Turul 1890 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Majláth Béla: Liptómegyei törzsökös családok 1526. évig: I. Sepere törzs (a Rásztokay és Szalay családok)
LIPTÓ MEGYEI TÖRZSÖKÖS CSALÁDOK 1526. ÉVIG. Három század múlt el a honfoglalás immár ezer évre szóló munkája után, s a magyar felföld északi határrészein a megszállás, a letelepedés, a benépesítés még befejezve nem volt. A rengeteg erdőséggel borított területi viszonyok is akadályozták a gyors benépesítés haladását. S míg Szepes megye gyarmatosítása csak a XII. század második felében vette kezdetét, a mai Liptó megye területe még a XII. század végén, sőt a XIII. század legelején is csaknem lakatlan erdőség volt, s mint királyi praedium Liptóvár fegyvereseinek, a királyi vadászok és halászok telepeinek gyér nyomai azok, melyek a telepítés első korszakát jelezik. S ha ide sorozzuk még a templomosok kolostorát, melynek építési ideje legkorábban az 1198. évre tehető, midőn is t. i. már positive bebizonyítható a templomosoknak hazánkban való létezése Imre királynak leveléből, akkor kimerítettük mind azt, mi Liptómegyének a XIII. század elejéig való benépesítését illeti. Ama történetileg számba nem vehető állításokra nézve, melyek Liptómegyét, s abban Liptóvárt már szent István alatt 1018-ban szerepeltetik, a jelen dolgozat czéljánál fogva még csak cáfolólag sem terjeszkedhetünk ki, s csak a történelem és a levéltárak okiratos adataira támaszkodva helyezkedünk azon álláspontra, amelyről a megye benépesítésének érdemleges munkáját tekintenünk kell. S ez azon időpont, a midőn Liptó mint egységes királyi birtok, az egymást követő adományozás által, kisebb-nagyobb birtoktestekre daraboltatik, s magok után vonva a községek, faluk, ülések, telepek keletkezését, a culturális élet szükségképeni fejlesztését eredményezi. Korántsem zárkózunk el mi annak tudatától, hogy egy-egy bizonyos, még a természet védő övével elhatárolt területen is, a mívelődés kezdetének csírája megvolt, meg kellett lennie az okiratokkal bizonyítható telepítéseket megelőzőleg sok évtizedekkel, mert hiszen a terület, a hegyek, a folyók, patakok, erdők, birtokrészek stb. nevei bizonyára nem akkor keletkeztek, mikor azok szétadományoztattak, de már meg kellett lenniök, s elnevezésük csakis olyanoktól származhatott, a kik a helyszínét ismerték, ott laktak, s életviszonyaik között a lét fentartása kényszeríti őket a megélhetés egyik vagy másik módját elsajátítani, amely mindenképen a mivelődés bizonyos fokát feltételezi. E hasábokon azonban csak az okiratos adatok szövetneke mellett óhajtván haladni, elhagyjuk mindazt, amit a honalkotás első három századából Liptómegyét illetőleg mondhatnánk, s kezdjük ott hol állításunk minden tételét hitelesen tátruiklevelekkel indokolni tudjuk ; s Liptók kulturális életének első korszakával a birtományozások kezdetével beszámolnunk le. -Ez irányba területeken, a hol sem püspökségek, sem szak királyi városok, sem köztörténeti nagyobb emények színhelye nem volt, ott a történet.,it Liptó megyében, csak négy csapáson haladt: a monumentális épít- Czinár-Fuxhoffer Monasteriologia Regni Hungáriáé II. köt. 161. lap.