Turul 1898 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

20. §. A társaság elnökei, igazgató, tiszteleti és levelező tagjai feljogosíttatnak a «Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság» — elnöke, másodelnöke, — igazgató tagja, tisztelet­beli tagja, — levelező tagja czímmel nyilvánosan is élni. V. A társaság ülései és nagygyűlései. 27. §. A társaság minden évben egy nagygyűlést és leg­kevesebb négy igazgató választmányi ülést tart. A választm­á­nyi ülések határnapjai az ügyrendben lesznek megállapítva. Az ülések jegyzőkönyvei az elnöklő, a jegyzőkönyvet vezető és az elnök által e czélra felkért két választmányi tag aláírásai által hitelesíttetnek. 28. §. Az igazgató választmány ülésein az igazgató és a levelező tagok kötelessége a társaság szakába vágó felolva­sásokat tartani ; okleveleket, műtárgyakat bemutatni, azokról akár írásban, akár élőszóval értekezni ; az ülésekre eljárni , az ügyek vitelében az üléseken kívül is munkás részt venni. Ezen kívül jogukban áll a társaság ügyeit illető indítványokat tenni. 29. §. Az üléseken mint vendég, a társaság oly tagja is tarthat felolvasást, ki nem tartozik az igazgató vagy levelező tagok sorába, de ezeknek értekezéseket előbb be kell nyúj­tani az igazgató választmánynak, és ez, vagy pedig valame­lyik elnök, előbb kiadja bírálatra egy igazgató vagy levelező tagnak, és csak ennek ajánlat­ára olvasható fel. 30. §. Az ülések végén a társaság belügyeinek tárgyalá­sára zárt ülést kérhet bármelyik igazgató vagy levelező tag. Az elnök ez esetben a közönséget távozásról kéri fel, miután a zárt ülésben csak az igazgató, levelező és tiszteletbeli tagok és a tisztviselők vehetnek részt. 31. §: Az évi nagygyűlés napját és a felolvasás tárgyát mindenkor az évnek első választmányi ülésén döntik el az igazgató tagok. Ezen nagygyűlésen választják meg az elnököt és másodelnököket, mindenkor öt évi időközre, titkos szava­zás útján, a társaságnak a gyűlésen jelenlevő összes tagjai, úgymint az igazgató, levelező, tiszteletbeli, alapító, pártoló és évdíjas tagok, egyszerű szótöbbséggel. Elnökké vagy másod­elnökké azonban csak valamelyik igazgató tag választható. 32. §. Hogy a választmányi ülés határozatképes legyen, az elnökön kívül legkevesebb hat igazgató tag jelenléte szük­séges. Tisztviselők választására legkevesebb tizenkét, válasz­tásra jogosult tagnak kell jelen lenni. A nagygyűlés választó­képessége legkevesebb húsz társasági tag jelenlététől függ. Ha nem gyűlnék ennyi össze, a választás megejtése végett újabb határnapra tűzetik ki közgyűlés, melyben aztán a jelen­levők szavazattöbbsége dönt. 38. §. A társaság folyóiratát a társaság minden tagja év­díja fejében ingyen kapja. A 200 forintos alapítók és a pártoló tagok ezen kívül a nemzedékrendi zsebkönyvet is ingyen kap­ják. Az örök alapítványt tevők és az igazgató választmányi tagok a társaság minden tulajdon kiadványára igényt tart­hatnak. VII. A társaság vagyona. 39. §. A társaság vagyonát képezik a 3. §. és 4. §-ban meg­határozott alapítványok, melyek biztosan elhelyeztetvén, kama­toztatnak. Az alapítványok képezvén a törzsvagyont, ezeket elkölteni nem szabad. 40. §. A társaság bevételeit képezik az alapítványok ka­matai, a tagdíjak, a kiadványok jövedelmei és az egyes ado­mányok. A társaság ezen összegekből fedezi kiadásait. 41. §. A jövedelemből megtakarított összegek, valamint a lelkes ügybarátok által a társaság számára adandó adomá­nyok és hagyományok (a­mennyiben alapítványi természettel nem­ bírnának), az igazgató választmány által tőkésítendők. Az ilyen tőkék azonban az alapítványok természetével nem bírnak, és kivételes esetekben az igazgató választmány ren­deletéből, részben a társaság pénzbeli kiadásainak fedezésére fordíthatók. 