Turul 1887 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Csánki Dezső: Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből (Két közlemény, egy melléklettel)
HARMINCZHAT PECSÉTES OKLEVÉL 1511-BŐL. (ELSŐ KÖZLEMÉNY.) Egy melléklettel. — Egy oklevél, a melyre harminczhat pecsét van nyomva, szakértő előtt is kuriózumnak tűnik fel első pillanatra. Azaz ritkának és érdekesnek. S annál inkább, ha, mint a jelen oklevél, még ismeretlen is, melynek érdekét tehát az újdonság is növeli. Értékét azonban nem ez a körülmény határozza meg, hanem belső fontossága, tanulságos volta. Hogy szétbonczolva, értelmezve és összerakva, mily tágas látkört enged számunkra ama régi világból, amelyből származott. Oklevelünk e részben első rangú fontosságú emlék, úgy köz- és műveltségtörténeti, mint speciális diplomatikai, sphragistikai és heraldikai szempontból. I. AZ OKLEVÉL KÖZJOGI ÉS DIPLOMATIKAI FONTOSSÁGA. Az ilyen sokpecsétű középkori oklevél mindig a királyi hatalom hiányát vagy gyöngeségét szokta jelezni. Oklevelünk (Orsz. Levéltár Dr. 22154.) eddig — úgy látszik — el tudott siklani a történetírók kezei elől. De tételét sejtették. Kovachich : Vestigia Comitiorum 462. lap czéloz reá : emlékszik, mintha már látta volna, de nem tudja hol. — Szalay László pedig: Magyarország története III. kötet 470. lapján így szól róla 1853-ban : Kidőlvén az egyetlen központi hatalom: a király, ha a trónbetöltés rendje pontosan megszabva nincs, s az utód azonnal nem következik, a társadalom könnyen lázba jön. Ez pedig a felfegyverzett középkori társadalomban mindig kész veszedelem. Az erősebb neki bátorodik, kihág; a gyöngébb megretten s az erősebbhez tapad. A vagyonnak, életnek és érdekeknek e veszélytől való megóvására szövetségek, majd pártok támadnak. A társadalom ösztönszerűleg s érdekből keresi egyensúlyát, melyet a király halálával elveszített. Ezt keresi akkor is, mikor a királyi hatalmat gyöngének érzi. A társadalom kielégítésre vágyó hatalmas erői és érdekei, melyek csak az erő parancsszavának engednek, állandósítni s kizsákmányolni törekesznek a királyi hatalom gyöngeségét. «Az 1511. ápril 24-én megnyílt országgyűlés végzései úgy látszik nem fogalmaztattak törvény képébe ; legalább eddig nem jutottak oly kézbe, mely a gyászos korszak ezen emlékeit közzétette volna.» Tulajdonkép a királyi hatalom túlságosnak t ártott ereje is adhat alkalmat hasonló sokpecsétű oklevél létrejöttére. Mert a politikai egyensúlyt ez is megingathatja. Az ilyen oklevél azonban csupán összeesküvésnek lehet szülötte, czélja a királynak a trónról valamely módon való eltávolítása, tehát a törvényes rend elleni attentátum, mely az illetőkre nézve a legnagyobb veszélyt rejti ma Turul, 1887. I.