Turul 1997 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Kapronczay Károly: Orvosdinasztiák I. - Korányi-család (heraldikai rajz ifj. Bogdán István)
Orvosdinasztiák I. A KORÁNYI-CSALÁD Eredeti családi nevük Kornfeld volt. A család története a XVIII. század utolsó évtizedeitől ismert. Friedrich J. (Joachim) Kornfeld (1826) izraelita vallású bécsi bankár volt, aki a napóleoni háborúk idején a hadsereg hitelezője és felvásárlója volt és a hadseregnek adott hitelekből és kölcsönökből szerzett vagyonát a Napóleon bukását követő inflációban elvesztette. Három fia János (Bécs, 1795-Szatmár, 1880), Viktor (1796-1870) és Sebald (Sebaldus) (Prága, 1800-Nyíregyháza, 1885) orvosi pályát választott, mindhárman a bécsi egyetem orvosi karán seborvosiszülészmesteri oklevelet szereztek és különböző időben - az 1820-as évek közepén és végén - Magyarországon telepedtek le és fényes pályát futottak be. További testvéreikről nincs adat. Korányi (Kornfeld) János (Bécs, 1795-Szatmár, 1880) 1816-ban szerzett seborvosi-szülészmesteri oklevelet a bécsi orvosi karon, 1816-1824 között Bécsben és környékén gyakorló orvos, majd 1824-ben Szatmárnémetiben telepedett le, 1828-tól a szatmári püspök udvari orvosa, 1838-tól megyei főorvos, majd c. főorvos. 1828-ban római katolikus hitre tért át, felesége Narnai Teréz, akitől három - egy fiú és két leánygyermeke született. Családi nevét 1848-ban változtatta Korányira. János (1829-1896) fia utáni unokájával, Dr. Korányi Jánossal (1865-1935) budapesti ügyvéddel az ág férfi vonalon kihalt. Amália nevű leánya (férje Nyiri János) után unokája volt Nyiri Sándor (1854-1911) altábornagy, aki 1903. november 3-1905. június 18. között a Tisza István vezette kormány honvédelmi minisztere, majd képviselő volt. 1910-től a magyar királyi testőrség parancsnoka lett. Korányi (Kornfeld) Viktor Móricz (Bécs, 1796— Máramarossziget, 1870) Friedrich Kornfeld másodszülött fia. 1818-ban szerzett seborvosi-szülészmesteri oklevelet Bécsben. 1829-ben települt Máramarosszigetre, ahol előbb városi sebész, majd 1839-től Máramaros vármegye főorvosa lett. 1827-ben még Bécsben feleségül vette Rechnitz Rozáliát (1800-1880), akitől hét - ebből négy évte meg a felnőtt kort -gyermeke született. 1833-ban az egri érsekségen római katolikus hitre tért, családja 1848-ban felvette a Korányi nevet, ő maga csak 1856-ban. Elsőszülött fia Frigyes (1827-1903) joghallgató, majd az 1848/1849-es szabadságharcban előbb a Bécsi Légió hadnagya, de 1849 áprilisától honvéd főhadnagy. A világosi fegyverletétel után kényszersorozták az osztrák hadseregbe, a 42. Wellington gyalogezred tizedeseként szerelték le 1851-ben. Ezután befejezte jogi tanulmányait, törvényszéki bíróként ment nyugdíjba. Ennek fia volt Korányi Gyula (1862-1910) ügyvéd, unokája Korányi Irme (1896-1985) Kossuth-díjas egyetemi tanár, jeles mérnök, ükunokája Korányi László (1942-) belgyógyász-kardiológus főorvos, a balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgató-helyettese. Korányi (Kornfeld) Sebald (Sebaldus) (Prága, 1800-Nyíregyháza, 1885) Friedrich J. Kornfeld harmadik fia. 1821-ben szerzett a bécsi orvosi karon seborvosi-szülészmesteri oklevelet. 1821-1824 között Bécsben folytatott orvosi gyakorlatot, majd Nagykállóban telepedett le. 1826-ban feleségül vette Nyíri (Kandel) Annát (1810-1863), akitől kilenc gyermeke született. 1837-ben az egri érsekségen felvette a római katolikus vallást, 1848-ban egész családjával együtt Korányira változtatta eredeti családnevét. Kitűnő diagnoszta volt, fia, Korányi Frigyes leírta, hogy tőle tanulta a betegészlelés művészetét. Az 1860-1870-es években az „Orvosi Hetilap" több, a közegészségüggyel és betegleírással foglalkozó tanulmányát közölte. Ő alapította a Korányi család nagyjelentőségű ágát. Gyermekei: Frigyes (1827-1913) orvos, egyetemi tanár; Adolf (1829-1903) ügyvéd; Miklós (1832-1914) katonatiszt, jogász, Szabolcs vármegye főjegyzője; Lilla (1835-?), férje Tokai Nagy Lajos közjegyző; Kornélia (1841-1918), férje Szesztay Károly ügyvéd; Mária (1842-?), férje Buday Ferenc főjegyző;