Turul 1943 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Reiszig Ede: Az Újlaki-család. (Két közlemény)
őket a Dráva-Száva közti országrészekből, Jánosnak Kaproncáért a tolnamegyei Tamásit, Herczeg Péternek pedig Zagorjáért a baranyamegyei Szekcsőt adta cserébe. Tót Lőrinc és rokonai ezzel megszabadultak ugyan a veszedelmes szomszédságtól, de egy évtizedet meghaladó időn át óriási károkat kellett elszenvedniök, bár Károly király 1330. febr. 18-án kelt kiváltságleveléből kivehetőleg ők sem hagyták megtorlatlanul a rajtuk esett sérelmeket.16 Alig épült fel Sempte vára, 1328 nyarán a király újból fegyverbe szólította vitézeit. Ezúttal Szép Frigyes római-német király, osztrák herceg ellen vonultak Laczkfi István, a későbbi erdélyi vajda vezérlete alatt. Az osztrák hadjáratban Tót Lőrincen kívül két testvére is részt vett. Egyik testvére, Egyed, Syhord (Siegharts) váránál életét vesztette. Ugyanott Lőrinc is súlyosan megsebesült , másik testvére pedig,Ugrón, Gunchegl (Gunzerstadt) város közelében nyíltól szintén megsebesült.17 Tót Lőrinc súlyos sebe ellenére is részt vett a béketárgyalásokon. Az 1328. szept. 21-én megkötött békéről kiállított oklevélben a magyar békeküldöttség felsorolt tagjai között mint semptei várnagy szerepel.18 Amint Károly király uralma megszilárdult, Kőszegi Henrik bán fiai kénytelenek voltak Tót Lőrincet és testvéreit az egy évtizeden át elkövetett pusztításokért kárpótolni, márcsak azért is, mert a Henrik-fiak csak azzal a feltétellel nyertek kegyelmet, ha Tót Lőrinccel és testvéreivel kiegyeznek. Ebben az ügyben a tárgyalásokat Henrik bán fia első feleségének atyja, Babanik (Babonik) fia János királynéi tárnokmester, a Blagay-család egyik őse indította meg. 1328. szept. 18-án a székesfehérvári káptalan előtt vejéért három részletben fizetendő 250 márka erejéig kezességet vállalt, egyúttal a Szlavóniában fekvő Zrin (Zrinj ) várat és tartozékait egy év tartamára zálogba vetette. Mivel Tót Lőrinc a béketárgyalások miatt nem lehetett jelen, famulusát, Totbeg fia Domokos comest küldte el Székesfehérvárra. Ám néhány nap múlva (szept. 22-én) megbízottja, Babanik (Babonik) fia János a várat a hozzátartozó birtokkal együtt Göge fia János fiainak : Jánosnak, Lőrincnek és Ugronnak tovább zálogosította. Amint Károly király értesült Tót Lőrinc és testvérei, másfelől a Héder-nemzetségbeli Henrik-fiak között létrejött egyességről,mert szívesebben látta Zrin várát Gegesi János fiainak kezén — ugyanez év nov. 18-án meghagyta az Ákos-nemzetségbeli Micsk szlavón bánnak, továbbá Péter fia Dénesnek és Babonik II. Radoszló fiának Miklósnak, hogy mivel a várhoz tartozó birtokokat kiváltásukig a Gögefiak kezén akarja látni, vezessék be őket a vár tartozékaiba.19 De a Héder-nemzetségbeli Henrik-fiak ellen két évtizeden át folytatott küzdelmek közepette a Gögefiak ellen is többen panaszt emeltek hatalmaskodásaik miatt. Tót Lőrinc és nevezett testvérei ekkor megjelentek a király előtt és ott földre borulva kérték, vegye őket pártfogásába. A király 1330. febr. 18-án kelt kiváltságlevelében felsorolván trónjának megszilárdítása érdekében tett ki szolgálataikat, különösen a legutóbbi osztrák hadjárat alatt tanúsított vitézségüket, úgyszintén azokat a károkat, amelyeket elszenvedtek, őket az ország legfelső bíráinak (nádor, országbíró, szlavón bán), valamint Verőce, Somogy, Tolna és Vas vármegyék hatósága alól felmentvén, megparancsolja, hogy úgy az ő, mint Jakab testvérük fiai : Fülöp és Lőkös (Lőrinc), úgyszintén atyjuk testvéreinek Gergelynek és Istvánnak fiai ügyében bíráskodni ne merészkedjenek, hanem ha valakinek panasza van ellenük, járuljon a királyi felség elé.20 Ez a kiváltságlevél azért is igen érdekes, mert Gögének akkor élő összes férfi ivadékait felsorolja. Nyugalmasabb idők beálltával Tót Lőrinc állandóan Sempte várában tartózkodott. 1330-tól 1339-ig mint királyi zászlótartó és semptei várnagy szerepel." 1341-ben Nyitra vármegye főispánja. Mint a vármegye főispánja és egyúttal semptei várnagy fordul elő, egyfelől Csetneki Miklós és vérrokonai, másfelől a Máriássyak ősei között Krasznahorka és Berzéte várak miatt folyt perben 16 Karácsonyi i. m. II. 156—157. — Anjoukori okmt. II. 463—467. 17 Anjoukori okmt. II. 465. 18 Franz Kurz : Oesterreich u. Friedrich dem Schönen, 503. Beylage No. XXXII. — Fejér VIII/7. 204— 211. hibásan és kihagyásokkal.9 Karácsonyi i. m. II. 157. — Blagay-cs. okit. 105—109. — Smiciklas i. m. IX. 410—415. — Pór A. : Tót Lőrinc. Száz. 1891. 348—350. 30 Anjoukori Okmt. II. 463—467. 31 Anjoukori Okmt. II. 499- 553 ; HL 527-582. — Pannonhalmi Szent Benedek-rend tört. X. 552.