Turul 1927 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Dr. Karácsonyi János: Ki építette az első premontrei monostort Magyarországon?
E megokolás hatása alatt én már 1906-ban azt írtam «Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban» c. művemben (59. 1.), hogy a premontrei szerzetes kanonokokat III. Béla király idejében 1179 előtt először egy székesfehérvári prépost telepítette a nógrádmegyei Garáb faluba. Azonban, mint e sorokból látszik, az alapító székesfehérvári prépost nevét akkor még nem tudtam meghatározni. Pedig az 1179-iki oklevélben említett «Mendinus Albensis ecclesie tune prepositus» nem is olyan nehéz. A Mendinus név után álló «tune prepositus» kifejezés nyilván mutatja, hogy e «Mendinus»-nak olvasott egyházi férfiú a garábi monostor alapításakor székesfehérvári prépost volt ugyan, de 1179-ben már nem. A székesfehérvári prépostság oly előkelő állás volt, hogy abból már csak magasabb, tehát püspöki vagy érseki méltóságba lehetett emelkedni. Ha már most egybeállítjuk az 1170—80 közt élő magyar érsekek és püspökök névsorát, látjuk, hogy 1179-ben az esztergomi érsek latin neve volt Lucas « Prodanus a győri « « « . « Micudinus Ha e neveket a hibásan másolt vagy rosszul olvasott Mendinus névvel összevetjük, egyszerre látjuk, hogy a Mendinus csakis a Micudinus névből torzulhatott el, mert az akkori érsekek és püspökök nevei közül csak Macharias és Micudinus nevei kezdődnek M betűvel, ámde a Macharias név utolsó szótagja semmikép se fajulhatott el «dinus»-ra, holott a Mendinus és Micudinus nevek két utolsó szótagja teljesen egyezik. Nyilvánvaló tehát, hogy a Mendinus néven betűje az ico betűk összerántásából vagy hibás olvasásából keletkeztek és az eredetiben nem Mendinus, hanem Micudinus állott. De nemcsak a magyarban és latinban semmi értelemmel nem bíró Mendinus névnek a Micodinus névvel való egyezőségéből következik az, hogy a garábi prépostságot Micodin győri püspök építtette, mégpedig győri püspökösködése előtt, székesfehérvári prépost korában, hanem következik ez a garábi prépostság történetéből is. Mint már 1901-ben kimutattam, a garábi prépostság kegyura 1248-ban a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Dobokay család volt. Ámde e családnak két tagját a XIII. század közepén Mikod-nak hívták. Az első ezek közül még nem Erdélyben, hanem a nemzetség eredeti fészkében, Nógrád megye délkeleti részében, a garábi monostor közelében lakott, mert 1260-ban a mai Palotás falu felét őróla Mikodhatvanának hivták. íme tehát nem valami idegen családban, hanem a garábi monostort építő családban újra meg újra ismétlődik a Mikod név. Ennek nem lehet más az oka, mint az, hogy a nemzetség első ilynevű tagja valami nevezetes tettet vitt végbe, s ez volt Mikodin,a garábi monostor alapítója, előbb székesfehérvári prépost, utóbb az 1176—88. években győri püspök. Az ő nagy nevének kellett nagy dolgokra serkentenie a nemzetség későbbi tagjait s azért adtak azoknak is Mikodin, vagy rövidítve Mikod nevet. Mivel Mikodinus (hibásan Mendinus) még székesfehérvári prépost korában építtette a garábi monostort, az alapítás idejét is pontosabban meghatározhatjuk. Biztos, hogy Mikodin 1176-ban lett győri püspökké. Ez évben ugyanis István kalocsai érseket, mivel III. Béla királynak öccsével, Gyécsével tartott és III. Béla ellen tért, megfosztották érsekségétől és helyébe a volt győri püspököt, Andrást ültették, Mikodin pedig a győri püspökséget nyerte el. Mikor lett azonban székesfehérvári préposttá, meg nem határozhatjuk, mert erre nézve semmiféle adat nincs. 1138-ban említi egyik oklevél Katapán fejérvári prépostot és 1176-ban, tehát már Mikodin utódaként, Gergely prépostot a székesfehérvári püspökség 1842-iki évkönyve, 1138-tól 1176-ig 38 év telt el, ennyi Nicolaus a kalocsai « « « « Andreas az egri püspök « « « Petrus a csanádi « « « « Stephanus a pécsi « « « « Macharias az erdélyi « « « « Paulus a váci « « « « Iobus a váradi « « « « a veszprémi « « « « Ioannes a zágrábi « « « 2 A magyar nemzetségek története. II. 340. 3 Karácsonyi: A magyar nemzetségek tört. II. 337. 4 Szely Lajos : Az 1181-iki bakonybeli összeírás és I. András győri püspöksége. 32—33. 11. V. ö. Hist. Hung. Fontes Dom. HT. 211. Fejér: Cod. Dip. II. 193. 5 Kupp : Magyarország helyrajzi története. I. 225.