Turul 1928 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent oklevéladó működése 1569-ig. (Egy pecsétrajzzal és egy térképpel)
4.5 mm széles körgyűrűt e körirat tölti ki : P S.CONVENTUS.DE.LELES A belső gyöngysor mezejében van a konvent jelképe : egy lebegő kettős kereszt (méretei : magassága 16 mm, vízszintes szárai közül az egyik 7, a másik 13 mm, az egyes szárak vastagsága pedig 2.5 mm), jobbján fent egy hatágú csillaggal, balján egy sarkaival felfelé fordított holdsarlóval, lent jobbról és balról egy-egy a kereszt tövéből kiemelkedő és kifelé hajló lombággal (négyágú levél).10 Ez a pecsét 1655-ig volt használatban. 1655-ben a 103. tc. alapján a konvent a régihez hasonló, de ennél nagyobb új pecsétet kapott,11 melyen a régitől lényeges eltéréseket találunk, így körirata bővebb, a holdsarló emberképű és befelé fordul, a kettős kereszt pedig hármashalomból emelkedik ki.12 A konvent XIII. századi kiadványaiból csak az 1270 utáni időből ismerünk egynéhányat.13 Működési köre úgyszólván évről-évre nő s a XIV. sz. közepe táján végleges formában állapodik meg, nagyobb hivatali szervezetet és levéltárat fejlesztve ki. A konvent oklevéladó működése. A hiteleshelyek oklevéladó működése lényegében véve tanúskodás valamely jogügylet megkötésénél s a közhatóságok mandátumainak végrehajtásánál és e tanúskodás alapján az illető ügyről való, authentikus pecséttel ellátott oklevél vagy jelentés (relatio) kiállítása. Itt tehát két lényeges mozzanatot kell megkülönböztetnünk : 1. egy előkészítő, jogi természetű és jellegű aktust és 2. az ezt követő írásbelit, t. i. magát az oklevéladást. Az írásbeli munka viszont az ügyek természete szerint oszlik meg oklevelek és relatiók kiadására. A hiteleshelyi gyakorlat rendszeressé válása óta mondhatjuk, hogy e kétféle munkát a hiteleshelyeknél két szerv látta el : 1. a jogi természetűt a káptalan vagy konvent tagjai együttesen, a vidéki végrehajtásoknál pedig kebelükből esetről-esetre kiküldött megbízottaik és 2. az írásbelit a konvent vagy káptalan kancelláriája, mint szervezett írótestület. Mivel az oklevéladást megelőző ténykedés minden hiteleshelynél általánosságban megegyezett, a következőkben részletesebben csak a konvent írásbeli munkáját ellátó, sok tekintetben egyéni jellegű szervére : a kancelláriára, ennek szervezetére, életére, működésére, kiadványaira és egyéb produktumaira fogunk kiterjeszkedni. 1. A fassióknál való tanúskodás. A leleszi konvent működése kiterjedt mindazokra a magánjogi ügyekre, melyeket a nagyobb konventek a szokásjog alapján végezhettek. Ezeknek az elintézését, illetve a feleknek a hiteleshely előtt történt minden jogi természetű akaratnyilvánítását bevallásnak, fassiónak nevezték.14 A bevallásnak megvoltak a maga feltételei és szabályai, amelyekhez a hiteleshelyeknek szigorúan ragaszkodniok kellett. Ezért a bevallás a konventnek vagy káptalannak lehetőleg teljes színe előtt történt, a működésért felelős elöljáró jelenlétében.15 A leleszi kiadványok is több rendtagnak, illetve az egész konventnek a fassiónál való jelenlétére utalnak.16 Egész határozottan bizonyítják ezt az oklevelek végén elvétve található zárórészek.17 A konvent első dolga a bevalló felek személyazonosságát és a köztük fennálló viszonyt megállapítani.18 Erre nagy súlyt helyeztek, amit a konvent oklevelei is bizonyítanak. Ha a fél a konvent előtt ismeretlen, akkor nem kaphat oklevelet, míg személyazonosságáról indirecte meg nem győződnek.19 Ez főleg oly módon történik,, hogy valamelyik, a konvent előtt ismeretes fél az ismeretlen személyazonosságáról tesz tanúságot.20 Ebből sok visszaélés támadt,21 azért az így kiadott oklevelek Werbőczy szerint nem érvényesek.22 Ennek tisztázása után következett maga a bevallás. Ez háromféleképpen történhetett : 1. személyesen szóbelileg (oraculo virse vocis) a konvent előtt, 2. személyesen a konvent kiküldött megbízottja előtt és 3. megbízólevéllel felhatalmazott közvetítő útján.23 Ettől eltérőleg ismerünk eseteket, amikor a két fél részére egy-egy konventi embert küldenek ki (hatósági mandátum nélkül) s a konvent ezek fassiója alapján állítja ki az oklevelet, így főleg birtokmegosztáskor jártak el. A bevalláskor a nótárius rendesen jegyzetet, signaturát készít,24 amelynek alapján a kancelláriában megfogalmazzák az oklevelet. A bevalláskor állapodnak meg a kiállítandó oklevél formájában 25 s ekkor történik az illeték lefizetése is. Ez utóbbiban azonban nincs következetesség.