Turul 1942 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Ludwig Vince Oszkár és Maschek Ferenc: Corvin János anyja. (Felolvastatott a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság 1941. dec. 19-én tartott ülésén)
kísérte a királyt és közelében maradt éveken át. De szerényen, elvonulva élt, kerülte a föltűnést és botránkoztatást. Nem találunk adománylevelet, amit maga vagy atyafiai javára eszközölt volna ki. A diplomaták szükségtelennek tartják jelentéseikben megemlékezni róla. Az udvari történetírók elfeledték munkáikban felemlíteni őt. Azt is, hogy Borbála volt keresztneve, csak egy későbbi irat, s hogy sziléziai előkelő családból származott, XVII. századbeli történetíró munkája tartotta fönn. Viszonyuk negyedik esztendejében, 1473. ápril 2-án életet adott egy fiúnak, kit János névre kereszteltek.» Fraknói jegyzetben még hozzáfűzi : «... A történetíró Istvánfi (Hist. L. IV. 32.) előadásának hitelességéhez kétség nem fér. Ezzel szemben a melki krónika azon feljegyzése, hogy János herceg anyja egy steini osztrák szolgálóleány volt (Perz. Scriptores. I. 270.) nem vehető tekintetbe. Miután Corvin János 1473-ban született s ezt megelőzőleg Mátyás csak 1469-ben volt Sziléziában, joggal következtethetjük, hogy a viszony ekkor keletkezett. Újabb történetírók azon állítása, hogy János anyja Krebil Péter boroszlói polgárnak Mária nevű leánya volt, egykorú és közel egykorú adatokban nem bír alapot. Egy 1810-ben írt színdarabra vezethető vissza. Krebil leányai közt Mária nevű nem is fordul elő (dr. Markraf boroszlói könyvtárnok szíves közleménye).»3 Fraknói Corvin János sorsát fejtegetve, a továbbiakban még néhány részletet közöl Beatrix királynéról, aki Ferdinánd nápolyi és aragóniai király leánya volt. Szép, szellemes és pompaszerető. Olasz művészeket hozott magával Magyarországra, támogatta a tudósokat és felemelte a kultúrát. Testvérével, az esztergomi adminisztrátorrá kinevezett Estei Hippolit bíborossal együtt károsan befolyásolta a kormányzatot. Nagy volt Beatrixban a hatalmi vágy és ezt még fokozta, hogy a király minden kérését teljesítette. E szenvedélye annyira elvakította, hogy oly lépésekre is ragadtatta magát, amelyekből semmi haszna sem volt. Noha nem született gyermeke, Mátyás király tervét, hogy fiát, Jánost a trónon utódjává nevezze ki, meghiúsítani igyekezett. Corvin János elleni gyűlöletét átvitte ennek édesanyjára, Borbálára is. Azt a vádat emelte ellene, hogy varázslattal meddővé tette őt és erre vonatkozólag néhány egyetemi tanár véleményét is kikérte. Borbálának fiához való kapcsolatára vonatkozólag, sajnos, nincsenek adatok. A király Jánost 1481-ben Hunyad grófjává és Lipót hercegévé nevezte ki, a következő évben pedig a magszakadás folytán a koronára szállt Garai-birtokokkal adományozta meg . Sziléziában különböző hercegségeket szerzett számára és nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy a magyar nép figyelmét felhívja reá és megnyerje részére népe jóakaratát. Már korán foglalkozott azzal a gondolattal, hogy fia számára hercegi feleséget szerezzen. 1485-ben történt ebben az irányban az első lépés, amikor is Beatrix királyné saját testvérének, Frigyes hercegnek a leányát ajánlotta erre a frigyre. Mátyás király azonban Miláno felé vetette tekintetét, ahonnan Sforza Bianca kezét akarta fia számára elnyerni. 1487. november 25-én írták alá a fiatal pár házassági szerződését. Beatrix mindezek ellenére még mindig meg tudta akadályozni Jánosnak trónörökössé való nyilvánítását, és az erősakaratú Mátyás, aki azonban feleségével szemben gyenge volt, ezt az aktust addig halogatta, amíg halála e tervének kivitelében megakadályozta. Atyjának halála János trónutódlásának hamar véget vetett. VI. Sándor pápa 1493-ban felbontotta az eljegyzést és Bianca később I. Miksa német római császárhoz ment feleségül. Mátyás király halála után mind János, mind anyja ellen barátságtalanná vált a hangulat. A király tervei, hogy fia számára a koronát biztosítsa, nem sikerültek, annak ellenére, hogy bizalmas hívét, Szapolyai Imrét nádorrá nevezte ki és törvényt hozott, mely szerint királyválasztás esetén az első szó joga a nádort illeti meg,s a nádorra ruházta ezenkívül a kormányzói és legfőbb bírói hatalmat is. Ám Szapolyai Imre előbb halt meg, mint a király. Az özvegy Beatrix pedig békíthetetlen ellenfélként lépett fel mostohafia ellen, mert ő is trónutódlásra törekedett. Azonban ő is roszszul számított, mert Szapolyai István, az ország legfőbb vezérembere saját maga, vagy pedig egy, az ő kezében szolgálatkész eszköz számára kívánta a koronát biztosítani, noha Jánosnak nagy pártja volt és a koronát, atyja után nagy birtokokat és az ország főbb várait tartotta kezében. Az 1490. május 15-én tartott rákosmezei királyválasztó országgyűlésen Ulászlót, Csehország és 3 Fraknói Vilmos : Hunyadi Mátyás király (Történelmi Életrajzok, 340. és 341. 1.) .