Turul 1927 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Dr. Karácsonyi János: Ki építette az első premontrei monostort Magyarországon?

E megokolás hatása alatt én már 1906-ban azt írtam «Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban» c. művemben (59. 1.), hogy a pre­montrei szerzetes kanonokokat III. Béla király idejében 1179 előtt először egy székesfehérvári prépost telepítette a nógrádmegyei Garáb faluba. Azonban, mint e sorokból látszik, az alapító székesfehérvári prépost nevét akkor még nem tudtam meghatározni. Pedig az 1179-iki oklevélben említett «Men­dinus Albensis ecclesie tune prepositus» nem is olyan nehéz. A Mendinus név után álló «tune prepositus» kifejezés nyilván mutatja, hogy e «Mendinus»-nak olvasott egyházi férfiú a garábi monostor alapítá­sakor székesfehérvári prépost volt ugyan, de 1179-ben már nem. A székesfehérvári prépostság oly előkelő állás volt, hogy abból már csak magasabb, tehát püs­pöki vagy érseki méltóságba lehetett emelkedni. Ha már most egybeállítjuk az 1170—80 közt élő magyar érsekek és püspökök névsorát, látjuk, hogy 1179-ben az esztergomi érsek latin neve volt Lucas « Prodanus a győri « « « . « Micudinus Ha e neveket a hibásan másolt vagy rosszul olvasott Mendinus névvel összevetjük, egyszerre látjuk, hogy a Mendinus csakis a Micudinus név­ből torzulhatott el, mert az akkori érsekek és püspökök nevei közül csak Macharias és Micu­dinus nevei kezdődnek M betűvel, ámde a Ma­charias név utolsó szótagja semmikép se fajul­hatott el «dinus»-ra, holott a Mendinus és Micu­dinus nevek két utolsó szótagja teljesen egyezik. Nyilvánvaló tehát, hogy a Mendinus név­en betűje az ico betűk összerántásából vagy hibás olvasásá­ból keletkeztek és az eredetiben nem Mendinus, hanem Micudinus állott. De nemcsak a magyarban és latinban semmi értelemmel nem bíró Mendinus névnek a Mico­dinus névvel való egyezőségéből következik az, hogy a garábi prépostságot Micodin győri püspök építtette, mégpedig győri püspökösködése előtt, székesfehérvári prépost korában, hanem követ­kezik ez a garábi prépostság történetéből is. Mint már 1901-ben kimutattam, a garábi pré­postság kegyura 1248-ban a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Dobokay család volt.­ Ámde e családnak két tagját a XIII. század közepén Mikod-nak hívták. Az első ezek közül még nem Erdélyben, hanem a nemzetség eredeti fészkében, Nógrád megye délkeleti részében, a garábi monostor közelében lakott, mert 1260-ban a mai Palotás falu felét őróla Mikodhatvanának hivták.­ íme tehát nem valami idegen családban, hanem a garábi monostort építő családban újra meg újra ismétlődik a Mikod név. Ennek nem lehet más az oka, mint az, hogy a nemzetség első ilynevű tagja valami nevezetes tettet vitt végbe, s ez volt Mikodin,­­a garábi monostor alapítója, előbb szé­kesfehérvári prépost, utóbb az 1176—88. évek­ben győri püspök. Az ő nagy nevének kellett nagy dolgokra serkentenie a nemzetség későbbi tagjait s azért adtak azoknak is Mikodin, vagy rövidítve Mikod nevet. Mivel Mikodinus (hibásan Mendinus) még székesfehérvári prépost korában építtette a garábi monostort, az alapítás idejét is pontosabban meg­határozhatjuk. Biztos, hogy Mikodin 1176-ban lett győri püspökké. Ez évben ugyanis István kalocsai érse­ket, mivel III. Béla királynak öccsével, Gyécsével tartott és III. Béla ellen tért, megfosztották érsekségétől és helyébe a volt győri püspököt, Andrást ültették, Mikodin pedig a győri püspök­séget nyerte el.­ Mikor lett azonban székesfehér­vári préposttá, meg nem határozhatjuk, mert erre nézve semmiféle adat nincs. 1138-ban említi egyik oklevél Katapán fejérvári prépostot és 1176-ban, tehát már Mikodin utódaként, Gergely pré­postot a székesfehérvári püspökség 1842-iki év­könyve,­ 1138-tól 1176-ig 38 év telt el, ennyi Nicolaus a kalocsai « « « « Andreas az egri püspök « « « Petrus a csanádi « « « « Stephanus a pécsi « « « « Macharias az erdélyi « « « « Paulus a váci « « « « Iobus a váradi « « « « a veszprémi « « « « Ioannes a zágrábi « « « 2 A magyar nemzetségek története. II. 340. 3 Karácsonyi: A magyar nemzetségek tört. II. 337. 4 Szely Lajos : Az 1181-iki bakonybeli összeírás és I. András győri püspöksége. 32—33. 11. V. ö. Hist. Hung. Fontes Dom. HT. 211. Fejér: Cod. Dip. II. 193. 5 Kupp : Magyarország helyrajzi története. I. 225.

Next