Új Tükör, 1988. április-június (25. évfolyam, 14-26. szám)
1988-04-03 / 14. szám
A Galambok című filmdrámában az a legértékesebb és egyben legrokonszenvesebb vonás, ahogy a hőn áhított béke első pillanatait követő ocsúdás légkörét idézi. Ez a nehéz sorsú, kiábrándult felnőttek, fáradt és elgyötört gyerekek, ügyeskedők és gazemberek, a fronton megszokott erkölcsi normák szerint élők és az újrakezdéshez gyengék alkotta — a piros betűs ünnepek színhelyeitől távol levő — világ nagyon szemléletesen és hitelesen rajzolódik ki a szovjet rendező filmjében. Kár, hogy ábrázolásimódszerének erőteljes realizmusát Szolovjov egy idő után odadobta a rosszul értelmezett filmnyelvi modernség, az erőltetett képi szimbolika és az átpoetizált látvány kedvéért. A stílusváltás eredménye igencsak lehangoló. A sejtelmes ellemfényekkel ügyeskedő kimódolt beállítások révén az önmaga újszerűségétől meghatódott művészieskedés tolakszik erőszakosan előtérbe, végképp kudarcra kárhoztatva ezzel az alkotói remeklést ígérő kezdetet. G. P. DEL Spanyol film Nyomasztó titkok, a múlt ködébe vesző, de fájdalmat és nyugtalanságot tápláló rejtélyek árnyékolják be egy kamaszodó kislány családjának az életét. Az 1957-ben, Spanyolországban játszódó történet emlékképekből építkező monológ, amelyben az immár felnőtté lett hajdani gyerek idézi fel apja és anyja alakját, próbálja meg utólag megfejteni és megérteni a később tragédiát okozó rejtélyeket. Victor Erice rendező filmdrámája a kislány szemszögéből, a gyermekkori hétköznapok eseménytelenségébe ágyazva láttatja azt a tragikus folyamatot, mely a csodálattal ajnározott apa fokozatos lelki összeomlásától, gyermek és szülő egyre torzuló kapcsolatán át a férfi öngyilkosságáig tart. A lassú tempójú, az emlékek hangulatokat felelevenítő cserepeiből összeálló mozaik azonban hiányérzetet szül a nézőben. A polgárháború idején a köztársaságiak oldalán álló, apjával politikai okok miatt szakító és ezért a szülői házból menekülő apa alakja túlzottan körvonalazatlan ahhoz, hogy együttérzésünk és érdeklődésünk kialakuljon. A háttérben halványan felsejlő beteljesületlen szerelem motívuma az egyetlen — de korántsem elég biztos — fogódzónk a rejtély kiderítéséhez; a helyét nem lelő férfi keserű boldogtalanságának és örök elvágyódásának a megértéséhez. A Dél című spanyol alkotás inkább részleteiben, egy-egy atmoszférateremtő képsorával bizonyul hitelesnek. Az összbenyomást azonban — a film többnyire divatosan és erőltetten pszichologizáló hangvétele, a mesterkéltség, a művészieskedő lélekvájkálás határozza meg. Gáti Péter Hanglemez ÖT ZENEKARI MO Vezényel Fischer Ádám Egy népszerű matiné műsoranyaga — két lemezoldalon. Ez lehetne az alcíme az ÁHZ és Fischer Ádám közös, új produkciójának. Csajkovszkij 1812 nyitányát, Szláv indulóját, Hacsaturján (mindenféle hang- TÜKRÖZŐDÉS szeres átiratban is hallható) Kardtáncát, Saint-Saëns Haláltáncát és Ravel Boleróját bizonyára azok helyezik ismételten a korongra, akik kedvelik a harsányan pezsdülő, motorikus ritmusokat, a száguldó futamokat, az ütőhangszerek kórusának fel-felragyogó hangmasszáit. Csajkovszkij 1812 nyitányát — saját vallomása szerint — „kevés odaadással” komponálta egy templomavató ünnepre, ám remek színérzékét, imponálóan biztos szerkesztőkészségét, romantikus lendületét most is érvényre jutatta. Így aztán ez a nagylélegzetű, pátoszos-romantikus