Turul 1928 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló cikkek - Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. (Egy pecsétrajzzal és egy térképpel)

4.5 mm széles körgyűrűt e körirat tölti ki : P S.CONVENTUS.DE.LELES A belső gyöngy­sor mezejében van a konvent jelképe : egy lebegő kettős kereszt (méretei : magassága 16 mm, víz­szintes szárai közül az egyik 7, a másik 13 mm, az egyes szárak vastagsága pedig 2.5 mm), jobbján fent egy hatágú csillaggal, balján egy sarkaival felfelé fordított holdsarlóval, lent jobbról és bal­ról egy-egy a kereszt tövéből kiemelkedő és ki­felé hajló lombággal (négyágú levél).10 Ez a pe­csét 1655-ig volt használatban. 1655-ben a 103. tc. alapján a konvent a régihez hasonló, de ennél nagyobb új pecsétet kapott,11 melyen a régitől lényeges eltéréseket találunk, így körirata bővebb, a holdsarló emberképű és befelé fordul, a kettős kereszt pedig hármashalomból emelkedik ki.12 A konvent XIII. századi kiadványaiból csak az 1270 utáni időből ismerünk egynéhányat.13 Működési köre úgyszólván évről-évre nő s a XIV. sz. közepe táján végleges formában állapodik meg, nagyobb hivatali szervezetet és levéltárat fej­lesztve ki. A konvent oklevéladó működése. A hiteleshelyek oklevéladó működése lényegé­ben véve tanúskodás valamely jogügylet megkö­tésénél s a közhatóságok mandátumainak végre­hajtásánál és e tanúskodás alapján az illető ügy­ről való, authentikus pecséttel ellátott oklevél vagy jelentés (relatio) kiállítása. Itt tehát két lényeges mozzanatot kell megkülönböztetnünk : 1. egy előkészítő, jogi természetű és jellegű ak­tust és 2. az ezt követő írásbelit, t. i. magát az oklevéladást. Az írásbeli munka viszont az ügyek természete szerint oszlik meg oklevelek és relatiók kiadására. A hiteleshelyi gyakorlat rendszeressé válása óta mondhatjuk, hogy e kétféle munkát a hite­leshelyeknél két szerv látta el : 1. a jogi termé­szetűt a káptalan vagy konvent tagjai együtte­sen, a vidéki végrehajtásoknál pedig kebelükből esetről-esetre kiküldött megbízottaik és 2. az írásbelit a konvent vagy káptalan kancelláriája, mint szervezett írótestület. Mivel az oklevéladást megelőző ténykedés minden hiteleshelynél álta­lánosságban megegyezett, a következőkben rész­letesebben csak a konvent írásbeli munkáját el­látó, sok tekintetben egyéni jellegű szervére : a kancelláriára, ennek szervezetére, életére, műkö­désére, kiadványaira és egyéb produktumaira fo­gunk kiterjeszkedni. 1. A fassióknál való tanúskodás. A leleszi konvent működése kiterjedt mind­azokra a magánjogi ügyekre, melyeket a nagyobb konventek a szokásjog alapján végezhettek. Ezek­nek az elintézését, illetve a feleknek a hiteleshely előtt történt minden jogi természetű akaratnyil­vánítását bevallásnak, fassiónak nevezték.14 A be­vallásnak megvoltak a maga feltételei és szabá­lyai, amelyekhez a hiteleshelyeknek szigorúan ra­gaszkodniok kellett. Ezért a bevallás a konvent­nek vagy káptalannak lehetőleg teljes színe előtt történt, a működésért felelős elöljáró jelenlété­ben.15 A leleszi kiadványok is több rendtagnak, illetve az egész konventnek a fassiónál való jelen­létére utalnak.16 Egész határozottan bizonyítják ezt az oklevelek végén elvétve található záró­részek.17 A konvent első dolga a bevalló felek személy­azonosságát és a köztük fennálló viszonyt megálla­pítani.18 Erre nagy súlyt helyeztek, amit a kon­vent oklevelei is bizonyítanak. Ha a fél a konvent előtt ismeretlen, akkor nem kaphat oklevelet, míg személyazonosságáról indirecte meg nem győződ­nek.19 Ez főleg oly módon történik,, hogy vala­melyik, a konvent előtt ismeretes fél az ismeretlen személyazonosságáról tesz tanúságot.20 Ebből sok visszaélés támadt,21 azért az így kiadott oklevelek Werbőczy szerint nem érvényesek.22 Ennek tisztázása után következett maga a bevallás. Ez háromféleképpen történhetett : 1. személyesen szóbelileg (oraculo virse vocis) a kon­vent előtt, 2. személyesen a konvent kiküldött megbízottja előtt és 3. megbízólevéllel felhatal­mazott közvetítő útján.23 Ettől eltérőleg ismerünk eseteket, amikor a két fél részére egy-egy konventi embert küldenek ki (hatósági mandátum nélkül) s a konvent ezek fassiója alapján állítja ki az oklevelet, így főleg birtokmegosztáskor jártak el. A bevalláskor a nótárius rendesen jegyzetet, signaturát készít,24 amelynek alapján a kancel­láriában megfogalmazzák az oklevelet. A beval­láskor állapodnak meg a kiállítandó oklevél for­májában 25 s ekkor történik az illeték lefizetése is. Ez utóbbiban azonban nincs következetesség.

Next