Turul 1889 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Széll Farkas: A nagybessenyői Bessenyey család (két pecsétrajzzal)
Weck unokái Ez okiratok azt is tanúsítják, hogy Bessenyey László nagyapja, Laurentius magnus de Besenyő, borsod megyei vala. Annálfogva is, hogy úgy az itt említett, mint más számos oklevélben, a Szodrd nemzetség tagjai, atyjok megnevezését elhallgatva, Weck unokájától származottakat említtetnek, méltán tarthatjuk Véchet a Szodrd nemzetség legkiválóbb tagjának, úgyszólván alapítójának, ki, minthogy unokái a XIII. század végéről említtetnek , a tatárjárást jóval előző időben élhetett, fiával Bodonnal egyetemben. A mai Heves vármegyében, a régi Pata megye területén, Borsod megye és a besenyő telepek szomszédságában, ott találjuk Vécs és Bodon helységeket. Úgy látszik, hogy a miként a Szoárd nemzetségbeli Izsáka a mai Zsolka helységre nevét örökül hagyta, úgy Vécs és Bodon helységekre is a Szoárd nemzetség első ismert törzse Wech és annak fia , Bodon ütötték nemzetségük bélyegét. Érdekes további fejtegetésre szolgáltathatna alkalmat, hogy Béla király névtelen jegyzője, ki Heves vármegyét oly jól ismerte, Szoárd és Kadicha által hódoltatja meg e vidéket, valamint az is, hogy a Szoárd nemzetség XIII. századbeli tagjai közt «Kadycha de genere Zoard» oklevelesen mint Mauritius comes fia előfordul, egy comes Lőrincz pedig «de Kadycha» említtetik. Nem lehet e helyütt a Szoárd nemzetséggel tüzetesebben foglalkoznom , de czélomhoz képest még meg kell említenem, hogy azon kívül, miszerint e nemzetségből egyik ág a borsodmegyei Besenyőről alkot családot, ugyanez az ág a többek közt Dancsházát is birja Biharban, mely hajdan Besenyőnek neveztetett, a másik ág pedig Fadi-Vásárhelynek, szintén Biharban, kölcsönzött előnevet, hasonlóképen besenyő telep közelében birt, ott lévén a biharmegyei egyik Besenyő, a Szoárd nemzetségnek a karvai nemeseket megalkotó ágával Komárommegyében, és a Csallóközben ott találkozunk, hol szintén besenyők tartózkodásáról értesülünk. Sőt Erdélyben is nyoma van a Szoárd nemzetségnek. A kolozsmonostori konvent iratait tanúsítják, hogy 1438 ban Bessenyey László a Miklós fia, tehát ugyanaz, aki fent érintett birtokpert indította, Szoárd Miklóssal pert folytatott némely, az erdélyi részekben feküdt ingatlanok iránt. Erdélyben találjuk ismét a Szoárd nembeli Vechre és Bodonra emlékeztető Vécs várát és ahhoz nem messze Bodon községet körülvéve besenyő telepek által, melyeknek emlékét a Háromszékbeli, a besztercze-naszódmegyei Besenyő, úgy a kis-küküllőmegyei Búzás-Besenyő stb. helységek máig fentartották. A Szoárd nemzetségnek a besenyő telepekkel való ilyetén találkozása aligha puszta véletlen, hanem valószínűleg annak a kifolyása, hogy maga a Szoárd nemzetség is a besenyő fajhoz tartozott. A kapcsolatot tehát a nagybesenyői Bessenyey család és a Szoárd nemzetség közt az jelenné, hogy a Szoárd genusból, a fentebb előadottak szerint, származottnak elismert Bessenyey László nagyatyja «Laurentius magnus de Besenyő» borsodmegyeinek neveztetik e megyében levő Besenyőről, a XIV. században, és még későbben is a nagybesenyőiek származási helye Besenyő, szintén Borsod megyében feküdt ; továbbá hogy a Szoárd nemzetség által birt egyéb birtokok közül nem egy van olyan, jelesen Maga helység Szabolcsban, a Nagybaj mellett fekvő Gyarak Biharban és főleg a hevesmegyei Vécs, melyet a nagybesenyői Bessenyey család birt, részben — Gyarakon — ma is bir. De minthogy az a kérdés, hogy bebizonyítható-e a többször említett Szoárd nembeli Bes- Bodon Miklós comes 1283 1285. (izsákai ág). I Zoárd 1283 1288. I Domokos 1349. I Lőrincz magnus de Besenyő 1351. 1353. , 7771 Laszlo 1394. Miklós 1394. László 1432. 1436. 1 Bunyitay : Nagyváradi püsp. 2 Orsz. hár. Dl. 1148. 1 Haan, Békés vármegye hajdana. I. 262. 1. 2 Bessenyey család levéltárának múlt századi kivonata nálam. 30. o.