hangvételű nyitány — melynek töredékei oly gyakran segítették a kosztümös történelmi filmek rendezőit a hatás fokozásában —, máig megőrizte szuggesztivitását. A lemezen hallható másik kiemelkedő kompozíció Ravel Bolerója, ez az azonos témát óriási crescendóvá fokozó „harmonizálási és hangszerelési kiskáté”, mely minden újabb megszólalásban ellenállhatatlan. Az Állami Hangversenyzenekar dicséretes buzgalommal követte Fischer Ádámot, aki e felvételen is tanújelét adja orchesterművészetének, pontos vonalrajzra törekvésének. Fischer szép pianókat, fergeteges-hatalmas tuttikat szólaltat meg, bár a jeles dirigenst a produkció nem képességei csúcspontján mutatja. Valószínűleg maga is „átmeneti otthonnak” tekinti a romantikának azt a korszakát, melyben olyan alkotások jöttek létre, mint amilyen az 1812 nyitány és a Haláltánc. (Hungaroton) Albert István EZ A VILÁG OLYAN VILÁG Karikás együttes Serge Failonival szólva: zene vagy nem zene. Az amatőr és hivatásos szónak igazából nincs értelme. S mégis, ha létezik jóízű „amatőr zenélés”, akkor ezt elmondhatjuk a debreceni Karikás együttesről, amely 1981 óta játszik, illetve, énekel mostani összetételében (Juhász Erika, Tóthné Dénes Anikó, Erményi István, Hegedűs Csaba, Römer Ottó és Tóth Gábor) az orvosi praxist folytató dr. Hegedűs Csaba vezetésével. Közülük csak Römer Ottó hivatásos muzsikus. Játékmódjukban nagy fontosságú a két női énekes, amennyiben az ízesen és tisztán előadott dalokat szinte minidig kísérettel és együttesen szólaltatják meg. Az itt-ott felcsillanó szólók azt mutatják, lenne erre is képességük. Az együttes hangzásképének kialakításában a hangszeres stáb játszik döntő szerepet. Mindenféle technikai megoldást briliánsan valósítanak meg. Bőségesen élnek a strófák közötti zenekari közjáték eszközével. Zenéjük sokarcúságát az adja, hogy mernek élni azokkal a bartóki feldolgozási módszerekkel, amelyek kétségtelenül mindmáig az egyetlen olyan utat mutatják, amelyen tovább lehet haladni a népdalfeldolgozás területén. A hanglemezt áthatja egyfajta feszes, metrikus lüktetés. Frissességet kölcsönöz ez az egyes daraboknak, bár minden bizonnyal a táncházas gyakorlat rejlik a háttérben. Itt-ott talán líraibb színeket is érdemes lett volna felcsillantani. Kár, hogy e különösen becses zenei és felvételtechnikai értékeket felmutató albumhoz csak keveset mondó, kurta ismertetés kapcsolódik és hiányzik a dalok szöveganyagának közreadása. (Radioton) Biernaczky Szilárd ÚJ TÜKÖR / Képes kulturális hetilap Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 222-408 Főszerkesztő: FEKETE SÁNDOR Főszerkesztő-helyettes: GYURKÓ LÁSZLÓ, KOROSPATAKI KISS SÁNDOR Kiadja: PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. 1906 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója HU ISSN 0133-1361 (T88.0632 Athenaeum Nyomda, Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezérigazgató. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A szerkesztőbizottság tagjai: FEKETE SÁNDOR GYURKÓ LÁSZLÓ KELETI ÉVA KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR NÁPAI FERENC_____________________ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (Hetir) Budapest XIII., Lehel u. 10 A. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a He.ir 215-90162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: negyedévre 120,— Ft, fél évre 240,— Ft, 1 évre 480,— Ft