Turista Magazin, 1973 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Az 50 éves Szovjetunió Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. de­cember 30-án nyilvánította ki a Szovjetek I. össz-szövetségi Kong­resszusa a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének megalaku­lását. Ezzel a lépéssel a világ törté­nelme új irányt vett, a föld egy­ötödén létrejött a szocialista társa­dalom. Ez a ma már világosan érzé­kelhető történelmi sorsfordulat a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének, a proletárdikta­túra kivívásának eredményeként vált lehetővé. A szocialista társadalom gyors fej­lődése következtében az egykori el­maradt ország a világ leghatalma­sabb országává fejlődött, keretében ma 15 szövetséges köztársaság tömö­rül, amelyek kötelékébe 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 nemzeti körzet tartozik. Viszonylag rövid történelmi időszak alatt a tár­sadalmi erők egyesítése lehetővé tet­te, hogy a szovjet emberek végre­hajtsák az iparosítást, a mezőgazda­ság szocialista átalakítását és a kulturális forradalmat, felépítsék a szocializmust és fejlett, erős hata­lommá változtassák a Szovjetuniót. 50 év alatt a Szovjetunió a világ leghaladottabb országa lett. 1922-höz viszonyítva az ipar kb. a 105-szörö­­sére nőtt, a mezőgazdaság összterme­lése pedig 4,8-szorosára. Míg a Szov­jetunió 1922-ben a világ összterme­lésének alig 1 százalékát termelte, ma 20 százalékát, az egyötödét ter­meli. 50 év alatt kialakultak a szo­cialista nemzetek, megszilárdult a szovjet nép társadalmi és eszmei po­litikai egysége. Felvirágzott a népek eszmei tartalmában szocialista, for­májában nemzeti kultúrája. 1922 óta mintegy 2,4 millió könyvet adtak ki, összesen 38,3 milliárd példányban, 145 nyelven, ezen belül a Szovjetunió népeinek 89 nyelvén. Magas színvo­nalúvá fejlődött a közoktatás, a tu­domány és a kultúra. A Szovjetunió­ban tanul ma a világon tanuló diá­kok negyedrésze és a földkerekség minden negyedik tudományos dol­gozója és orvosa a Szovjetunióban él, tevékenykedik. Az 50 év alatt jelentősen emelke­dett a nép életszínvonala is. A nem­zeti jövedelem mintegy fel-ét for­dítják az emberek szellemi és anyagi szükségleteinek kielégítésére. Ennek eredményeként a lakosság reáljöve­delme állandóan emelkedik. A for­radalom előtti időszakéhoz képest az ipari munkásoké mintegy átlagban 8,3, a parasztoké átlagban csaknem 12-szeresére nőtt. Az SZKP XXIV-ik Kongresszusa a kilencedik 5 éves terv fő feladataként a dolgozók jó­létének további emelését jelölte meg. Ennek a hatalmas méretű kultu­rális és anyagi-jóléti változásnak ke­retében virágzó turisztikai mozga­lom — különösen az utóbbi években — fejlődött ki. A Szovjetunióban a turistaságot a szocialista honismeret, az emberek szabad idejének egész­séges, hasznos és mindenki számára elérhető eszközének tekintik. Az SZKP XXIV-ik Kongresszusa a tu­risztika fejlesztését határozatában külön kiemelte. Létrejöttek a Turis­ta és Kirándulási Tanácsok, amelyek országos méretben szervezik a dol­gozók és családtagjaik országjáró ki­rándulásait, valamint a turista jel­legű üdülését. Ennek a mozgalom­nak keretében 1971-ben hétvégi ki­ránduláson mintegy 50 millió, turis­ta „üdülésen” pedig 12 millió ember vett részt. Az üzemek, iskolák és in­tézmények, továbbá sportegyesüle­teinek keretében 100 000 turistaszak­osztály tevékenykedik, amelyekben tízmillió tag járja öntevékenyen a természetet. A turistamozgalom mé­reteihez méltó anyagi alapokkal ren­delkezik. A Szovjetunióban 1971-ben 725 turistabázis, 3500 autóbusz, 120 üdülőhajó szolgálta a turizmust. Az elkövetkező években pedig újabb tu­ristabázisok, turistaszállók és kem­pingek épülnek. A Szovjetunió megalakulásának 50-ik évében a kommunista párt, a szovjet nép jogos büszkeséggel tekint vissza győzelmekkel és eredmények­­kel övezett történelmi útjára. Ehhez a büszkeséghez mi magyarok is, a szocialista nemzetek tagjaként is csatlakozunk. 3

Next