Tündérvásár, 1927 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-02 / 1. szám
Személyek:áspár (őszszakállú öreg ki); Menyhért (páncélos fiatal ily); Boldizsár (szerecseny); Gáspár szolgája. ?Azt a kis jelenetet, ami a feliki népnél szokásos Háromilyok újévtáji ,betlehemisóinak mintájára van írva, ahol eljátszhatják a gyere- Nem kell hozzá más, csak kis papirbetlehem a jászolfekvő Jézuskával, föléje ített fényes aranycsillag- A királyok vállán palást, kön papirkorona van. Aecsenkirály a földön fekve ik, mikor Menyhért odalép, léje ül és szintén alváshozül. Mikor ő is lefeküdt, akjön Gáspár a szolgájával.Áspár (jön): t aludjunk. Fáradt vagyok, esszé utat jártam, árom hete kóborolunk. legen országom. Irta: Kosáryné Réz Lola Szolga (pokrócot térit le, de egyszerre megijed): Jaj, uram! ,Ez szörnyűséges, Bár sohase látnám! Ki alszik itt! Oly fekete, Mint maga a sátán! Mellette meg egy katona Éles, széles kardja! Fussunk, uram! Merrefussunk. Jobbra-e vagy balra? Gáspár: Sem nem jobbra, sen, nembalra. Senkitől sem félek. (Leül. Az alvók ébrednek.) Kik vagytok, mi jóban jártok. Két derék vitézek? Menyhért: Messze van az én országom. Hadseregem tenger. Fel van fegyverkezve karddal S íjjal minden ember. Mégis magam elindultam Messzi vándorlásra, Vezetett egy régi csillag Csodás csillogása. Boldizsár: Még messzibb az én országom, Meleg a nap nálunk. Még télen is csak kötényben S nyakkendőben járunk. Mégis magam elindultam Messzi vándorlásra, Vezetett egy égi csillag Csodás csillogása. Gáspár: Az én hazám is messze van Hetedhétországon, Gyönge vagyok, öreg vagyok, Utam mégis járom. Mint titeket, oh királyok, Ébren álmot látva, Vezetett egy égi csillag Csodás csillogása. Nézzetek fel! Ott ragyog S vonz magához engem. A világnak Megváltóját kell arra meglelnem. Menyhért: Oh, bölcs, én is arra vagyom. Ez a csillag vezet. Sok csábiban győzelemre Vittem hű népemet.