42. §. A társaság vagyonát képeznék még a részére gyűj­tött és adományozott könyvek, oklevelek, iratok, műtárgyak és régiségek. Ezek egyelőre a Magyar Tudományos Akadémia­vagy a Nemzeti Múzeumban helyezendők el, az igazgató vá­lasztmány rendeletéhez képest. VI. A társaság kiadványai. 33. §. A társaság a 2. §-ban elősorolt tudományágak mű­velése, fejlesztése és terjesztése czéljából egy — rendes idő­közönként megjelenő — folyóiratot alapít. A folyóirat irányát, ívszámát, és rendes megjelenési idejét az igazgató választ­mány állapítja meg. 34. §. Ezen folyóirat a társas­ág hivatalos közlönye, mely a tudományos czikkeken kívül értesítést hoz a társaság ügyei­ről, üléseiről és általában figyelemmel kíséri a többször emlí­tett tudományágak mozgalmait. Munkatársai a társaság igaz­gató és levelező tagjai , de megfelelő szakközleményeket szívesen fogad a társaság többi tagjaitól, valamint idegenek­től is. 35. §. Ezen kívül a társaság időközönként egy, a magyar nemes családok származási rendjét nyilvántartó, és azok tör­ténetét csakis okleveles alapon tárgyaló zsebkönyvet ad ki. Ezen nemzedékrendi zsebkönyv szerkesztőjét az igazgató vá­lasztmány választja. 36. §. A társaság ezen kívül, ha vagyoni állása engedi, a 2. §-ban megnevezett szakokba vágó önálló történelmi mun­kákat, valamint oklevélgyűjteményeket is adhat ki. Ezen utób­biakat különösen családok, vármegyék, vagy városok szerint csoportosítva. 37. §. A társaság egyes családok megbízásából elfogad­hatja okleveleik sajtó alá rendezését és azok történetének megírását. Ezenféle munkával egy vagy több, vállalkozni kész igazgató vagy levelező tagot bíz meg az igazgató választ­mány. VIII. A társaság jövője. 43. §. Ha a társaság vagyona idővel a nemzet és egyesek áldozatkészségéből, valamint a megtakarításokból annyira sza­porodnék, hogy szükségkép a fokozottabb kiadásoknak is ké­pes volna megfelelni, akkor működési körét kitágítja. IX. Az alapszabályok változtatása. 44. §. Az alapszabályok módosítása csak egy, ezen czélra két héttel előre hirdetett választmányi ülésen történhetik, a jelenlevő igazgató és levelező tagok kétharmad szótöbbségé­vel. Hogy e tekintetben érvényes határozatot hozhassanak, tekintet nélkül a megjelent levelező tagok számára, legkeve­sebb tíz igazgató tag jelenléte szükséges. Az alapszabályok változtatott részei esetről esetre a m. kir. belügyminisztérium­hoz terjesztendők fel, jóváhagyás végett. X* A társaság esetleges feloszlása. 45. §. A társaság feloszlása csak azon esetben történhetik meg, ha egy ezen czélból egy hónappal előre hirdetett köz­gyűlés a jelenlevő igazgató és levelező tagok két­harmad szó­többségével a feloszlást elhatározza. Hogy e tekintetben ér­vényes határozatot hozhassanak, tekintet nélkül a megjelent levelező tagok számára, legalább tizenhat igazgató tag jelen­léte szükséges. 46. §. A nem remélt feloszlás esetében a társaság összes vagyonának örököse első­sorban a «Magyar Történelmi Tár­sulat», másod­sorban a «Magyar Tudományos Akadémia». Ez esetben ezen örökösök az összes vagyont a «Magyar Heral­dikai és Genealógiai Társaság Alapítványa» czímén tőkésíteni tartoznak, és annak jövedelmeit, kamatait, kizárólag csak a 2. §-ban említett tudományszakok művelésére fordíthatják. A feloszlás esetében hozandó közgyűlési határozatok azonban foganatosítás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesz­tendők. 47. §. A társaság alapszabályai megerősítés végett a m. kir belügyminisztériumhoz terjesztendők fel. Az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg ha­táskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, a­mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egy­leti tagok vagyoni értéke veszélyeztetnék, haladéktalanul fel­függesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

Next