Új Tükör, 1983. július-szeptember (20. évfolyam, 27-39. szám)
1983-07-03 / 27. szám
zönség elé. A Budai Táncfórumon bemutatott Bújócska című összeállításban például fennállásuk öt éve alatt első ízben tűztek műsorukra olyan koreográfiákat, amelyekhez nem — a műhelymunkában kezdettől részt vállaló — Rossa László komponált zenét a táncművek születésével párhuzamosan. Györgyfalvay Katalin ezúttal Bartók Béla Gyermekeknek, Hegedűdnók és Mikrokozmosz sorozatának részleteire két játékos etűd mellett egy visszafogott hangulatú, technikailag különösen igényes Kis rondát komponált három lányra, s az egész műsornak címet adó Bújócskát, melynek formálásmódja egyedülálló — hiszen a tánckompozíció egészében a tér nem „mozdul” —, poétikussága mélyén pedig a halál és fátum kérdései bujkálnak. A műsor másik új vonása a groteszk hangvétel megjelenése a társulat művészi arculatát meghatározó Györgyfalvay Katalinnal éppúgy, mint a meghívott vendégalkotóknál: Bognár József remek Don Quijote- jában és Molnár Lajos Ajtók című túlméretezett koreográfiájában. Györgyfalvay Katalinnak azonban nem igazán sajátja a groteszk, így a Példázat bokázókra és a Tanmese más műveinek formai gazdagságával és tartalmi sokrétegűségével összevetve jóval egysíkúbb és didaktikusabb. Egyszerűségében is szertartásos hangulatot sugároz viszont a finn népballadára komponált, két kiváló férfitáncos által előadott tömör és feszült Unisono. A vidéki és szakmai előpremieren már látott Három szólam pedig Györgyfalvay egész alkotói pályájának ismét egyik kimagasló állomása. A koreográfia érzelmi és intellektuális nyitottságot, táncos „olvasottságot” követel a nézőtől, mert a három zenei és mozgásszólam csak egyidejűleg, egymásra vonatkoztatva kap jelentést. Az azonos előadói színvonalon életre kelő koreográfiákból egyenetlen műsor született, de úgy, hogy a kevéssé sikeres koreográfiák mellett olyanok állnak, amelyek a kortárs európai táncirodalomnak is kiemelkedő darabjai! Fuchs Lívia dájában Marka, a tündérlány és Lukas, a favágó tragikus szerelmének történetét beszéli el. Hol elvont, költőien stilizált, hol a látvány közvetlenül meggyőző erejével ható felvételein megelevenedik az erdő, életre kelnek különös lakói. De Iljenko számára a népmese, a babona, az erdő álomvilága csupán csak díszlet, misztikus háttér. Filmje az általános emberi tulajdonságokról, vágyról és csalódásról, életről és halálról, s mindenekelőtt az őszinte érzések megbecsüléséről, az igaz, tiszta szerelem vállalásáról szól. Elmúlik egy év, beköszönt a tél, s a földhözragadtság, a kicsinyesség, az emberi gyarlóság megöli a szerelmet. Lukas későn eszmél, már hiába keresi a könnyelműen elherdált boldogságot. Fájdalmasan keserű alkotás az Erdei ballada. Szomorú hangulata, sötét tónusú képlei és nyomasztó látomásai mögül azonban fölsejlik egy apró reménysugár. Iljenko a még romlatlan, felnövő nemzedékbe vetett hite. Hollós László ERDEI BALLADA Színes szovjet film Jurij Iljenko rendező-operatőr érzékletesen szép, szimbolikus képi világát először a Paradzsanov rendezte Az elfelejtett ősök árnyaiban, majd saját, s immár legendássá vált alkotásában, a Fekete tollú fehér madárban csodálhattuk meg. Most Leszja Ukrainka, a századfordulón élt ukrán költőnő klasszikus verses mesedrámáját filmesítette meg. Magával ragadó, gyönyörű film-balla Hanglemez PEGE LIVE Pege Aladár sokéves méltatásai sosorán elkoptak a jelzők. Hogy ragyogó virtuóz, „magányos csillag”, félelmes szelidítője hangszerének, a bőgőnek, két évtizede közhely számba megy. Alighanem elege van az ünneplés szóvirágaiból. El-elképeszti tehát elkényelmesedett kritikusait, meglepve őket fegyvertárának tartalékaival. Nyilvános koncertek felvételeiből ötvözött új lemezén gazdag árnyalású zenét tálal. Valamennyi szám a saját szerzeménye, s egyszersmind ő a hangszerelőjük is. Akkora mozgástér teremtődik így alkotói leleménye számára, hogy a remek nyitás, a petárdáit rögtön robbantó Bop tánc után sem kell fékeznie lendületét. Váltásai — tempóban, hangvételben, harmonizálásban — külön is elragadóak. Tévedhetetlen biztonsággal mozog a bebop ugratóin csakúgy, mint a szving simább mezőin, vagy a rock-dzsessz