Turul 1904 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Ghyczy Pál: Gelre herold czímerkönyve.(Tizenkilencz czímerképpel és egy táblával)

everswijn: «Itt vagyok, nyugodtan várlak; én vagyok az Ardennek vadkanja ! » Ezután jön a szuvereni mezőn elesett tizen­négy lovag czimerpajzsa (Hoorn, Ligne, Anto­ing, Arkel stb.) s a brabanti herczegek, és a hollandi grófok rimes krónikái, festett czimerek­kel. E krónikák hihetőleg 1332, illetőleg 1350 táján írattak. A brabanti herczegek családfáját felviszi «Priamus és Hektor magyar királyig» . Hectors geslachte ende sün pertye Trocken te wonen in Ongherye Beide mit Kindern ende mit wiven .. . (Hektor családja és népe gyerekestül és fele­ségestül Magyarországba jött lakni.) Priamus czimerét­­ feketében két szembe fordult, veres nyelvű, szemű és karma sárga oroszlán kitűnő stilizálásáért itt közöljük. Vál­jon nem vezette-e nel­ét valami homályos em­lék, hogy hajdan a magyar király czimerében oroszlánok voltak ? Legérdekesebb a verses részt befejező tizen­egy «blasons­» jeles vitézek dicsérete, festett czimerekkel, valóságos «írott és festett költemé­nyek» ! Itt Gelre elmondja hennegaui Vilmos, holsteini Gerhard, nidaui Rudolf stb. viselt dol­gait, hőstetteit, érdemeit, és elbeszéli, milyen volt pajzsuk, sisakjuk? Későbbi két — 1400 táján — még két ilyen verset jegyzett a többihez, a jülichi herczeg (hertooch van gulich) és Adam van Mabbertingen czimerével. Mutatványul itt közöljük spanheimi János czimerét ; a róla szóló költemény így kezdődik : Eyn edel vrou sprac to my : Hoir, Gelre, nu wil ic dy Bekümmeren mit eynre zaken ; Ich doe eyn nye kamer maken Die ich mit wapen wil doen malen, Du sait my beccreven halen Ridder, die des wairdich siin Dat ich in die Kamer miin Malen mach zonder wiswende . . . (Egy nemes úrnő így szólított meg: hallod, Gelre, én most rád akarok valamit bizni ; új szobát csináltatok, melyet czimerekkel akarok kifestetni ; irj le nekem olyan lovagokat, a­kik méltók rá, hogy szobámban lefestessem őket. . .) Gelre erre eldicséri Spanheim Jánost : Doe sprach zi, die vrouwe : Veit gestaectafelt mit lasure ;

Next