Tükör, 1971. április-június (8. évfolyam, 14-26. szám)
1971-04-06 / 14. szám
maradtak, s itt maradt nekünk a győri Belváros, hazánk egyik legszebb műemlékegyüttese. A püspökvár a román és a gótikus kor emlékeit őrzi, a Belváros a reneszánsz, a barokk és a copf stílus műkincseit. S bár az egykori Pannónia már csak az ókori térképeken létezik, Győr falai között ma is a pannon szellem él. .. Ezen a földön, ahol egykor Jupiterrel egy rangban tisztelték az erdők, a kertek, a szőlőhegyek istenét, Sivanust, az egyiptomi Isist, a szíriai Juppiter Dolichenust, a perzsa Mithrast, ezen a földön, a pannon folyók partján, századok múltán egy toszkániai hangulatú város épült. Kőből, értelemből, türelemmel. Úgy értem: egymás és az idegenek iránt tanúsított türelemmel. Pannóniai szellemben. S maga e néma város is beszédes bizonyítéka annak, hogy Győrött nemcsak kereskedők, hanem szorgos kézművesek is éltek. A könyvkötő és könyvfestő mesterek híre máig is él, a posztónyírók és a szabók már a mohácsi vész előtt céhekbe tömörültek. 1529- ben alakult meg az ötvösök céhe, majd a takácsok, a vas-, fém- és a bőrmunkások, a vargák, borbélyok, kalaposok, kőművesek, csizmadiák, fazekasok, kötélverők, bognárok, üvegesek, ácsok céhe... Győr mai iparának alapjait könnyebb megtalálni, mint egykor híres várának alapjait. Minden mozog Győr építészei ma már nem bástyákat építenek. Bár, legalább jelképesen, bástyákat is ... Győr jelenkori építkezésére talán ez a legjellemzőbb: építészei egyszerre varázsolják viszsza a múltat és megálmodják a jövőt. A történelmi hangulatú Belváros körül ugyanis, egyre szélesebb hullámgyűrűként, egyre emelkedő szintekben, modern nagyváros van kialakulóban. A legkülső körben, az Ady-telepen már tíz-tizenöt emeletes „bástyák” állnak. És most épül az új városcentrum is. A Bisingeralapítványból épült neobarokk városházával szemben, a megnövekedett téren, emelkedik a megyei tanács hatalmas üvegpalotája, Cserhalmi József és Fátai Tamás tervei alapján. S a tér alá süllyesztve egy föld alatti garázs és parkoló ... Győr a házak szintjét, a víz-, gáz-, csatorna-, távfűtés hálózatot, valamint a történelmi értékeket tekintve, mindig is a legvárosiasabb városunk volt. S e történelmi városkörnyezetben az ország egyik legjelentékenyebb ipari együttese működik. Győr történelmében mindig nagy szerepet játszott az a körülmény — már a Képes Krónika is Nyugati Kapuról szól —, hogy a város a Bécs—Budapest útvonal felezőpontján fekszik. A város természetes pihenőhely volt és ma is az — 1970-ben 400 000 autó szaladt keresztül rajta —, idegenforgalma jelentős és még jelentősebb lehetne, ha három folyója és termálvize révén fürdővárossá fejlődhetne. Győr vezetői felismerték ezeket a lehetőségeket. A nagyvonalú távlati tervekből, egy modern nagyváros körvonalai bontakoznak elő. Az 1960-as általános rendezési terv az E—5-ös út átmenő szakaszát két folyami hidat, három felüljárót irányzott elő. 100 éves terv! — vélték a kishitűek. S ma minden készen áll. Ez az út, ahogy a legújabb Rábahídtól a Kiskúti-ligetig egyetlen lendülettel átszeli a várost, könnyedén és monumentálisan — az ország egyik legszebb útja! — Győrött minden mozog! — így hallottam, és ez így is van. A mai városépítő mesterek egyszerre bátor és gyengéd kézzel nyúlnak a városhoz: lebontják, ami értéktelen, de ami érték, azt megbecsülik. így bontják le a Belvárosban a Teleki-kaszárnyát, a helyére modern színházat építenek. S máris épül az ifjúsági ház, az új kultúrház, az új stadion, a sport- és vásárcsarnok. Az egykori zsidó imaházból hangversenyterem lesz, és már hozzákezdtek a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építéséhez. A győri exrek Győr történetét nemcsak katonák, kereskedők és kézművesek írták. A bástyák építésénél, ha névtelenül is, a szellem munkásai is ott voltak. A legismertebb „névtelen”, Anonymus is talán Péter győri püspök volt... De az ismertek száma is jelentékeny. Itt élt és írt a két Amadé, a két Kisfaludy. Itt tanított Révai Miklós, Rájnis József és Rát Mátyás. Itt szerkesztette Kovács Pál és Vas Gereben a Hazánkat, a kor egyik leghaladóbb lapját. S itt támogatták Kossuth forradalmát a „Győri tízek”, akik „magukat elvtársaknak címezték”. S volt idő, amikor Győr az akadémikusok egész sorával dicsekedhetett: Xántus János, Czuczor Gergely, Jedlik Ányos, a két Kisfaludy, Römer Flóris, Kovács Pál... És ma? Győr iskoláiban 23 000 diák tanul. A Kisfaludy Színházban nemrég mutatták be — hazánkban először — Racine Bérénice-ét, a város filharmonikus zenekarát és a Győri Leánykórust már a határokon túl is elismerik. A burcsellát, a nevezetes gabonaszállító dereglyét, ma már csak a