint a briteknek csupán 29 százaléka rokonszenvez a Közös Piaccal, 51 százaléka ellene van annak, hogy Anglia belépjen." (The New York Times) 20 AIT IN MMUOR H * POAHOR PNnvbmi > zr Moszkvai kép: a Kínai Népköztársaság fennállásának huszadik évfordulóján rendezett gyűlésen A. Andrejev, a Szovjet-Kínai Baráti Társaság elnöke mond ünnepi beszédet Hatnapos hivatalos látogatást tett hazánkban dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első titkáránál is. Kádár János és Kekkonen elnök szívélyes, baráti eszmecserét folytatott. Dr. Urho Kekkonen meleg szavak kíséretében átnyújtotta Kádár Jánosnak a Finn Fehér Rózsa Érdemrend nagykeresztjét. (Fotó: Vigovszki Ferenc MTI) Megint Ian Pasley protestáns lelkész (középen fehér felöltőben) ötezer hívével tüntet a parlament előtt, hogy befolyásolja a katolikusok polgárjogairól szóló vitát BARÁTOK TALÁLKOZÁSA (B. L.) Jó rokonok kedélyes, s egyben politikai szempontból igen eredményes látogatásának nevezte egyik finn laptársunk Kekkonen elnök hatnapos magyarországi útját. Maga az elnök pedig többször is kijelentette: régen örült úgy előre utazásnak, mint e mostaninak, mert tudta, hogy európai körútjában Magyarország is szerepel. Ez az öröm természetesen kölcsönös volt, s hazánk a testvérnek, barátnak kijáró, őszinte tisztelettel, szeretettel fogadta az elnököt és kíséretét. Nem kétkedés, ha emlékeztetünk rá: mind a látogatást, mind a politikai természetű tárgyalásokat a szokottnál kissé jobban figyelte a világ. Ennek oka abban a sajátságos helyzetben keresendő, hogy éppen Budapesten kelt szárnyra az a felhívás, amely felszólította Európát, hogy a különböző nézőpontú, egymással szembenálló országok keressék egy európai konferencia keretében a megértés, a közeledés, a békés együttélés útját. És éppen Helsinkiből érkezett az első pozitív válasz, érdemleges javaslat, hogy Finnország készséggel hajlandó otthont nyújtani a Varsói Szerződés által idén tavasszal, budapesti felhívásban javasolt európai biztonsági értekezletek. Nemcsak a házigazda szerepét vállalták finn barátaink, de azt is, hogy tevőlegesen hozzájárulnak a konferencia előkészítéséhez. Közismert az is, hogy Kekkonen elnök elsőrendű szívügyének tekinti Finnország méltó szerepét e nemes, a békét valóban szolgáló ügyben. Méltán nyugtázhatjuk jólesően, hogy a magyar—finn hivatalos tárgyalások középpontjában, az egyéb más, fontos kérdések mellett éppen az európai biztonság kérdése állt. Bár földrajzilag kissé távol van egymástól a két ország, politikai berendezkedésünk is különböző, mégis egy olyan sorsdöntő kérdésben, mint Európa biztonsága, Európa nyugalma, szót tudunk és szót tudtunk érteni. Érthető, ha hazánkban — túlmenően a közös őstörténetből eredő, nyelvi rokonságból fakadó barátságon — igen nagyra értékelik a mai Finnország pozitív szerepét, aktivitását, melyekben Kekkonen köztársasági elnöknek nyilvánvalóan nagy szerepe van. Hatnapos magyarországi útja, a hivatalos kormánydelegáció élén minden tekintetben erősítette testvéri Impajetiin Int,nnhkrlittti a két nép, a két ország, a két kormány közötti hagyományos barátságot. □ 3