Turista Magazin, 1980 (26. évfolyam, 1-11. szám)
1980-01-01 / 1. szám
A BUDAI VÁRSZÍNHÁZ ÚJJÁSZÜLETÉSE 54 esztendő után 1978 februárjában nyitotta meg kapuit a Várszínház. Az épület nemcsak a magyar színjátszásban töltött be jelentős szerepet: hét évszázados múltja, többszörös átépülése és megújulása történelmünk legnehezebb időszakainak őrzi emlékét. A mai épület helyén a ferencesek temploma állott, melyet IV. Béla alapított 1269-ben. A középkorban virágzó kolostor jelentős szerepet töltött be Buda életében. Nagyméretű gótikus templomát a királyi udvar is gyakran látogatta. Ide temették 1301-ben III. Endrét, az utolsó Árpádházi királyt. A kolostortól északra állott Zápolya János háza, amely a benne lakó Werbőczy István számára emeletmagasságban fahíddal volt összekötve a kolostorépülettel. A török hódoltság alatt a templomot dzsámivá alakították, s ahol egykor Temesvári Pel bárt hallatta a királyi udvart korholó szavait, közel másfél évszázadig az iszlám tanait hirdették. Az 1686-os ostrom folyamán a közeli lőportorony felrobbant, s a templom és a kolostor romba dőlt. A viszszafoglalás után először a jezsuiták kapták meg a Pasa dzsámi és palota romépületeit, de egy év múlva a karmelitáknak adták ezt a helyet. Az új templom és kolostor építését a meglevő alapfalak felhasználásával 1725-ben kezdték el, és a templom felszentelésére 1736-ban került sor. Az egyhajós, dongaboltozatos fedett templom északi oldalán tornyot emeltek. A gazdagon díszített barokk szószéket Bebo Károly készítette, a mennyezetfreskókat Falconer György és fia, József festették. Az egykori leltárak szerint a berendezés a Szent József főoltáron kívül kilenc mellékoltárból, a Bebo Károly készítette szószékből, valamint orgonából, padokból és több táblaképből állott. 1784-ben II. József császár a karmelita rendet feloszlatta, és a templomot kiüríttette. A főoltárt 1788-ban Sárospatakra vitték, az orgonát a vízivárosi plébánia vette meg. 1786-ban II. József úgy intézkedet, hogy a volt templomot színházzá, a kolostort kaszinóvá alakítsák át. A tervek elkészítésével Kempelen Farkast a sakkozógép híres feltalálóját bízta meg, aki az átalakítást 1787-ben el is végezte. Ennek során a templom tornyát lebontatta, főhomlokzatát copf architektúrával látta el, s azon vasrácsos erkélyt helyezett el, míg az attika párkányt Buda füzérkoszorúba foglalt címerével ékesítette. A belső térbe háromemeletes, páholysoros nézőtér került, a szentély helyén színpaddal. Az előtér két oldalán két lépcsőház vezetett a páholysorokhoz. A kolostor földszintjén tekepályák és kártyatermek épültek. Az új színház 1787. október 16-án nyitotta kapuit, s kezdetben német színtársulat játszott benne, de ide kapcsolódik a magyar színjátszás létrejötte is. 1790. október 25-én itt hangzott el az első magyar színielőadás, amelyet az úttörő Kelemen László Magyar Játszó Színitársulata tartott. 1800. május 7-én Beethoven adott itt hangversenyt. 1870-ig felváltva játszott a színház falai között magyar és német színtársulat. Színpadán fellépett Megyeri, Déryné, Szigligeti, Laborfalvy Róza és még sokan színészetünk legnagyobb alakjai közül. Később a Nemzeti Színház, az Operaház, a Népszínház és egy-egy vidéki társulat vendégjátékainak adott helyet. A színház 1924-ig volt üzemben, amikor fakarzatainak egy része leszakadt, s az előadásokat beszüntették. 1943-ban a nézőtér és színpad fából készített berendezéseit teljesen elbon- Nevezetes épületek