Új Tükör, 1979. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
és ezért Nyilas Misi „szellemképesen”, tehát fiúként ugyan, de női árnyékkal jelenik meg. Az árnykép különösen a feszültséggel teli helyzetekben erősödik meg. Markovits Borbála teljesítménye ezzel együtt figyelemre méltó, Misije szép, földi mesefigura, aki ugyan elveszetten tántorog az egyik világból a másikba, mégis része mindkettőnek. Az előadás, Orosz György rendezésében, tisztelgés Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóján, és ajándék Debrecen városának, ahol a darabot 22 éve játszották utoljára. A Légy jó mindhalálig-ban a közönségnek ezúttal sem kell csalódnia. A mértékletesen adagolt katarzishoz szokott nézőnek, Nyilas Misi szomorú útját végigjárva, most is küzdenie kell meghatottságával. (Képünkön balról Markovits Borka , Iván Gábor Menzelnek és a többieknek fogalmuk sem volt akkor, hogy filmtörténelmet csinálnak. Egyszerűen okos szemmel körülnéztek, hosszan, figyelmesen tanulmányozták az embereket, az arcokat, a mozdulatokat, a kapcsolatokat, életformákat. Nem ők tehetnek róla, hogy ilyen furcsán mulatságos a világ. Székely Gabriella Film FEKETE PÉTER Csehszlovák filmfelújítás Fekete Péter tvisztel. Sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben. Ifjúsági parkban, tupírozott frizurás lányok petrezselyemárulós szemének kereszttüzében. A szünetben málnaszörpöt iszik, és titokban, lélekerősítenek, fintorogva felhajt egy féldecit. Aztán este otthon végighallgatja apjától, a gondos családapától a tisztességes emberré válás kiskátéját. Másnap reggel a közértben a vezető kartárs oktatja ki a kereskedelmi tanuló kötelességeiről. Első felelősségteljes munkája, hogy civilben les fel járkálva a vevőik között, azt figyeli, ki teszi a kosara helyett a táskájába a cukorkát, vagy a heringkonzervet. Fekete Péter bambán és értetlenül szemléli a világot, a felnőttek hülyeségeit. Tizenhat éves kamasz, és Milos Forman filmjének címszereplője. Forman teljesen egyetért Péterrel, ő is csak a vállát vonogatja. De mert nem tizenhat éves bolti eladó, hanem filmrendező, bár filmrendezőnek majdnem kamasz, lefényképezi azt a világot, Péterrel együtt. Pétert jobban kedveli a többieknél, a papánál, a mamánál, a vezető kortársnál, a bolti ellenőrnél, az ifjúsági park vendégeinél, de fényképezőgépének lencséje őt is beveszi groteszk képmezejébe. A fényképezőgép 1984-ben kattant. Azóta csodájára jártak a képnek, megpróbálták megtanulni, utánozni a technikáját. A cseh új hullám bevonult az esztétikai tankönyvekbe. Milos Formannak, Jiri Hanglemez OPERAINTERMEZZÓK Herbert von Karajan új lemeze Herbert von Karajan sohasem tartozott azok közé, akik úgy vélik, hogy az előadóművész fő feladata a művek alázatos szolgálata. Ha ő foglalkozni kezd valamivel, azt biztosan a maga képére formálja. Emiatt gyakran és jogosan bírálják is egyes produkcióit. Új lemezén az operaintermezzók szintén az ő sajátságos felfogásában csendülnek fel. Az olasz színpad teatralitásait igyekszik kiküszöbölni interpretációjából, a szögletességeket lekerekíteni, és olyan frazeálási finomságokat használ, amelyekről ezen intermezzók zeneszerzői bizonyára álmodni sem mertek volna, amikor megírták műveiket. Karajan rendkívül szubtilis líraisággal szólaltatja meg majd valamennyi közzenét. Ebben persze nagy segítségére van együttese, a Berlini Filharmonikusok, a világ egyik legjobb zenekara, amely főleg ragyogó vonóskarával eszményien valósítja meg a Karajan-féle széles legatókat. Talán egyedül a Hovanscsina-intermezzo áll ellen ennek a felfogásnak: Muszorgszkij zenéje sokkal szemérmesebben érzelmes, mint ahogy a lemezen elhangzik. A többi tizenegy zeneszám tolmácsolása viszont rendkívül szép és meggyőző. Érdekesség a pozsonyi születésű Franz Schmidt Notre Dame című operájának közzenéje, mert teljesen magyaros hangvételű. (Deutsche Grammophon — Hungaroton) Kertész Iván KÁROLYI PÁL MŰVEI A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat sorra adjaki kortárs magyar komponisták szerzői lemezeit, újabb termésükből nyújtva egy-egy nagylemeznyi válogatást. Legutóbb Károlyi Pálra került a sor, aki a középső nemzedékhez tartozik. Lemezén négy szerzeménye szerepel, két szimfonikus és két kamaramű, az utóbbiak egy sorozat