Tükör, 1970. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)
1970-10-06 / 40. szám
LEVELEK A SOROK KÖZON - HALAK (Megjelent a 29. számban és a Levelezésben, a 35. és a 37. számban) Nem vagyok illetékes, hogy állást foglaljak az amurügyben. Szeretnék emlékeztetni egy hasonló ügyre. Az 1900-as évek elején kezdték nálunk meghonosítan a törpeharcsát az iharosi és tatai tógazdaságokban és a Ferenc-csatornán. A szakemberek nagy reményeket fűztek hozzá, hisz ez a hal őshazájában, Amerikában sok előnyös tulajdonsággal rendelkezett. 1905-ben a Halászat című szaklap hasábjain Landgráf János is dicséri és külföldi adatok alapján sokra becsüli. (Landgráf szakirodalmi tevékenysége jelentős, évtizedeken át a magyar halászat egyik vezető szakembere, nevéhez fűződik a halászati törvény megalkotása és a Halélettani Kísérleti Állomás alapítása, a Halászat című szaklap megindítása stb.) 1908-ban azonban Ivanic József már a törpeharcsa károsságáról kénytelen írTELEKNÉZŐBEN CSOBÁNKAN (Megjelent a 37. számban) Kétségtelen, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akik szívesen vásárolnának, könnyen elérhető áron telket. Aligha vitatható az is, hogy az ismert, kedvelt helyeken, mint például a Balaton partján, a Velencei-tó mellett, vagy akár a Duna-kanyarban érthetően magasak az árak, már csak a fokozódó érdeklődés miatt is. Hasznos lenne, mert javítana a helyin: nem növekszik akkorára, mint Amerikában, falánkságával és szaporaságával eleszi a ponty elől a táplálékot stb. Öt év múlva egy német tógazdának a törpeharcsára vonatkozó panaszait veszi át a lap a Fischerei Zeitungból, és a szerkesztő Répássy Miklós hozzáfűzi: „A német tógazda panaszos előadását hazai tapasztalataink már régóta megerősítik.” Míg a vita folyt, a törpeharcsa elszaporodott vizeinkben. A Ferenc-csatorna halászai apró szemű varsákkal kíméletlenül irtották, ennek ellenére 1925- ben a kifogott hal 75%-a volt törpeharcsa és keszeg, 1930-ban pedig még mindig 50%. Csak napjainkra, több évtized után sikerült arányát kellően leszorítani. DR. SÓLYMOS EDE kandidátus, múzeumigazgató Baja téten, ha az ország egy-egy arra alkalmas táján, vidékén most újabb víkendtelepek, üdülőhelyek alakulnának ki. A Bánki-tó mellett például már történtek ilyen próbálkozások. Az újabban létesített üdülőhelyeken azután olcsók lehetnének a telkek , mint nem is olyan régen még a Duna-kanyarban is voltak. PÉCEL GUSZTÁV Budapest KI AZ ÚR AZ ORSZÁGÚTON? (Megjelent a 36. számban) Aránylag keveset írnak a lapok sportrovatai a kerékpározásról. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy ebben a sportágban ritka a magyar siker. Kár, hogy a cikkben csak az országúti versenyekről esett szó. Jó volna, ha a pályaversenyzőket is több edzésmunkára biztatná egy-egy újságcikk. Annál is inkább, mert a húszas és a harmincas esztendőkben sok izgalmas küzdelem színhelye volt a Millenáris. Az is igaz, hogy VERESÉG ÉS TANULSÁG (Megjelent a 37. számban) Sok az összetevője annak, hogy a magyar labdarúgás most nem olyan jó, mint például az ötvenes esztendőkben. Sajnos, pillanatnyilag nincsenek olyan erős klubcsapatok, mint abban az időben. Akkoriban a szövetségi kapitánynak könynyű dolga volt, mert egyegy csapatrészt beállíthatott a Honvédből, az MTK- ból, vagy a Ferencvárosból. Most nem ilyen kedvező a helyzet, mert a válogatottjelöltek csak az edzőmérkőzéseken találkoznak egy TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! A Nemzetközi Szabványosítási Világszervezet (ISO) tanácsa 1970. október 14-ét szabványosítási világnappá nyilvánította. A szervezet ugyanis 24 évvel ezelőtt, 1946. október 14-én alakult meg, illetve e napon kezdte meg tárgyalásait 25 állam kiküldöttje. Az ISO rövidítése az ógörög „egyenlőség” szóból származik. Tagjai az egyes államok központi (országos) szabványosítási szervezetei. A Szovjetunió szabványügyi szervezete az ISO tagja az alapítástól kezdve. A Magyar Szabványügyi Intézetet 1947-ben iktatták a tagok sorába. A taglétszám 1968-ban már 56 volt (ez azonban 61 állam képviseletét jelenti, mert a közép-amerikai államokkalannak idején kiváló kerékpárosok álltak rajthoz, mint például Orczán László és Szekeres Béla. Napjainkban, sajnos, nálunk nincs olyan érdeklődés ez iránt a sportág iránt, mint amilyen akár a harmincas esztendőkben volt. Érdemes lenne azonban felébreszteni a Millenáris egykori hagyományait és izgalmas küzdelmekkel, jó nemzetközi programokkal újra visszahódítani a közönséget. S. T. Budapest mással és ez kevés alkalom az összeszoktatáshoz. Más bajok is vannak. Gyakoriak az edzőváltozások, nemrég a Rába ETO-nál, most viszont a Ferencvárosnál történt személycsere. Ezek a jelenségek mélyebb elemzést kívánnak, mert aligha tesz jót egy csapatnak, hogy a bajnokság közben kerül új edző a csapathoz. Biztonságot kellene adni az edzőknek, hogy hosszabb távon, nyugodtabban dolgozhassanak, mint eddig. Kiss József Budapest lektív testületben szerepelnek. Az ISO fő feladata nemzetközi szabványajánlások kibocsátása. Ezek nagy segítséget jelentenek az egyes országok saját szabványainak kialakításában és megalkotásában, de a külkereskedelmi életben is. (Azonos értelmezések, világszinthez igazodó minőség „mintája”, egységes vizsgálati eljárások kialakítása stb.) A szabványosítási világnapról megemlékeznek mind az öt kontinensen és ezért úgy véljük, hogy helyes, ha a szaksajtón kívül a Tükör is megemlékezik a a világnap és a szabványosítás jelentőségéről. DR. SZÉKELY GYÖRGY Bpest, n/a, Petőfi u. 3. -1 KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIk., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PFG KIADJA: a hírlapkiadó vállalat FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 70.3146 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A címoldalon: Gyurkó László, Jobba Gabi, Haumann Péter, Verebes István, Szendrő Iván Cikkünk a 15. oldalon (Fotó: Keleti Éva MTI) A hátoldalon: A veteránotthonban Cikkünk a 16—17. oldalon (Fotó: Molnár Edit MTI)