Xantus János Múzeumban lehet megtalálni. Százötven esztendővel ezelőtt — mint Jókai Aranyembere — még burcsellán szállították a gabonát Bécs felé. Ma már kamionokon gurul az áru. S ezeket a kamionokat is Győrött, a Rába Vagon- és Gépgyárban készítik. Győr legerősebb bástyái ma — a győri gyárak. A város majdnem félszáz üzemében — a 30 000 bejáróval együtt — 80 000 ipari munkás dolgozik. Ez az ipari munkáshad évente 15 milliárd forint értékű árut termel! Győr üzemeit még felsorolni is nehéz. Én a Győri Textilipari Vállalatot, a Rábatext védjegyű termékek gyárát látogattam meg, így találkoztam a vállalat igazgatójával, Marton János országgyűlési képviselővel. — Már szinte restellek róla beszélni, 1943-ban a Győri Textil 70 százalékig romokban hevert... — mondja az igazgató. És ma? A munkáslétszám 3800, ennek 70 százaléka vidéki. Évente 25 millió négyzetméter árut, ágyneműt, zsebkendőt, tetrapelenkát, blúzanyagot, szintetikus pamutszövetet, fényvédő függönyt gyártanak, évi 560 millió forint értékben. Ebből tízmillió négyzetmétert exportálnak, Japántól Kanadáig, 70 országba. Sokáig folytathatnám, de a Rábatext arany pillangós termékeit enélkül is jól ismerik az országban. Az igazgatót már kevesebben. Pedig Marton János is a mai „győri tízek”, Győr bástyáinak építői közé tartozik. Igaz, hogy ma talán helyesebb lenne, „győri ezrek”-ről beszélni, mert enynyire tehető azoknak a városukért lángoló, lobogó embereknek a száma, akik a városuk bástyáit építve az egész országot építik. Marton János igazgatója a Győri Textilipari Vállalatnak és országgyűlési képviselője a városnak. Saját szavai szerint: „Mint győri textiles és mint textiles győri” került be a parlamentbe. A megismételt „textiles” kifejezés arra utal, hogy Marton igazgatót szakemberként választották meg Győrött képviselőnek. S szakemberi tevékenysége a parlament kezdeményező és alkotó szerepében is megmutatkozott. Marton János javaslataiból született meg az a pénzügyminiszteri utasítás, amely a vállalatok mérlegkészítését, valamint az a rendelet, amely a textilszakmunkás-képzést szabályozza. Győr, a 2000 éves település tartalmas ünnepségsorozattal ünnepli 700 éves városi rangját, és felszabadulásának 26. évfordulóját. Születésnapjára kormányzatunk is szép ajándékkal jutalmazta meg a várost: az Elnöki Tanács az ország harmadik ipari központját megyei városi rangra emelte. MOLNÁR AURÉL A török kori vár erődítményei közül ma is áll még a Kastélybástya és a Sforzabástya. Képünkön a Sforzabástyában őrzött kőtár látható BÉKE ÉS (Moszkvai telefontudósításunk) .Délelőtt háromnegyed tizenegytől csaknem hét órán át tartott Leonyid Brezsnyev előadói beszéde a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongreszszusán. Az ülésen elnöklő Nyikolaj Podgornij — a szónok és a küldöttek beleegyezésével — nem rendelt el ebédszünetet a beszámoló közben, mindössze két rövid cigarettaszünetet tartottak. 90 ország 101 pártja Már most, a tanácskozás első napjai után nyilvánvaló, hogy a párt legfőbb fóruma a XX., a XXII., a XXIII. kongresszus vonalának megerősítése, továbbvitele mellett száll síkra. Nagyobb hangsúllyal, más megvilágításban merülnek fel azonban ezek és más kérdések most, a XXIV. kongresszuson. Ezt a tanácskozást 1971 tavaszán tartják, olyan időszakban, amikor a Szovjetunió tekintélyben, gazdasági és katonai potenciálban még tovább erősödve lép a színre, mint a világ sorsát döntően befolyásoló szocialista világrendszer vezető nagyhatalma. Mindamellett sokatmondó az a tény is, hogy a XXIV. kongresszuson, az ötezer delegátus mellett, 90 ország 101 marxista—leninista, nemzetidemokratikus és szocialista pártjának küldöttsége van jelen — több mint az SZKP bármelyik korábbi kongreszszusán. Az SZKP-val már nemcsak a világ kommunista pártjai tartanak fenn kapcsolatokat, hanem mind növekvő számban a harmadik világ országainak kormányzó pártjai, továbbá a nemzetközi munkásmozgalomnak olyan osztagai, mint például a japán, az olasz, a chilei szocialista párt. Nő a fogyasztási cikkek száma, bővül választékuk A mennyiség minőségbe való átcsapásának dialektikus tétele mutatkozik meg a szovjet gazdasági politikában. Látszólag paradox módon, éppen az A-szektor (a termelési eszközöket előállító iparágak) korábbi előnyben részesítése teszi lehetővé, hogy a szovjet népgazdaság átlépje azt a rubikont, amelyen túl már a B-szektor (a közszükségleti cikkeket gyártó ipar) fejlesztési üteme válhat gyorsabbá. A mostani kongresszuson elfogadásra kerülő ötéves terv lett az első, amely ezt az irányzatot törvényesíti. A nehézipari bázis kiépítésének, a mennyiségi fejlesztésnek köszönhető, hogy ma már a szovjet ipar képes ug-