Új Tükör, 1985. január-március (22. évfolyam, 1-13. szám)

1985-01-06 / 1. szám

Hifi nifí Il A­­ feldolgozó szobrok, és az Ótesta­­mentum könyveihez kapcsolódó grafikák nagyszerűen egészítik ki egymást, ahogyan tulajdonképpen elkészítésük idején is ugyanazt a célt szolgálták; széles körben nép­szerűsítették a bibliai példázatok er­kölcsi tanulságait. A középkor fo­lyamán — írja a grafikai kiállítás ismertetőjében dr. Zentai Loránd — a Biblia két része teljesen összekap­csolódott. A skolasztikus teológia az Ótestamentumot az új megjövendö­lésének, az Újszövetséget a régi be­teljesülésének tekintette; bonyolult rendszerben rendelte egymás mellé a különböző eseményeket, helyzete­ket, személyeket. Ennek megfele­lően a művészet a tipizáló ábrázo­lásmód alkalmazásával az ótesta­­mentumi személyekkel, események­kel Jézus életének eseményeit jelké­pezte. A mai néző számára ennek az utalásrendszernek a megfejtése meg­lehetősen nehéz feladat, már csak azért is, mert az antik görög-római művészet hatásának, majd a protes­tantizmus eszméinek jelentkezésével ez az ábrázolásmód jelentősen vál­tozik, a lapok új, aktuális jelentés hordozóivá válnak. A kiállítás a rendező szándéka szerint csak arra tart igényt, hogy „szerény bevezető” legyen az ótestamentumi tárgyú művek világába, a kétszáznál több lap azonban ennél jóval nagyobb feladatot teljesít. Azt már csak mel­lékesen teszem hozzá, hogy — mint néhány korábbi grafikai válogatás is — újra olyan nagyszerű munkák kerülnek itt egy időre a közönség elé, mint Albrecht Dürer, Lucas van Leyden metszetei, Rembrandt lap­jai. Kár, hogy nem jelent meg rész­letesebb, bővebben illusztrált kata­lógus. (Képünkön Rembrandt réz­karca az első emberpárról) P. Szabó Ernő májában az embert állítja közép­pontba. Középpontba a szó valódi jelentésében. „Hőse” sorsának, élet­helyzeteinek értelmezésére pedig éles peremű, síkot-teret mozgató vagy elcsitító, nagy felületekkel osztja-tagolja a képmezőt. Az iga­zán egyéni vonást az átlósan zuha­nó vagy magasba törő, párhuzamos vonaldarabok rendjéből kibomló raszter kölcsönzi műveinek. Többségében sokszorosított lapo­kat mutat be. A néző számára az igazi meglepetést az anyag egysége testesíti meg. Pedig a szélső határok között tizenöt esztendő íve feszül. A műveket egybefűző tekintet piros, fekete, fehér, kék, zöld bábuk folt­jain siklik körbe. Állva, megdöntve, magányosan, párosan vagy egymás­ra préselve szervezik a kompozíciót. A letisztult gondolat a formák, sí­kok, színek változataiban nyer más és más jelentést. Deim roppant le­leménnyel variálja kevés motívu­mát, s így képes az ember elütő ér­zelmeit, sorsának fordulatait jel­képpé formálva közvetíteni. A sze­relem, öröm, bánat, szenvedés és gyász olyan érzékletesen van jelen lapjain, hogy nem szorul a cím kí­nálta támaszra. Elvontságukban is valósággyökerű művek ezek, ame­lyek a rend, a tisztesség, a becsület és harmónia áhítatából táplálkoz­nak- Salamon Nándor DEIM PÁL KIÁLLÍTÁSA Győr, Műcsarnok Rövid idővel ezelőtt úgy látszott, si­kerül köztéri szoborként felállítani Deim Pál szorongatóan tiszta plasz­tikáját. A Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére, máig fő műveinek egyike azonban elbukott a helyi gondolkodásmód gyepűin. A festő egy kamaratárlat terjedelméig mégis utat talált, hogy hirdethesse sajátos szimbólumokba rejtett igéit Győrben is. Deim nem tartozik a sűrűn szereplő művészek közé. Szin­te szemérmesen rejtőzve, megfontol­tan dolgozik. Minden munkája igé­nyességről tanúskodik, s egy sajátos képi világról. A szentendrei hagyo­mányokat továbbgondolva bábu for­ FOLYÓIRAT HISTÓRIA A História 1984/5­6-os összevont számában a „Hadsereg és Társada­lom” problémaköréről, az ókori Spárta militarizált államszervezeté­ről, a római birodalom légióiról és a különböző korok magyar hadseregei­ről olvashatunk tanulmányokat. Né­mely összefüggésre még ma is érde­mes figyelnünk... A magyar és a román történetírás vitás kérdéseinek tisztázásához járul hozzá a „Közös dolgaink” című ösz­­szeállítás. Kende János és Sipos Pé­ter írásukban megjegyzéseket közöl­nek Mircea Musat és Florian Tana­­sescu román történészek cikkéhez, amely a bukaresti Anale de istorie 1982/5-ös számában jelent meg „Az 1918-ban egyesített román állam együttélő nemzetiségei” címmel. A História teljes fordításban közli a román szerzők cikkének első részét, amely Magyarország történetét tárgyalja, a Tanácsköztársaság, va­lamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása idején. A cikkek közlése nem csupán a történészek, de a lap olvasóinak tárgyilagosabb véleményalkotását is elősegítheti. Glatz Ferenc „ ... tisztelve egymás hitét, nyelvét, függetlenségét, sza­badságát ...” című cikkében két haj­dani, egymástól elszakadt jó barát, Barbus Jenő nyugalmazott kolozsvá­ri egyetemi könyvtárigazgató és Hó­­man Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter levélváltását adja közre. A levelek 1940. augusztus 30-a után a második bécsi döntést követően születtek, amikor visszacsatolták Ma­gyarországhoz Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Barbus Jenő Bukarest­ben keltezett levelében a román— magyar együttműködés megteremté­sét sürgeti. A témakört Lipcsey Ildikó írása zárja a tavaly elhunyt Kurkó Gyár­fásról, a romániai magyarság egyik kiemelkedő politikai vezetőjéről, el­ismert népi íróról. K H J fí H A TUDÁS FÁJA ÚJ TÜKÖR / Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Főszerkesztő: BENJÁMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kéz­besítőknél és a Posta Hírlap Irodánál (Postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: negyedévre 120,— Ft, 12 évre 240,— Ft, 1 évre 480,- Ft @ 84.3020 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.­ ­ Semmi kedvem mindennap kísértésbe esni!

Next