darabjai. Károlyi Pálnak különös érzéke van az érdekes, újszerű hangzásokhoz. L. illett ajánlat sajátságosak műveinek hangösszeállításai is: az Epilógus című kompozícióban például két cimbalom, női kar és zenekar, a Triphtongus sorozat darabjaiban pedig skürt-orgona és hegedű-orgona hangzik fel. Stílusának másik jellegzetessége, hogy rendkívül dinamikus, drámai jellegű. A művek előadói Tarjáni Ferenc, Rolla János, Lehotka Gábor, Szeverényi Ilona és Enzsöl Tünde, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. Petró János vezényletével, valamennyien magas színvonalon látják el feladatukat. A lemezborítón a zeneszerző fivérének, Károlyi Andrásnak egyik festménye. (Hungaroton) Kertész ,van DERKOVITS GYULA EMLÉKKIÁLLÍTÁSA Magyar Nemzeti Galéria Napjainkban, amikor annyit vitatkozunk, elmélkedünk a táblaképfestészet jelenéről, jövőjéről és válságáról, feltárul a látogató előtt egy 1934-ben lezárult zseniális életmű, amely döbbenetes bizonyító erővel és a művészi egyetemesség szintjén érvelve fogalmazza meg a modern festészet lehetőségeinek útját. A művész születésének 85. évfordulója alkalmából az eddigi legteljesebb Derkovits-kiállítás nyílt meg a Budavári Palotában. Olyan tárlat, amely talán végre közgondolkodásunkban is tudatosítja ennek az egészen rendkívüli művészpályának az igazát, páratlan értékeit. Derkovits Gyula benne élt és szenvedett korának minden szorításában, lüktetésében, és természetes módon ez a sors és világ adja a képek közvetlen témáját. A kitaszított ember figurájában, a gyermekét ölelő anya alakjában, a befagyott ablak táblájában megvillanó szuronyban, az őrbódéban leselkedő fegyveresben, a roppant erejű hajókovácsban az élőlényeknek és a tárgyaknak olyan egymáshoz való viszonyát ábrázolja, hogy az adott társadalmi világ konkrétsága egyben egyetemes érvénnyel is képes megszólalni. Kétségtelen, Derkovits egész művészete lírai önvallomás is, s talán ezért annyira szuggesztív, felkavaró élményt adó. Önarcképein a vonások természetszerűen hasonlóak, de a belőlük sugárzó gondolat más és más, attól függően, hogy az arc a bíró, a megalázott, a törvényeket felismerő, az eltaposott, vagy a mégis hinni tudó és akaró embert mutatja fel. És ismét újabb gondolatok kifejezőjévé válik, ha a művész társával, feleségével együtt jelenik meg a vásznon. Éppen az a legcsodálatosabb ezekben az önportrékban: azonosak az alkotójukkal, s az általuk hordozott gondolat sugárzó ereje miatt mégis mindig valami mást és ezáltal valaki mást is kifejeznek. Derkovits művészete — e kiállítás is példa rá — elevenebb, önmaga igazát bizonyítóbb, mint valaha. Mert ismét rádöbbent: a felelősséggel alkotó művész a korra, az emberi létezésre figyel. (Képünkön az Utolsó vacsora című festmény.) Harangozó Márta T. SÁNDORI ANGÉLA KÉPEI Csepel, Kisduna Galéria Nagy egyéniség mellett csak az őrizheti meg önállóságát, aki maga sem gyenge karakter. T. Lándori Angéla ilyen nevében a T. betű azt jelzi, hogy első férje halála után a nagyszerű parasztfestő, Tóth Menyhért felesége lett. S közben megőrizte saját hangját, egyben továbbfejlesztette képességeit. Lándori Angéla 1908-ban született Milánóban. 1934-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként, majd Szőnyi István lett a mestere. Ilyen hatások nyomán jutott el egyéni hangvételéhez. Hogy szól ez a hang? A szenvedély, a dinamikus felületkezelés tükrözi, az ecsettel megfogalmazott prófétai hit. Ez a festői-emberi magatartás jelenítődik meg az Atlanti-óceán szigetén megfigyelt halászain és a jelképes értelmű Szomjúságon. A heves gesztus odaadást jelöl, az ember iránti odaadás megfellebbezhetetlenségét. Éppúgy lobog benne a szenvedély, amikor a Santa Lucia-krátert szemléli Las Palmas környékén, mint amikor fákat, köveket, tengerpartot, menekülteket, sorsokat hordozó arcokat fest — akár a Kanári-szigeteken, akár Miskén, Tóth Menyhért hűséges társaként. Ezek a figurák látszólag barbárok, de olyan erősek és tiszták, hogy épp kidolgozatlanságuk jelzi véglegességüket. (Képünkön a Kanári-szigetek című festmény.) Losonci Miklós AMBRUS IMRE GRAFIKÁI Csók István Galéria Két évtizeddel a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola elvégzése után most kezdi másodszor építeni életművét — új hazájában — Ambrus □ 3