Tükör, 1974. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)

1974-01-01 / 1. szám

1S-SZER '! Körkérdéssel búcsúzunk az óesztendőtől, köszöntjük az újat. Tizenkilencen válaszoltak: mi volt emlékezetes szá­mukra 1973-ban, s mit remélnek 1974-től? Sétálni akar a Várban Dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettes — Az óévben neveztek ki miniszterhelyettessé. A szociálpolitika és a gyógyszerellátás felada­tai tartoznak hozzám. Tizenöt évig Heves me­gyében dolgoztam. Leg­utoljára a KÖJÁL igaz­gatója voltam. Most is­merkedem az országos irányítás, ellenőrzés mindennapos gyakorla­tával,­­„tanulom” a mi­niszterhelyettesi mes­terséget. Nem könnyű munka, egyáltalán nem egyszerű. S én helyt akarok állni, igazolni, bizonyítani: nő megfe­lelhet a nehéz, felelőssé­get követelő, vezetői poszton is. — Az új évben — sok egyéb, közismert általános egészségügyi intézkedés mellett — a szociális, illetőleg a napközi otthonok öregeinek életét sze­retnénk az eddiginél nyugodtabbá tenni. S korszerűsíteni a gyógyszerészek munkáját. Központilag gondoskodunk majd a gyógyszertárak egyenletes ellátásáról. Igyekszünk megakadá­lyozni, hogy bárhonnan is elküldjék a recepttel érkezőt: nincs raktáron gyógyszer, hiányzik... Egyébként a jövőre is igyek­szem minél több egészségügyi intézményt felkeresni, a vidéki kórházakat, rendelőket, gyógyszertárakat is. Helyszíni, sze­mélyes tapasztalatok alapján dönteni, s kiadni az élet köve­telte rendelkezéseket. Magánéletemben, remélem, jövőre ha­vonta legalább egy estem jut színházra, operára, mozira. Ami bizonyos: továbbra is időt szakítok „szenvedélyemre”: sétára A Macskajátékot forgatja Makk Károly filmrendező . Az ember rádöbben: észre sem vette, elmúlt egy eszten­dő. Pedig mintha csak teg­nap lett volna 1972 karácso­nya, amikor 1973-ról faggat­tak. őszintén: a filmrendező a már bemutatott produkció­ról minek beszéljen? A még nem láthatóról pedig felesle­ges a mese. Tehát 1973-ról: a munka esztendeje volt. A hétköznapi roboté. A megva­lósításé. öt évig tervezett, félretett, ismét elővett Ör­­kény-filmem, a Macskajáték forgatásáé. Még nem kész. — 1974-ben befejezem. Feb­ruár végéig legkésőbb. Eddig ugyan már tízszer ígértem különböző időpontokat, a jö­vő februári dátumot betar­tom. Tényleg, komolyan, szent elhatározásom. Most jut eszembe: valahol Európá­ban egyszer, egy fesztiválon, filmesek hivatásos jóssal ho­roszkópot készíttettek. A di­vatos Prof. rólam kinyilat­koztatta: 1974 jelenti majd szakmailag, anyagilag életem Kíváncsian várom, vajon teljesedik-e a jöven­dölés ... Bár lehet, amilyen feledékeny vagyok, talán nem is 1974-et mondott. Világjelenségeket tanulmányoz Idr. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöéke, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója — 1973-ban megszerveztük a magyar Világgazdasági Kutató Intézetet. Munkánk célja: tudományos tájékoztatást adni a közgazdászoknak, a népgazdaságnak fontos világjelenségek­ről. Megértetni egyes összefüggéseket, könnyíteni a helyes döntéseket. Nem vagyunk kezdők, hiszen az MTA Afroázsiai Kutató Központja munkatársainak gondozásában az elmúlt években már hatvan tanulmány jelent meg magyar nyelven a fejlődő országok helyzetéről. Kiadtunk emellett rendszere­sen angol, francia nyelvű információkat is, továbbá rövid tartalmi kivonatokat állítottunk össze bizonyos témák egy­­egy időszakban megjelent fontosabb publikációiról, a közgaz­daságtudomány külföldi vitáiról. Cserepartnereink a világ országainak hasonló feladatait vállaló intézetei. 