Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)

1970-06-30 / 26. szám

LEVELEK A PESTI DUNA-PART TÖRTÉNETE (Megjelent a 11—16. számban) A Margit-híd gálád felrob­bantásához akarok hozzá­szólni, hogy miképpen is történt a „véletlen” felrob­bantás. Mert a lap valóban nagyon helyesen állapította meg, hogy a felrobbantás a véletlen műve volt. Én a robbanás előtt körülbelül 3 perccel előbb jöttem át Bu­dáról, láttam, hogy két SS suhanc (lehettek 17—18 évesek) pergő dobon húzták ki a kéteres vezetéket, amit robbantáshoz használnak a tűzszerészek, de a felcsévé­zett dobon, különösen ha nedves cellában van, áram indukálódik (kóbor áram). Az északi oldalon há­rom pilléren 10 darab Tr. II. magyar gyártmányú robbantó anyag volt kötő­iGAZGATÓ ÚR KÉREM!... (Megjelent a 23. számban) Ezt olvastam a cikkben: „Néhány hónapja annak, hogy Losonczi Pál, Népköz­­társaságunk Elnöki Taná­csának az elnöke Vas me­gyébe látogatott. Az állam­fő ritka vendég ... Utol­jára, 1908-ban Ferenc József járt a megyében, megszemlélte a hadgyakor­latot, utána Kőszegen éj­szakázott.” Ennyit az idé­zett cikkből. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Ferenc József az 1908-as hadgya­korlat során nem Kőszegen akart éjszakázni, hanem dróttal felerősítve a hidat tartó lábazatra. A híd kam­rájába nem tudom, hogy mennyit halmozhattak fel, de véleményem szerint megközelítette a 200 kg-ot. A kóbor áram tehát meg­maradt a vezetékben, az elektromos csappantyú a Tr. II-en volt elhelyezve. A ve­zetéket bedugták a csap­pantyúba, ami­­már 60 C°­­nál robbant. A robbanó­anyagot a hét végén rövid­re kellett­ volna zárni, a vezetéket árammentesíteni, akkor nem következett volna be a robbanás. Ak­koriban egyébként én tűz­rendészet tiszti szolgálatot láttam el. H. NAGY JÓZSEF Debrecen, Szabadság útja 8. Ikerváron, egy Batthyány­­kastélyban. Azonban a kas­tély úrnője, ezekkel a sza­vakkal adta ki útját a szá­lás biztosítása végett ottjárt főhadsegédnek: „Mondja meg a királynak, hogy kastélyom minden szegény előtt nyitva áll, de őfelsége előtt mindörökre zárva tartom”. Ferenc József így kényszerült ezek után Kőszegen éjsza­kázni. A kastély a Batthyány család tulajdona volt. Budapest ARCOK A MÁBÓL - PECSÉRI ERNŐ (Megjelent a 24. számban) Jól esik tudni, hogy van­ egy-egy jó szó milyen báto­­nak becsületes emberek, vítólag hat az emberre, ha akik megérzik, hogy néha bajban vagyunk, őszintén Amióta a Szabad Európa Rádió 1951 őszén meg­kezdte magyar nyelvű adásait, természetesen tu­dom, hogy van ilyen adó. Sok figyelemre azon­ban nem méltattam, bár azokban a bizonyos 1956-os időkben például sokfelé szólt. Tulajdon­képpen nem ők keltették fel a figyelmemet, hanem én keltettem fel az ő érdeklődésüket. Va­lamikor, 12 esztendővel ezelőtt A vádlottak padján című műsorukban kereken tíz percig szidtak, egyedül engem, Pintér István, egyszerű budapesti hírlapírót. Hetet-havat összehoztak ró­lam, többek között kineveztek alezredessé. A kiegészítő parancsnokság azonban nem akceptál­ta ezt a hirtelen rangugrást, úgyhogy mindmáig megmaradtam tartalékos honvédnak, viszont leg­alább meggyőződhettem róla a saját bőrömön, hogy a „mindent tudó” müncheni szerkesztőség sem tud mindent. Én viszont, úgy érzem, hogy nagyon sokat tudok a Szabad Európa Rádióról, azokról, akik pénzelik és irányítják és azokról, akiknek a hangját kép­viseli. Most már hosszú idő óta foglalkozom a témával, s talán azt is tudja az olvasó, hogy két­szer is kidobtak a SZER­­müncheni szentélyéből. Ebben a sorozatban igen sok, főleg az utóbbi időkben történt újat fogok elmondani róluk. Iz­galmasat, s ami szintén nem mellékes, a mün­cheni „kollégákkal” ellentétben, a színigazat. Az a zene, s az a kenetteljes szöveg, amely a SZER hullámhosszain árad, része annak a hadjáratnak, amelyet a titkosszolgálatok legkülönbözőbb esz­közeivel hazánk ellen most már egy negyedszá­zada folytatnak. A tettesek általában volt ma­gyarok. A megbízók: AMERIKAI ÉS MÁS NAGYBÁCSIK ÚJ SOROZATUNK: AMERIKAI ÉS MÁS NAGYBÁCSIK kívánom, hogy az élet min­den területén hasonló em­berséggel közeledjenek azokhoz, akik arra most na­gyon rászorulnak. Hasonló sorsban volt ré­szünk 1944-ben, amikor a háború miatt kiürítési pa­rancsra el kellett hagy­nunk lakásunkat, minde­nünket otthagyva. Sokad magunkkal, mi nem az ár­víz, hanem a háború áldo­zatai voltunk. Saját tapasz­talataimból ismerem, hogy mi az, ha az ember egy élet munkáját elveszíti. Ezért is érzek együtt a sok-sok csa­láddal, akiket most meg­próbáltatás ért. Egyben pedig az önök se­gítségét kérem ahhoz, hogy egy kis holmi eljuttatását tegyék lehetővé Pecséri Ernő falujába. Nem nagy érték ugyan, de talán fel tudják használni azok, akik házukból nem tudtak meg­menteni semmilyen holmit. (Ruhafélék). Bőröndbe van csomagolva és postán kí­vánnám elküldeni. ÖZV. VINCZE ÁRPÁDNÉ Bpest, XIV. Cinkotai út 37. Más olvasóinktól is kap­tunk hasonló tartalmú leve­let: szívesen segítenek az árvízkárosultakon. Azt ajánljuk, hogy a felajánlott holmival forduljanak a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának XIV. kerületi Taná­csához, Thököly út 73. - ANYUKÁM, BEMUTATOM A PARTNEREMET... EGY KICSIT FÉLÉNK KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vtk­., GYULAI PÁL U. 14 TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST B. PF­G KIADJA: A HÍRLAPKIADó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 14.- FORINT NEGYEDÉVRE 48.- FORINT EGY ÉVRE 192.- FORINT 70.1696 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Címlapon: A KISZ-együttes Nizzában Fotó: Friedman Endre MTI Cikkünk a 9. oldalon Hátlapon: Alapozzák a TMK-csarnokot A háttérben: a nagyharsányi hegy Beremendi riportunk a 8—9. oldalon Fotó: Farkas Tamás

Next