Tükör, 1970. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

1970-10-06 / 40. szám

LEVELEK A SOROK KÖZON - HALAK (Megjelent a 29. számban és a Levelezésben, a 35. és a 37. számban) Nem vagyok illetékes, hogy állást foglaljak az amur­ügyben. Szeretnék emlékez­tetni egy hasonló ügyre. Az 1900-as évek elején kezdték nálunk meghonosí­­tan a törpeharcsát az iha­­rosi és tatai tógazdaságok­ban és a Ferenc-csatornán. A szakemberek nagy remé­nyeket fűztek hozzá, hisz ez a hal őshazájában, Ame­rikában sok előnyös tulaj­donsággal rendelkezett. 1905-ben a Halászat című szaklap hasábjain Landgráf János is dicséri és külföldi adatok alapján sokra be­csüli. (Landgráf szakiro­dalmi tevékenysége jelen­tős, évtizedeken át a ma­gyar halászat egyik vezető szakembere, nevéhez fűző­dik a halászati törvény megalkotása és a Halélet­tani Kísérleti Állomás ala­pítása, a Halászat című szaklap megindítása stb.) 1908-ban azonban Ivanic József már a törpeharcsa károsságáról kénytelen ír­TELEKNÉZŐBEN CSOBÁNKAN (Megjelent a 37. számban) Kétségtelen, hogy egyre növekszik azoknak a szá­­ma, akik szívesen vásárol­nának, könnyen elérhető áron telket. Aligha vitatha­tó az is, hogy az ismert, kedvelt helyeken, mint pél­dául a Balaton partján, a Velencei-tó mellett, vagy akár a Duna-kanyarban érthetően magasak az árak, már csak a fokozódó érdek­lődés miatt is. Hasznos len­ne, mert javítana a hely­in: nem növekszik akkorá­ra, mint Amerikában, fa­lánkságával és szaporaságá­­val eleszi a ponty elől a táplálékot stb. Öt év múl­va egy német tógazdának a törpeharcsára vonatkozó panaszait veszi át a lap a Fischerei Zeitungból, és a szerkesztő Répássy Miklós hozzáfűzi: „A német tó­gazda panaszos előadását hazai tapasztalataink már régóta megerősítik.” Míg a vita folyt, a törpe­harcsa elszaporodott vi­zeinkben. A Ferenc-csator­na halászai apró szemű var­sákkal kíméletlenül irtot­ták, ennek ellenére 1925- ben a kifogott hal 75%-a volt törpeharcsa és keszeg, 1930-ban pedig még mindig 50%. Csak napjainkra, több évtized után sikerült arányát kellően leszorítani. DR. SÓLYMOS EDE kandidátus, múzeumigazgató Baja téten, ha az ország egy-egy arra alkalmas táján, vidé­kén most újabb víkend­­telepek, üdülőhelyek ala­kulnának ki. A Bánki-tó mellett például már tör­téntek ilyen próbálkozások. Az újabban létesített üdü­lőhelyeken azután olcsók lehetnének a telkek , mint nem is olyan régen még a Duna-kanyarban is voltak. PÉCEL GUSZTÁV Budapest KI AZ ÚR AZ ORSZÁGÚTON? (Megjelent a 36. számban) Aránylag keveset írnak a lapok sportrovatai a ke­rékpározásról. Ebben nyil­ván közrejátszik az is, hogy ebben a sportágban ritka a magyar siker. Kár, hogy a cikkben csak az országúti versenyekről esett szó. Jó volna, ha a pályaverseny­zőket is több edzésmunkára biztatná egy-egy újságcikk. Annál is inkább, mert a húszas és a harmincas esz­tendőkben sok izgalmas küzdelem színhelye volt a Millenáris. Az is igaz, hogy VERESÉG ÉS TANULSÁG (Megjelent a 37. számban) Sok az összetevője annak, hogy a magyar labdarúgás most nem olyan jó, mint például az ötvenes eszten­dőkben. Sajnos, pillanat­nyilag nincsenek olyan erős klubcsapatok, mint abban az időben. Akkoriban a szö­vetségi kapitánynak köny­­nyű dolga volt, mert egy­­egy csapatrészt beállítha­tott a Honvédből, az MTK- ból, vagy a Ferencvárosból. Most nem ilyen kedvező a helyzet, mert a válogatott­jelöltek csak az edzőmér­kőzéseken találkoznak egy­ TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A Nemzetközi Szabványo­sítási Világszervezet (ISO) tanácsa 1970. október 14-ét szabványosítási világnappá nyilvánította. A szervezet ugyanis 24 évvel ezelőtt, 1946. október 14-én alakult meg, illetve e napon kezdte meg tárgyalásait 25 állam kiküldöttje. Az ISO rövidítése az ógö­rög „egyenlőség” szóból származik. Tagjai az egyes államok központi (orszá­gos) szabványosítási szer­vezetei. A Szovjetunió szab­ványügyi szervezete az ISO tagja az alapítástól kezdve. A Magyar Szabványügyi Intézetet 1947-ben iktatták a tagok sorába. A taglét­szám 1968-ban már 56 volt (ez azonban 61 állam kép­viseletét jelenti, mert a kö­zép-amerikai államok­kal­annak idején kiváló kerék­párosok álltak rajthoz, mint például Orczán László és Szekeres Béla. Napjaink­ban, sajnos, nálunk nincs olyan érdeklődés ez iránt a sportág iránt, mint amilyen akár a harmincas eszten­dőkben volt. Érdemes len­ne azonban felébreszteni a Millenáris egykori hagyo­mányait és izgalmas küz­delmekkel, jó nemzetközi programokkal újra vissza­hódítani a közönséget. S. T. Budapest mással és ez kevés alkalom az összeszoktatáshoz. Más bajok is vannak. Gya­koriak az edzőváltozások, nemrég a Rába ETO-nál, most viszont a Ferencvá­rosnál történt személycse­re. Ezek a jelenségek mé­lyebb elemzést kívánnak, mert aligha tesz jót egy csapatnak, hogy a bajnok­ság közben kerül új edző a csapathoz. Biztonságot kel­lene adni az edzőknek, hogy hosszabb távon, nyu­­godtabban dolgozhassanak, mint eddig. Kiss József Budapest lektív testületben szerepel­nek­. Az ISO fő feladata nemzet­közi szabványajánlások ki­bocsátása. Ezek nagy segít­séget jelentenek az egyes országok saját szabványai­nak kialakításában és meg­alkotásában, de a külke­reskedelmi életben is. (Azo­nos értelmezések, világ­szinthez igazodó minőség „mintája”, egységes vizsgá­lati eljárások kialakítása stb.) A szabványosítási világ­napról megemlékeznek mind az öt kontinensen és ezért úgy véljük, hogy he­lyes, ha a szaksajtón kívül a Tükör is megemlékezik a a világnap és a szabványo­sítás jelentőségéről. DR. SZÉKELY GYÖRGY Bpest, n/a, Petőfi u. 3. -1 KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIk­., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF­G KIADJA: a hírlapkiadó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 70.3146 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A címoldalon: Gyurkó László, Jobba Gabi, Haumann Péter, Verebes István, Szendrő Iván Cikkünk a 15. oldalon (Fotó: Keleti Éva MTI) A hátoldalon: A veteránotthonban Cikkünk a 16—17. oldalon (Fotó: Molnár Edit MTI)

Next