1973-ban hasznosak voltak a magyar—angol, illetőleg a magyar és az amerikai közgazdászok párbeszédei: miként értékelik a kü­lönböző problémákat. Az amerikaiakkal bilaterális kapcsolatot teremtettünk. — 1974-re meghívtak több nemzetközi konferenciára Így ta­lálkozom például vezető holland üzletemberekkel. Tanulmá­nyom készül a közgazdasági kutatás gyakorlati alkalmazásá­nak tapasztalatairól. S a legfontosabb: 1974 augusztusában lesz a Közgazdasági Társaságok IV. világkongresszusa, Buda­pesten. 2500 közgazdász hivatalos. A tanácskozást először ren­dezik szocialista országban. Napirend: a különböző integrá­ciós szövetségek közgazdászai miként segíthetik egymás mun­káját. Az én vállalt előadásom az integráció társadalmi hatá­saival foglalkozik. 4E3 Férfi műsort tervez Petress István rádióriporter — A Mikrolánc első vitája 1973-ban zajlott. E műsor ma már esténként sokak fóruma. Névvel és névtelenül mondanak vé­leményt az emberek a társadalmi problémákról. Helyeselnek, elleneznek, dicsérnek, kritizálnak. Moralizálnak. Eseteket mesélnek. Nem szakértők okítják a laikusokat. Egyszerű ál­lampolgárok gondolkodnak hangosan a mikrofon előtt az őket — s talán mindenkit — érdeklő ügyekről, közügyekről. El­gondolkoztató: nem lehetett olyan „rázós” téma, amiről hall­gatott volna a szólásra kért hallgató. Sőt. Az adásidő alatt egy-egy családnál tartózkodó riporter-kollégámnak sem kell kapacitálnia az interjúalanyokat. Egyenes vonalban vissza­szólnak, őszintén, bátran, józanul. " — 1974 januárjától, a Mikrolánc és az immáron nyolc eszten­dős Csúcsforgalom mellett, új műsort tervezek. A Lányok — asszonyok mintájára a Mi, férfiakat__ Bejelenti az új Kossuth-adót Dr. Palotás Magda, a Posta vezérigazgató-helyettese — „Szakítással” indult 1973. Megszűnt a levelek, csoma­gok hagyományos címzése. Január 1-től irányítószám feltüntetését is kérjük a fel­adótól. Tapasztalat: a kö­zönség megértette a változta­tás szükségességét, segítette a posta munkáját. A mi dol­gozóink pedig — a levélirá­­nyítás-osztás névtelen „köz­katonái” — felejtve évtizede­ken át megrögződött földrajzi megjelöléseket, megtanulták, alkalmazzák az irányítás új­szerű módszerét. Reméljük, 1974-ben a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár teljesíti még 1973-ra vállalt kötele­zettségét, átad húszezer tele­font. 1974 végére elkészül az új, kétezer kilowattos, jó vé­teli lehetőséget biztosító Kos­suth adó épülete. Megkez­dődhetnek a műszaki mun­kák. És 1975-ben üzembe he­lyezhetjük az adót. Megkezdte a második milliót Koncz Zsuzsa táncdalénekes . A legemlékezetesebb él­ményem: 1973-ban eljutot­tam Tokióba. Az 1964-es olimpiára épített fedett sportcsarnokban, a Budo­­kan Hall húszezres stadion­ban léptem fel. S aminek a legjobban örültem: elérkez­tem az egymilliomodik le­mezemhez is. Ez nyugat­európai viszonylatban is je­lentős szám. — 1974-es programom: ta­vasszal, másfél év után is­mét, egyhónapos koncert­turnét tervezek itthon, a nagyobb vidéki városokba. Együtt Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János egyelőre még névte­len, új zenekarával. S 1974 márciusában, még a hazai körút előtt, remélem, elké­szül az újabb nagylemezem felvétele.

Next