Új Tükör, 1988. október-december (25. évfolyam, 40-52. szám)
1988-10-02 / 40. szám
2. Könyv VIDÉKEN ÉLNI Tüskés Tibor szociográfiája Vidéken élni: gyökerek, meleg személyes élmények, felfogható társadalmi környezet. Vidéken élni: hátrány, kiszolgáltatottság, stigma. A vidéki szó még ma is sokszor provinciálist jelent, gyakorta teljesen igaztalanul, hiszen éppen az utóbbi években lehettünk tanúi vidéken — például Tüskés Tibor otthonvárosában, Pécsett — az irodalom, a művészetek felvirágzásának, a tudományos műhelyek kialakulásának. A vidékiség előnyeivel, hátrányaival Tüskés Tibor már nemegyszer szembenézett, esszében, könyvben (és munkája megjelenése után személyesen is tapasztalhatta a vidékiség hátrányait a helyi hatalmak rosszallását kiváltva). Most újra szembenéz vele. Háttérként felrajzolja a magyar településrendszer kialakulásának történetét, a hasonlóságot, eltéréseket, azt a centripetális erőt, amely Budapest felé húz: vasútvonalat, beruházást, tehetséget. És szembeállítja vele a vidéki élet kitáruló lehetőségeit, azt a társadalmi változást, amely legalábbis a vidéki városokban több esélyt ad ma az alkotni vágyásnak és az értelemnek, mint régebben adott — és persze, főként kisebb településeken, a tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot, az élet megszervezésének nehézségeit. Mindezt már nemcsak elvont példákkal, hanem személyes élményekkel is illusztrálva. Mint ahogy ő maga, szüntelen tevékenységével, gazdag és változatos munkásságával is könyve fő mondanivalóját igazolja: a vidék pálya, ha nem is akadálytalan pálya, amely felől ÚGY HÍVTÁK, HOGY „EZREDES ÚR” David Siqueiros memoárja Manapság nem mindennap olvashat az ember visszaemlékezést egy igazi kétségek nélküli, hithű forradalmártól. Unalmasabb lenne a helyzet, ha főhősünk valami száraz pártapparátnyikként szerzett volna magának nevet, Siqueirosnak azonban egész viharosélete az aranyfedezet — róla sok mindent állíthatnánk, csak azt nem, hogy unalmas személyiség volt. A híres mexikói falfestészet egyik szülőatyja végigharcolta a mexikói forradalmat, a spanyol polgárháborút, részt vett a Trockij elleni első merényletben, és legalább annyi időt töltött száműzetésben vagy börtönben, mint a különböző frontvonalakon. E könyv is börtönben készült 1960 és 1964 között, amikor „felforgató tevékenység” (értsd: sztrájkok szervezése) miatt utolsó, négyéves büntetését töltötte. Nem írta — az írás pepecselő lassúsága nem illett volna hozzá —, hanem egyik rabtársának diktálta, ezért fordulhatott elő, hogy olyan elbűvölően csapong a különböző események és helyszínek között. Az ismétlődések természetesen árulkodnak; Siqueirosnak nem sajátja az álszerénység, és a tárgyilagosság nyűge nélkül, a maga meggyőződése szerint képes a világot és benne útitársait értelmezni. Ahogy egyöntetűségének elképesztő energiája árad, még nagyotmondásait is megbocsátjuk, és végül tiszteletet ébreszt olvasójában — ő képes volt úgy ndni egészen 1974-ig, hogy töretlenül higgyen eredeti ideáiban: Sztálin nagyságában, a világforradalomban, és saját muralista művészete egyedül üdvözítőségében. (Európa) Torma Tamás tekés intézmények adnak igazán szerepet. Az irodalom igaza című tanulmányválogatásában is elsősorbantanári tapasztalatai kapnak hangot, például azokban az írásaiban, amelyek a külföldi hungarológiaoktatás tapasztalatait összegzik. Részben azzal a céllal, hogy a hasonló „magyarságtudományi” műhelyek fel tudják használni ezeket a tanulságokat. A kötet címében utalás rejlik: annak idején a csehszlovákiai magyarság kiváló szellemi vezetője Fábry Zoltán írt hasonló címeket a könyvei elé. A gondolat igaza, A béke igaza. A prágai magyar tudós könyvének választott címe által is a csehszlovákiai magyar kisebbség humanista hagyományait vállalja. Persze, ezeket a hagyományokat folytatják a kötetben olvasható tanulmányok és esszék is, amelyeknek nagyobbik része eredetileg cseh nyelven jelent meg, és egyegy klasszikus írónkat, a többi között Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Karinthy Frigyest, Füst Milánt, Déry Tibort, Németh Lászlót és Weöres Sándort mutatta be a cseh olvasóknak, irodalmunk cseh barátainak. (Madách Kiadó) Pomogáts Béla David Alfaro Siqueiros hívtak..Kredes ur" • mm MÜLLER PÉTER VILÁGCIRKUSZ nálkozik a tenni