Turul 1885 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Kubinyi Ferencz: A mohorai Vidffyek czímeres-levele és nemzedékrendje. (Két közlemény, színes czímer-rajzzal)
deciarat, a modo et in antea in prceliis, hastiludiis, torneamentis et in omni exercitio militari et clientali gestare valeant pariter et deferre, gandeant igitur favore regio ac de tanto munere singularis gratise antefatus Vitus et alii supradicti, eorumque posteritas merítő exultet, tantoque fideliori studio ad honorem regi um eorumdem in antea solidetur intentio, quanto se et suos ampliori praeventos conspiciunt munere gratiarum. Praesentes autem ad praemissorum memóriám perpetuam, cum pendenti nostro secreto regio sigillo, quo ut rex Hungáriáé utimur, munitas, prselibato Vito et aliis supradictis, ipsorumque hseredibus et posteritatibus universis duximus concedendas. Datum in nostra imperiali Argentinensi civitate quarta die Julii, anno domini millesimo quadringentesimo decimo octavo, regnorum nostrorum anno Hungáriáé etc. tricesimosecundo, Romanorum vero octavo. Az oklevél, melynek eredetie a Kubínyi család kóvári ágának levéltárában őriztetik, eredetileg halvány rózsaszínű selyem zsinóron lefüggött pecséttel volt ellátva, ez azonban jelenleg hiányzik. A Mohorai Vidnek és társainak adományozott czímer, mely az oklevél jobboldali felső szögletében, a sorok elébe festve szemlélhető s melynek képmását itt bemutatjuk, a balra vagyis az oklevél szövege felé hajlott doboz pajzs vörös mezejében, két kivont s aranyozott fokú kard között, egy szakálos török alakját tünteti fel, halvány kék s fent arany szegélylyel ellátott köntösben, melynek fejét hátra kötött s hátul lefelé lengő fehér kendő fedi, homlokát pedig arany párta-abroncs veszi körül. A szintén balra fordított nyilt sisak oromdíszét hasonló török alak képezi, azon különbséggel, hogy ennek köntöse nem kék, de vörös. Az ezüsttel bélelt vörös sisaktakaró egyszerű és simán színezett foszladékaiból csak a jobboldali van meg, minthogy mint érintők, a baloldali, az oklevél ezen részének szakadozott volta miatt hiányzik. Az egészet vörös kereten belül, halvány zöld virágszálak veszik körül, a felső jobb szögletben ezüst, a többiekben pedig arany rózsákkal. Azon körülmény, hogy ezen czímerképet, az oklevél szavai szerint, maga Mohorai Vid terjeszté fel Zsigmond királynak, oda látszik mutatni, hogy az abban ábrázolt főalak Vidnek valamely vitéz tettére vonatkozott, mely szerint ez talán ily török főnököt a csatamezőn elfogott vagy megölt volt. A czímerkép arányai ezek: a pajzs aljától az oromdísz legfelső pontjáig: 16.1 cím., mely magasságból a pajzsra 8.5 cm., az oromdíszre a sisakkal együtt pedig 7.8 cm. esik, a paizs szélessége 7 cm. Látnivaló, hogy ezen arányok elütnek azoktól, melyeket azon korból való czímerképek nagyobb részénél találni szoktunk, mert itt az oromdísz a sisakkal együtt, nem hogy magasabb volna a paizsnál, de ennél 0,7 centiméterrel kisebb. Egészben véve ezen czímerkép az eddig ismertek t. i. a «Turul »-ban eddig kiadottak, valamint a kezünknél lévő kiadatlanok (XV. századbeliek) közt a legmagasabb. Mázszerkezetére nézve azon magyar czímerképek számának szaporításához járul, melyek eltérőleg a külföldi s különösen franczia heraldikai szabálytól, a fémes színek mellőzésével, vagy csak csekély alkalmazása mellett, csupa szín mázat tüntetnek fel s melyeknek száma, mint valószínűleg az ezutáni közleményekből is kitűnni fog, nálunk túlnyomó volt a XV. században, mi oda látszik mutatni, hogy azon czímertani szabály, mely a pajzs mezejének és a főczímeralakúak színezésénél a fémes és színmázas festékek felváltva való alkalmazását kivánja meg — valamint Németországban nem, úgy nálunk Magyarhonban sem jutott teljesen érvényre, mert alig tehető fel, hogy királyaink, midőn híveiket, kik többnyire előkelő és büszke nemes urak valának, czímer-adományozások által ki akarák tüntetni, nekik czímertani tekintetben kifogás alá eshető vagy gáncsolható czímereket adományoztak volna ,nemességük nagyobb dicsőségére», mint az illető oklevelek többnyire ki szokták jelenteni. Mohorai Vid alapítója lett a mohorai Vidffy családnak, minthogy utódai ő róla magukat Vidffyeknek kezdék nevezni s ezen nevet a végső Hefner német heraldikus alighanem tévedett, midőn a németországi nagyszámú színmázas czímerekre nézve is az említett franczia czímertani szabályt alkalmazni óhajtván, úgy okoskodott, hogy azon színmázas czímerek eredetileg nem voltak gáncsos czímerek (franczia értelemben), de hogy fémmázaik oxidálása és átváltozása által lettek azokká, miután, úgymond, az oxidált ezüst kék színre szokott változni, a többnyire vörös alapra alkalmazott arany máz lekopása után pedig a vörös szín marad fenn — holott az ezüst festék oxidálás által nem kék, de fekete színre szokott átváltozni, mint erről ki-ki meggyőződhetik, ha régi czímerképek eredeti festvényeit vizsgálat alá veszi — a lekopott arany színezések pedig nagyobbrészt csak betűknél mutatnak halvány vörös alapszínt, de a czímerképeknél — eddigi tapasztalataink szerint legalább — többnyire az oklevél puszta, színezetlen hártyáját tüntetik fel.