Turul 2002 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

1-2. füzet - 1. Értekezések - Kard és koszorú - Tallózás ezer év katonai jelképeiből c. konferencián 2000-ben elhangzott előadások. II. rész - Bodor Imre: A magyar állami címer a középkorban

mintegy topográfiai jelentést kapott: a hétszer vágott mező vágásait négy pólyaként fogva fel, azokat a négy folyóval, azaz az ország szimbolikus térképével azonosították.­ Ezt a helyzetet látjuk a Jagellók és Zápolya János esetében is: a valóságra egyre jobban hasonlító Szent Korona képe alatt a vágásos (pólyás) pajzs van, osz­tott pajzs esetén a jobb felső mezőben, azaz a címer legelőkelőbb helyén.'' ( 10-11. kép) Állami címerünk tehát a 13. század elejétől a 15. század második feléig alakult ki, és vált családi cí­merből az ország és a királyság jelképévé. Mindazo­náltal valamennyi alkotórésze, a minden lényeges elemében Árpád-kori Szent Korona és a vele ékesí­tett hasított pajzs mindkét oldala államalapító első dinasztiánk korából ered. Bodor Imre 1. Imre aranybullájának hátlapja. 1202. MOL. Dl. 39249. 2. II. András aranybullájának hátlapja 1221. MOL .. Dl. 39250. II. András viasz kettőspecsétjének hátlapja, reprodukció: Turul, 38. ( 1924-1925) 22. 4. IV. Béla aranybullájának hátlapja 1251. MOL. Dl. 50617. 5. Zsigmond I. magyar királyi felségi pecsétjének hátlapja 1406. MOL. Dl. 8295.­ ­ 3. Képjegyzék

Next