Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)
1970-06-30 / 26. szám
LEVELEK A PESTI DUNA-PART TÖRTÉNETE (Megjelent a 11—16. számban) A Margit-híd gálád felrobbantásához akarok hozzászólni, hogy miképpen is történt a „véletlen” felrobbantás. Mert a lap valóban nagyon helyesen állapította meg, hogy a felrobbantás a véletlen műve volt. Én a robbanás előtt körülbelül 3 perccel előbb jöttem át Budáról, láttam, hogy két SS suhanc (lehettek 17—18 évesek) pergő dobon húzták ki a kéteres vezetéket, amit robbantáshoz használnak a tűzszerészek, de a felcsévézett dobon, különösen ha nedves cellában van, áram indukálódik (kóbor áram). Az északi oldalon három pilléren 10 darab Tr. II. magyar gyártmányú robbantó anyag volt kötőiGAZGATÓ ÚR KÉREM!... (Megjelent a 23. számban) Ezt olvastam a cikkben: „Néhány hónapja annak, hogy Losonczi Pál, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának az elnöke Vas megyébe látogatott. Az államfő ritka vendég ... Utoljára, 1908-ban Ferenc József járt a megyében, megszemlélte a hadgyakorlatot, utána Kőszegen éjszakázott.” Ennyit az idézett cikkből. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Ferenc József az 1908-as hadgyakorlat során nem Kőszegen akart éjszakázni, hanem dróttal felerősítve a hidat tartó lábazatra. A híd kamrájába nem tudom, hogy mennyit halmozhattak fel, de véleményem szerint megközelítette a 200 kg-ot. A kóbor áram tehát megmaradt a vezetékben, az elektromos csappantyú a Tr. II-en volt elhelyezve. A vezetéket bedugták a csappantyúba, amimár 60 C°nál robbant. A robbanóanyagot a hét végén rövidre kellett volna zárni, a vezetéket árammentesíteni, akkor nem következett volna be a robbanás. Akkoriban egyébként én tűzrendészet tiszti szolgálatot láttam el. H. NAGY JÓZSEF Debrecen, Szabadság útja 8. Ikerváron, egy Batthyánykastélyban. Azonban a kastély úrnője, ezekkel a szavakkal adta ki útját a szálás biztosítása végett ottjárt főhadsegédnek: „Mondja meg a királynak, hogy kastélyom minden szegény előtt nyitva áll, de őfelsége előtt mindörökre zárva tartom”. Ferenc József így kényszerült ezek után Kőszegen éjszakázni. A kastély a Batthyány család tulajdona volt. Budapest ARCOK A MÁBÓL - PECSÉRI ERNŐ (Megjelent a 24. számban) Jól esik tudni, hogy van egy-egy jó szó milyen bátonak becsületes emberek, vítólag hat az emberre, ha akik megérzik, hogy néha bajban vagyunk, őszintén Amióta a Szabad Európa Rádió 1951 őszén megkezdte magyar nyelvű adásait, természetesen tudom, hogy van ilyen adó. Sok figyelemre azonban nem méltattam, bár azokban a bizonyos 1956-os időkben például sokfelé szólt. Tulajdonképpen nem ők keltették fel a figyelmemet, hanem én keltettem fel az ő érdeklődésüket. Valamikor, 12 esztendővel ezelőtt A vádlottak padján című műsorukban kereken tíz percig szidtak, egyedül engem, Pintér István, egyszerű budapesti hírlapírót. Hetet-havat összehoztak rólam, többek között kineveztek alezredessé. A kiegészítő parancsnokság azonban nem akceptálta ezt a hirtelen rangugrást, úgyhogy mindmáig megmaradtam tartalékos honvédnak, viszont legalább meggyőződhettem róla a saját bőrömön, hogy a „mindent tudó” müncheni szerkesztőség sem tud mindent. Én viszont, úgy érzem, hogy nagyon sokat tudok a Szabad Európa Rádióról, azokról, akik pénzelik és irányítják és azokról, akiknek a hangját képviseli. Most már hosszú idő óta foglalkozom a témával, s talán azt is tudja az olvasó, hogy kétszer is kidobtak a SZERmüncheni szentélyéből. Ebben a sorozatban igen sok, főleg az utóbbi időkben történt újat fogok elmondani róluk. Izgalmasat, s ami szintén nem mellékes, a müncheni „kollégákkal” ellentétben, a színigazat. Az a zene, s az a kenetteljes szöveg, amely a SZER hullámhosszain árad, része annak a hadjáratnak, amelyet a titkosszolgálatok legkülönbözőbb eszközeivel hazánk ellen most már egy negyedszázada folytatnak. A tettesek általában volt magyarok. A megbízók: AMERIKAI ÉS MÁS NAGYBÁCSIK ÚJ SOROZATUNK: AMERIKAI ÉS MÁS NAGYBÁCSIK kívánom, hogy az élet minden területén hasonló emberséggel közeledjenek azokhoz, akik arra most nagyon rászorulnak. Hasonló sorsban volt részünk 1944-ben, amikor a háború miatt kiürítési parancsra el kellett hagynunk lakásunkat, mindenünket otthagyva. Sokad magunkkal, mi nem az árvíz, hanem a háború áldozatai voltunk. Saját tapasztalataimból ismerem, hogy mi az, ha az ember egy élet munkáját elveszíti. Ezért is érzek együtt a sok-sok családdal, akiket most megpróbáltatás ért. Egyben pedig az önök segítségét kérem ahhoz, hogy egy kis holmi eljuttatását tegyék lehetővé Pecséri Ernő falujába. Nem nagy érték ugyan, de talán fel tudják használni azok, akik házukból nem tudtak megmenteni semmilyen holmit. (Ruhafélék). Bőröndbe van csomagolva és postán kívánnám elküldeni. ÖZV. VINCZE ÁRPÁDNÉ Bpest, XIV. Cinkotai út 37. Más olvasóinktól is kaptunk hasonló tartalmú levelet: szívesen segítenek az árvízkárosultakon. Azt ajánljuk, hogy a felajánlott holmival forduljanak a Magyar Nők Országos Tanácsának XIV. kerületi Tanácsához, Thököly út 73. - ANYUKÁM, BEMUTATOM A PARTNEREMET... EGY KICSIT FÉLÉNK KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST Vtk., GYULAI PÁL U. 14 TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST B. PFG KIADJA: A HÍRLAPKIADó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 14.- FORINT NEGYEDÉVRE 48.- FORINT EGY ÉVRE 192.- FORINT 70.1696 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Címlapon: A KISZ-együttes Nizzában Fotó: Friedman Endre MTI Cikkünk a 9. oldalon Hátlapon: Alapozzák a TMK-csarnokot A háttérben: a nagyharsányi hegy Beremendi riportunk a 8—9. oldalon Fotó: Farkas Tamás