ingoványos terepén. Tizenkét hangra írt variációja a lemez A-oldalán: a free jazz szédületes mutatványa. Ehhez a kötetlen ötlet-feleseltetéshez viszont olyan partnerre van szükség, amilyen a világ egyik legjobb trombonosa, Albert Mangelsdorff. Pege egyébként is kiváló ,,csapatot" toborzott maga köré. Tanúi lehetünk az Esti randevút megszólaltató nemzetközi kvintett lenyűgöző összjátékának: Erich Kleinschuster, Lee Harper, Fritz Pauer és Erich Bachträgl a különleges hanghatások és a rögtönzés színeivel bűvöl el. A B oldal a tavalyi rádiós debreceni dzsessznapok programjából nyújt HOVA LETT Nagy Feró és a Bikini Tudatják: megvannak. Olyannyira, hogy egy korábbi kislemez után most egy tizenkét számos nagylemezzel jelentkeztek. Nagy Feró — mert ő már régen nem Ferenc rajongóinak — és új csapata a Bikini LP-je megjelent a hanglemez boltok polcain. Ki csinál szódát — kérdezik az egyik legsikeresebb számukban. A mindig megújulni képes zenész mondata azóta szállóige lett; szóda , popzene, szódacsinálás pedig a zene, magatartás, önkifejezés egysége. A jelenlegi összetételben felálló együttes tavaly alakult. A hazai új hullám egyik legreprezentánsabb és legkövetkezetesebb frontembere az átlagos fülnek kissé nehezen érthető és fogyasztható szódával állt elő. De az, hogy érdekes, izgalmas, elgondolkoztató és figyelemre méltó ez a mostani vállalkozás az vitathatatlan. Egy korábbi nyilatkozatában a zenekarvezető, szövegíró, énekes és „szódagyáros” mondta: „gyakorlott szódaivókinak meg se kottyan. Aki viszont félti a torkát, óvatosan kortyolgassa, nehogy megártson.” Egy biztos, már a borítón érezhető, hogy mindent beleadott a tervező, hogy hű maradjon a lemez tartalmához. Az ember nehezen ismeri ki magát rajta. Csak forgatja, forgatja, ízlelgeti ... De azért egy idő után összeáll a kép. (Start) Látó János felett ajánlat kóstolót. Itt már Pege hazai kvartettje játszik, rutinosan és fölényes eleganciával. Németh János, Tornóczky Ferenc és Szabó Ferenc — e három összecsiszolódott muzsikus — fesztelenül tolmácsolja Pege Aladár melódiáit, anélkül, hogy föllazítaná az együttesre oly jellemző fegyelmet. A bőgőszólók pedig mindenütt káprázatosak. Vibráló élénkség és méltóság találkozik az érett zenei gondolkodással. A nemes veretű Ostinato II. egyúttal hangszerelési mestermű is, méltó lezárása a lemeznek. (Hungaroton) Kaán Judi GALETA FILMJEI ÉS FOTÓI Fiatal Művészek Klubja A kiállítás fotóanyagán első pillanatban érezhető, hogy alkotójától nem idegen a filmes szemlélet. Folyamatfelvételek, egymásba csúsztatott képek, fotósorozatok láthatók a jugoszláviai fotóművész, Ivan Ladislav Gaileta tárlatán. A művész alkotói alapállása szerint a fényképek dokumentatív-meditatív médiumok. A fotó- és a filmtechnika adta lehetőségeit variálja az alkotó. Nem eleve izgalmas, jelentős, fontos mozzanatokat örökít meg, csak a műben, a mű által vállik fontossá az életből kiragadott jelenet — éppen azért, mert művé válik, mert alkotás közben több lesz önmagánál. A deszkahulladék, a vályogház dokument-fotósora tematikájában hord bizonyos szociologizálást , ám a klubban vetített filmek bizonyítják, hogy Galetánál nem elsődlegesen fontos ez a mozzanat. Még leginkább a függöny mögül előjövő, majd amögé visszatérő emberek sora áll össze képregénnyé, vagy inkább filmforgatókönyv-vázlattá. Érdekes az optika beállításával irreálisnak tűnő helyzeteket teremtő, a valamennyiünk mozgását szabályozó, irányítóközlekedési táblákat bemutató sorozat. A táblák a képek függőleges tengelyében állnak, s ezekhez képest környezetük meg-, illetve felbillent. A valóságos ferdülés képi helyreállítása a többi részletnél ellentétes hatást vált ki. Filmjei hasonló hatásúak, csak az idő lehetőségeit is kihasználva tartalmasabbak, komplexebbek. Az álló kamera és a mozgó vetítő lehetőségeit, a sík- és térbeli vetítés illúzionizmusát, a többidejűség egyidejű átélésének élményét s a folyamatmegfordítás képi- és hang-effektusainak hatását érzékeltetik, illetve vizs gálják Chikán Bálint A NAGY ISTVÁN CSOPORT Cegléd, Művelődési Központ Lehetett volna egyfajta festői Magyarország-térképet rajzolni: ezen ott látható Szentendre, Vác, Zebe □ 3