akarónak. Annak, aki az életét a Tüskés Tibor által idézett Németh László-i meghatározással vállalkozásnak tekinti. (Móra — Kozmosz Könyvek) Szász Imre AZ IRODALOM IGAZA Rákos Péter tanulmányai Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem magyar professzora évtizedek óta oktatja nyelvünk és irodalmunk ismeretére a cseh fiatalokat. Ebben a minőségében egyszemélyes kulturális „intézmény”, hiszen nemcsak írókat és könyveket kell bemutatnia, a magyar történelmet és művészetet is az ő révén ismerik meg a prágai hallgatók, általában a cseh kulturális közvélemény. Igazi „hungarológus”, minthogy ennek az összegző tudományos ágazatnak éppen a külföldön működő kis magyar kulturális sziget NINCS FÉLELEM Zonda Tamás versei Módjával ironikus költőnek mutatkozik Zonda Tamás első verskötetében; hangja nemegyszer a hatvanas évek jugoszláviai magyar avantgárdjára emlékeztet. Példaképei között alighanem Petri György is előkelő helyen áll, s a korán elhunyt Ladányi Mihály gesztusai is felfedezhetők némely költeményében. Nem pár év óta ír verset. Hogy kötetnyilvánossághoz csak most jutott, annak valószínűleg az a magyarázata, hogy nem irodalommal kapcsolatos a foglalkozása: orvosi pályán tevékeny. Legérdekesebb kísérleteit a természetének, úgy tetszik, megfelelő groteszk alkotásai közt találtam fel; van bennük valami hetyke elkeseredés a világ folyása miatt, ugyanakkor, ha úgy hozza a gondolatok csapongása, magát se kíméli a mégoly fájdalmas oldalvágásoktól. Jellemző rá a látszatokban nem hivő, határozatlanság. Groteszk elemektől mentes verseiben nem oly talányos; bennük nyilvánvalóbb rokonszenves érzelmessége, természetszeretete, a modern férfi-nő viszony szép reménytelenségének rézkarcos ábrázolása. Megfigyeléseiből „csinál” tehát (gyakran töredékes) költészetet a (néhol egyénieskedőn) eredeti szemléletű lírikus, szelíden meghajtja fejét a Várható Életdrámák előtt, akár jók, akár rosszak is lesznek azok. Sohasem titkolja, hogy a Kedvező Fejlemények kiharcolásához önsanyargatóbb művészi kíméletlenségre, élességre volna szüksége. Talán arra a kristályos keménységre, élességre, amely a honi költők egy másik „örök barátját” tette felejthetetlenné:Szabó Lőrincet. (Szépirodalmi) Iszlai Zoltán VILÁGCIRKUSZ Müller Péter regénye Látszólag — és szerzői bevallás szerint is — életrajzregény ez a könyv: Ernst Ludwig Kirchner német expresszionista festőéletútja kapcsán villannak fel az események. Körülötte ott kavarognak barátai, a századelő németországi művészeti életének ismert alakjai. Ám, a theatrum mundi már kevés a világ abszurditásai és abnormális voltának kifejezésére. Ezért a szerző a circus mundi kellékeihez folyamodik. Főhősét „beöltözteti” Fehér Bohócnak (és Direktornak) és a kopott, vidéki cirkusz porondját világméretűvé tágítja. Nem mellékes, hogy Müller Péter számára ez a világ elsősorban Közép- Európa. Ez az azonosítás már csak azért is helytálló, mivel e század meghatározó eseményei és világégései mind-mind Közép-Európában érlelődtek. Müller Péter világcirkuszának porondján — a klinikai és a biológiai halál közötti négy perc alatt — nemcsak Kirchner sorsa és a nagy tárgyi tudással megjelenített események elevenednek fel, hanem mindazok a kérdések, melyeket Művészet és Valóság viszonya felvetett az elmúlt évtizedek során e zaklatott térségben. Nem könnyű olvasmány, nem szórakoztató lektűr, hiszen merészen szökkenő asszociációi, utalásai, félmondatai igénybe veszik az olvasót. De, úgy tetszik, ez is a szándék, hiszen egy köznapi beszédfordulat stílusszervező elemmé növesztésével az író megszünteti az olvasó kívülálló szerepét, és szinte bevonja a történésekbe. E cirkuszi látomás nemcsak jó regény, hanem arra is cáfolat, hogy az élet nagy kérdéseiről csak terjedelmesen lehet szólni. (Szépirodalmi) Horváth Sz. István Kiállítás A HAJLÍTOTT BÚTOR Iparművészeti Múzeum A Thonet név, következésképp a tonettbútor máig kisebb részben megbecsülő, zömében lekicsinylő fogadtatásra számíthat Magyarországon. A modern fogékonyság kétségtelenül növelte, ám az újsznobéria halványította a másfél százados bútorlelemény fényét. Most egy, hazai viszonylatban gazdagnak mondható kiállítás igyekszik bebizonyítani, milyen sokoldalú, máig ható fejlődésnek vetette meg az alapját hajlított Thonet-hintaszék 1860-ból