Tükör, 1970. július-szeptember (7. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-04 / 31. szám

LEVELEK THÁLIA NYOMÁBAN - A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ (Megjelent a 28. számban) Örömmel láttam, hogy a lap cikksorozatot kezdett a vidéki színházakról. Azzal viszont nem értek egyet, hogy a pécsi témájú cikk­ben úgy kutyafuttában el­intézték a balettegyütte­sünket, amely városunkat nemcsak Budapesten, ha­nem külföldön is sikerrel képviselte. Produkciói — ezt minden túlzás nélkül állíthatom — felfrissítették az egész magyar balettmű­vészetet. A produkciók bát­rak, újszerűek voltak. Sze­rintem nem lehet úgy mél­tatni a pécsi színház mun­káját, hogy ne essék a MIT LÁTTAM MEXIKÓBAN? (Megjelent a 28. számban) Sok mindennek kell meg­változnia ahhoz a magyar labdarúgásban, hogy a vá­logatott és a vezető klub­csapatok újra a legelső vo­nalba kerülhessenek. A vál­tozás jelei már mutatkoz­nak, így például Hoffer József kapitány csapatában nincsenek „bérelt” helyek. Valaki csak azért mert ko­rábban magára öltötte a cí­meres mezt, nem kerül be a válogatottba. Ez remél­hetőleg tervszerűbb, alapo­sabb edzésmunkára ösztön­zi azokat, akik korábban nem voltak elég szorgalma­sak, vagy nem éltek elég sportszerűen. De ez csak egyetlen lépés lehet előbb­re. Hogy többet és másként kell felkészülni, mint ed­dig, ez nem újdonság, ez számtalanszor elhangzott a szakemberek szájából, már a csehszlovákoktól elszen­ FOLYTATÁSOS ÚTIBESZÁMOLÓ cikkben szó Európa-hírű táncosainkról és Eck Imré­ről, aki az együttes létre­hozásában és művészi programjának kialakításá­ban annak idején jő részt vállalt. GÁSPÁR JÓZSEF Pécs * Ami a pécsi balettegyüttest illeti, olvasónk véleményé­vel egyetértünk, a „Thália nyomában” című soroza­tunkban azonban elsősor­ban a vidéki színházak éle­téről igyekszünk képet ad­ni olvasóinknak. (A szerk.) védett 4:1-es vereség után is, de főleg a mexikói nagy mérkőzések láttán. Több szempontból is kellene vál­toztatni a magyar labda­rúgóélet mostani helyzetén. Elevenebbé, pezsgőbbé kel­lene tenni a programot. Így a többi között újra fel kel­lene kelteni a közönség ér­deklődését. Kevés a hazai pályán az igazi, nagy talál­kozó. Miért nem szerepel­nek a Népstadionban a vi­lág legelső vonalához tarto­zó válogatottak? Miért nincs Budapesten már hosszú évek óta például magyar—angol vagy ma­gyar—olasz mérkőzés ? A jelenleginél több lehető­séget kellene adni a közön­ségnek ahhoz, hogy itthon igazi, színvonalas mérkőzé­seket lásson. Nyilvánvalóan reális igény ez. KISS RÓBERT Budapest ÚJ SZISZTÉMA ÉS ÚJ BÚTOR (Megjelent a 29. számban) E cikkben többek között az is szerepel, hogy a BUBIV a Budapesti Nemzetközi Vásáron különböző variá­ciókkal alkalmazható szek­rényfalat állított ki és „a bútorkereskedelem sajná­latos módon nem érdeklő­dik érdeme szerint a BU­BIV új szisztémája iránt, szóval: nem rendelt be­lőle”. A cikknek ez a megállapí­tása nem felel meg a té­nyeknek, minthogy a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt a BUBIV által rendezett tájékoztatón a vállalat vezérigazgatója a BUBIV vezérigazgatójának olyan nyilatkozatot tett, hogy vállalatunk minden előzetes piackutatás nélkül leköti a BUBIV teljes ter­melését ezekből a szek­­rényfalakból. EGYMILLIÓ FÉRFIT ÖLTÖZTET (Megjelent a 29. számban) Ezúttal nem a férfiöltö­nyökről kívánok írni. Van az én ruhatáramban is olyan öltöny, amely a cikk­ben említett gyárban ké­szült. Kitűnő az anyaga, jó a szabása. Nem hiszem, hogy egy konfekcióöltöny­től többet lehetne várni. Egy kritikai észrevételt azonban teszek. A bélés egyszerűen ki akar esni a zakóból és a nadrágból. Nyilván az a cérna rossz minőségű, amellyel a bélést bevarrták. Nem tart. Bár az is elképzelhető, hogy a bélés anyaga olyan ritka, szinte lyukacsos, ezért fes­tk ki belőle a varrás. Bosz­Minthogy a tények a cikk megállapításával ellentét­ben vannak és alkalmasak arra, hogy vállalatunkat a közvélemény előtt lejáras­sák, ragaszkodunk ahhoz, hogy a tényeknek megfele­lő helyreigazítást lapjuk megjelentessen. Ez kívánságunk annál is inkább indokolt, mert a BUBIV-nál és más terme­lőknél is magunk voltunk a legfőbb kezdeményezői a hasonló típusú bútorok gyártásának. (Pl. BUBIV, Modul, Maya és változatai, TISZA Kompozit stb.) DR. FORGÁCS ENDRE a Bútorértékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója * (A kérésnek, íme, helyt adtunk.) szántó, hogy az embernek van egy kívülről tetszetős öltönye, de a rosszul be­varrt bélés rossz és kényel­metlen érzést okoz. A gyár vezetői feltehetően szíve­sen fogadják ezt a kriti­kát. Mellesleg, feltűnt nekem, hogy az említett cikkben nem kevesebbszer, mint ti­zenötször szerepel ez: VOR. Miért növeli a lap a rövi­dítések számát? Valamikor csak néhány rövidítést használt a köznyelv, pél­dául: MÁV, MÁVAG, BSZKRT, OTI, MABI stb. Manapság lépten-nyomon újabb rövidítésekkel talál­kozik az olvasó. Némelyik rejtvény is lehetne, mert a néhány betűből gyakran nem is lehet megtudni, hogy mi­lyen vállalatról, gyárról van szó. Nem szerencsés a „vér” hangzása sem. Szebb így: „Vörös Október Férfi­­ruhagyár”. Ne rövidítsünk mindent. . SAROS GÁBOR Budapest VILÁG-TÜKÖR - ÚJ KALANDRA KÉSZÜL A ZSOLDOS EZREDES (Megjelent a 26. számban) Az egyik képnek ez az alá­írása: „Gépfegyveres kato­na őrzi Steiner zsoldos ez­redes rejtekhelyét.” Ez pon­tatlan. A katonánál ugyan­is géppisztoly van. HALMOS TAMÁS Budapest * Észrevételét köszönjük. El­írás történt. (A Szerk.) 2E KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIK­., GYULAI PÁL U. 14 TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF­G KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 70.2694 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 A címlapon: Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán, Euripidész: Trójai nők című drámája szegedi előadásának főszereplői írásunk a 13. oldalon (Keleti Éva (MTI) felvétele) A hátlapon: Hirdetés }

Next